Bevezetés
Elő/Utó vér a nyomás (hipotenzió) a vérnyomás kevesebb, mint 105/60 Hgmm. A standard értéke vér nyomás 120/80 Hgmm. Alacsony vér a nyomás különféle módon nyilvánulhat meg. A túl alacsony vérnyomás (hipotenzió) kísérhet bizonyos tüneteket (pl. szédülés keringési összeomlással (syncope), látászavarokkal, fejfájásstb.). Ezért fontos, hogy a kezelőorvos megtalálja a kiváltó okot annak érdekében, hogy képes legyen felvetni vérnyomás megfelelően.
Hipotenzió okai
Az alacsony vérnyomás okai alapvetően négy különböző kategóriába sorolhatók: serdülőkorban a vékony nőknél a hipotenzió nagyon gyakori. A magán- vagy a szakmai életben bekövetkező fizikai vagy lelki stressz az alacsony vérnyomás oka is lehet. Nem ritkán az alacsony vérnyomást átmenetileg a folyadékbevitel hiánya vagy az elektrolit-egyensúlyhiány okozhatja.
Mivel a hipotenziónak nagyon különböző okai lehetnek, átfogó diagnózist kell végrehajtani (az érrendszer vizsgálata, a pajzsmirigy, vénás vér gyűjtése a elektrolitokstb.) A beteg kórtörténet tartalmaznia kell bizonyos kérdéseket, amelyek segíthetnek a hipotenzió okának meghatározásában.
- Szerves okok (pl
a szív pajzsmirigy vagy mellékvese) vagy bizonyos környezeti feltételek (pl. stressz vagy alsúly) miatt
- Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) veleszületett alkotmányos formája
- Sokk helyzetek (pl. allergiás vagy szeptikus sokk)
- Ortosztatikus alkalmazkodási rendellenesség a helyzet fekvőből álló helyzetbe történő megváltoztatása után
Szív olyan betegségek, mint aritmia vagy szívelégtelenség károsíthatja a szív munkáját és alacsony vérnyomáshoz vezethet. A szívritmuszavarok csökkent vérnyomáshoz vezethetnek szív és ezáltal az alacsony vérnyomáshoz.
Ez a csökkent ejekció (szívteljesítmény) főleg a szív keringő gerjesztése során következik be (például visszatérés) tachycardia) vagy olyan helyzetekben, amikor a szív funkcionálisan leáll (például kamrai fibrilláció). Ezekben az esetekben időnként kevesebb vérmennyiség éri el a központi és a perifériás artériát hajók. Mivel az oxigén folyamatos oxigénellátása a agy elengedhetetlen, és ilyen esetben már nem garantálható, a tipikus tünetek, mint a szédülés, szinkop, sápadtság stb.
megeshet. A szívizom gyengesége (szívelégtelenség) esetén is kevesebb vért dob ki a szív az aorta és a truncus pulmonalis. Klinikailag ez megegyezik a csökkent vérkiadással, mint bizonyos szívritmuszavarokban.
Alacsony vérnyomás előfordulhat a feltétel az aortaív szindróma néven ismert. Ebben az esetben egy szűkület (szűkület) van közvetlenül az artéria kilépése előtt hajók (ütőér carotis communis), amelyek ellátják a agy. Az aortaív szindrómában az alsó végtagok jellemzően még mindig elegendő vérrel vannak ellátva, míg a agy artériásán alul van ellátva.
Ezért jelentkeznek az artériás hipotenzió tipikus tünetei. Az érbetegségek, például a vénás fal gyengesége, hipotenzióhoz vezethetnek. Az izomzavar vagy kötőszöveti részben a vénák dilatációjához vezethet (vastagbél").
A vér ezekbe az erekbe süllyed, és a lelassult véráramlás miatt turbulencia alakul ki. A vér szó szerint „megáll” és elsüllyed. Visszér általában a lábakban fordulnak elő, ahol a vér ennek következtében süllyed.
Ez alacsony vérnyomást eredményez a központi keringésben. Az artéria alulkínálata hajók az agy keringési összeomlásával járhat. Együtt a mellékvese, a pajzsmirigy az egyik olyan szerv, amely részt vesz a vérnyomás szabályozásában annak felszabadításával hormonok.
Fontos jelentőségű itt a kettő hormonok trijód-tironin (T3) és tiroxin (T4), amelyeket a pajzsmirigy és felszabadult a vérbe. Ezek hormonok különféle sejtekre és szövetekre hat, és így többek között befolyásolhatja a vérnyomást. Növelhetik a szív munkáját (többek között a szív aktivitásának növelésével nátrium/kálium ATPáz) és így a vérnyomás is hypothyreosis, ezeknek a hormonoknak hiánya van.
Hypothyreosis ezért alacsony vérnyomáshoz (hipotenzióhoz) vezethet. Nagyon gyakran, hypothyreosis autoimmun betegség (Hashimoto pajzsmirigy-gyulladás, főleg fiatal nőknél). Ezért különösen az alacsony vérnyomás (szédülés, kedvetlenség, fáradtság, sápadtság, csillaglátással járó látászavar) mérlegelni kell a pajzsmirigyhez kapcsolódó genezist.
