Köhögés (Latin tusisz; szinonimák: ugató köhögés; hörgőköhögés; krónikus köhögés; tartós köhögés; járványos köhögés; köhögési irritáció; görcsös gégeköhögés; ideges köhögés; ingerlékeny köhögés; tuszisz; jellegtelen nedves köhögés; jellegtelen száraz köhögés; ICD-10-GM R05 : Köhögés) a levegő robbanásszerű kiutasítása, akár önkéntes, akár egy köhögési inger által kiváltott köhögési reflex révén. Köhögés a légzőizmok által termelt impulzív kilégzési mozgás váltja ki. Egyrészt a köhögés a test védőmechanizmusa a nyálka, a por vagy az idegen test eltávolítására légutak. Másrészt tünete lehet a bronchopulmonalis betegségeknek légutak), például a megfázás, hörghurut (hörgőgyulladás nyálkahártya), pertussis (szamárköhögés köhögés), Vagy bronchiális asztma, hanem extrapulmonáris betegségek, például a szív or gyomor. A gyógyszerek bevitele szintén kiválthatja a köhögést. A köhögés oka az esetek több mint 90% -ában akut vírusfertőzés. A posztvírusos köhögés az, amikor a köhögés vírusos fertőzéssel kezdődik és> 3 hétig tart. Akut köhögés esetén a felső légutak fertőzések és akut hörghurut a leggyakoribb ok (az összes diagnózis 60% -a). Konkrét köhögés akkor jelentkezik, ha egyértelműen meghatározható oka van. A nem specifikus izolált köhögés krónikus száraz köhögésként definiálható, egyéb tünetek nélkül és nem figyelemre méltó röntgenfelvételek mellett. A köhögés az alábbiak szerint osztályozható:
- Nyálkahártya-termelés - produktív köhögés, azaz köhögés nyáktermeléssel és nem produktív (száraz) köhögés.
- Köhögés - ugatás, torokkötés, ordítás stb.
- Köhögés - pl. Staccato köhögés, mint a pertussis tipikus tünete.
Továbbá a köhögés időtartama szerint megkülönböztethető:
- Akut köhögés (időtartama ≤ 8 hét).
- Szubakut köhögés (időtartama 3-8 hét)
- Krónikus köhögés (időtartam> 8 hét)
Visszatérő köhögésről akkor beszélhetünk, ha ≥ 2 epizód fordul elő évente 7–14 napig, fertőzés nélkül. A köhögés számos betegség tünete lehet (lásd: „Differenciáldiagnózisok”). Megjegyzés: Krónikus köhögés esetén az esetek 20% -ában nincs ok vagy kiváltó ok. Ezeket az eseteket krónikus idiopátiás köhögésnek (CIC) nevezik. Nemi arány: A köhögési reflex érzékenysége (túlérzékenysége) kifejezettebb lányoknál és nőknél, mint fiúknál és férfiaknál. Frekvencia csúcs: A köhögési reflex érzékenysége növekszik gyermekkor és a pubertás. Idősebb korban csökken. A németországi prevalenciáról (betegség gyakoriságáról) nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Néhány európai országban és az USA-ban 9-33% közötti gyakoriságot írnak le. A krónikus köhögés a gyermekek körülbelül 1% -át (Kelet-Európában 9% -át) és a felnőtt lakosság 10% -át érinti. A köhögés a leggyakoribb ok az alapellátás orvosának felkeresésére, körülbelül 8% -kal. Etetés és prognózis: Az akut köhögés az esetek többségében spontán (önmagában) eltűnik, míg a krónikus köhögés (a dohányosoknál a leggyakoribb) nagyon tartós lehet. A hidega köhögés hét napig tart kezeléssel vagy anélkül. A betegek 50% -ában a köhögés három hétig, a betegek 25% -ánál pedig egy hónapnál tovább tart. Adenovírus ill. mycoplasma fertőzések, a köhögés akár két hónapig is eltarthat, és a pertussisban (szamárköhögés) még hosszabb ideig. Krónikus köhögés (köhögés> 8 hét) esetén az orvos felkeresése a további diagnosztika érdekében (Röntgen mellkas, tüdő funkcióvizsgálat stb.) szükséges a pontos ok tisztázásához. Csak így megfelelő terápia lehetséges. Megjegyzés: A szubakut köhögés (időtartama 3-8 hét) idővel javult minden vizsgálatban gyógyszeres kezeléssel és anélkül. Következtetés: A betegség természetes lefolyását és önkorlátozó jellegét („külső hatások nélküli vége”) elsőbbséggel meg kell magyarázni a betegeknek.