Addison-kór A nemi hormonok mellett (androgének), mineralokortikoidok (különösen az aldoszteron) és glükokortikoidok (különösen a kortizol) szintén a mellékvesekéregben termelődik. Különösen az aldoszteron és a kortizol fejleszti az artériás vérnyomást. A hipotenzió alulműködő betegségeket eredményezhet (például Addison-kór or daganatos betegségek).
Addison-kór a mellékvesekéreg alulműködését eredményezi. A fent leírtak szerint itt vérnyomásnövelő hormonokat, például aldoszteront és kortizolt állítanak elő. Hipofunkció esetén ezek a vérnyomást növelő hormonhatások hiányoznak.
Ennek eredményeként alacsony vérnyomás (hipotenzió) léphet fel. Van még kérdése a pajzsmirigy alulműködésről? Mindenekelőtt paradoxnak tűnik az alacsony vérnyomás előfordulása stresszes helyzetekben.
Normális esetben a stresszhelyzetek szűkítik az artériás ereket (érszűkület) annak érdekében, hogy növeljék a vérnyomást és ezáltal kielégítsék a fizikai megterhelés megnövekedett igényeit. Hosszú stressz esetén azonban ez a vezérlő áramkör meghibásodik. Az érszűkület (az erek szűkülete) már nem tartható fenn, és alacsony vérnyomás (hipotenzió) alakulhat ki.
Ezért ügyelni kell arra, hogy az úgynevezett „negatív” stresszt „pozitív” stresszsé alakítsák át. A stressz periódusainak időben korlátozottaknak kell lenniük, hogy elkerüljék az érszűkület ezen szabályozatlanságát. Szenved stressztől?
Még fiatal kor is elvben alacsony vérnyomáshoz (hipotenzióhoz) vezethet. Ennek oka általában az, hogy a fiatalabb emberek bizonyos esetekben nagyon vékonyak. Különösen serdülőkorban a test a gyors növekedés kihívásával néz szembe.
A fiatalok nagyon vékonyak (gyakran a „társadalmi nyomáshelyzetek” miatt is). Vérnyomásuk általában alacsonyabb, mint a felnőtteké. A 20 évesnél fiatalabb gyermekek körülbelül 15% -a szenved egyszer vagy többször összeomlást a keringési gyengeség.
Az ortosztatikus diszreguláció a leggyakoribb ok. Az úgynevezett vasovagalis syncope szintén nagyon gyakran előfordul. Ebben az esetben felkelés után kóros vérnyomáscsökkenés következik be, és az alsó végtagokban a vér elsüllyed.
Ebben az esetben az agy átmenetileg nem elégedett a vérrel, és keringési összeomlás alakulhat ki. A fent leírt felnövési folyamatok erős testnövekedéssel és gyakran nagyon alacsony vérnyomással kombinálódva gyakrabban fordulnak elő a női nemben. Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) kiváltója ebben az „életszakaszban” gyakran a folyadékbevitel hiánya is lehet.
A testnek fokozottabb ásványi anyagok és tápanyagok bevitelére van szüksége a növekedéshez. Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) potenciálisan reverzibilis oka, amely egyszerű intézkedésekkel megelőzhető, a folyadékbevitel hiánya. Mivel naponta körülbelül 1.5–1.8 liter veszít el a vizelettel (más folyadékokon kívül, pl lélegző vagy izzadás), az érrendszerben keringő vérmennyiséget elegendő folyadékbevitel mellett kell fenntartani.
Az átlagos ajánlott folyadékmennyiség 2-3 liter között jelentősen növelhető további megterheléssel (pl. Sport). Alapvetően az érrendszeri vérnyomást a hidrosztatikus nyomás (az a nyomás, amelyet az edényben lévő vér gyakorol az érfalra és potenciálisan folyadékot akar kiszorítani az érrendszerből) és a kolloid-ozmotikus nyomás (fehérjék a folyadékot az érrendszerben tartó vérplazma). A két nyomás közötti egyensúlyhiány a vér térfogatának és ezáltal a vérnyomás változásához vezethet.
Például a plazma hiánya fehérjék (különösen albumin) vízvesztéshez vezet az érrendszerben, és ezáltal a vérnyomás csökkenéséhez. Ezenkívül a megnövekedett folyadékveszteség (például vérzéses sérülések következtében) alacsony vérnyomáshoz vezethet a folyadékveszteség miatt. Gyakori hányás (hányás), hasmenés (hasmenés) vagy fokozott vizeletürítés cukorbetegség a mellitus fokozott folyadékvesztést is okoz. A vérnyomás erős csökkenése (hipotenzió) elvileg a gyógyszerek mellékhatásainak is köszönhető.
Például vizelethajtó gyógyszerek, mint pl diuretikumok (például a gyakran használt hurok diuretikum) erős vérnyomáscsökkentő hatású. Ha azzal kezelik diuretikumok, ezért a vérnyomást a rendszeres elektrolitellenőrzések mellett (különösen a kálium). A hipotenziót általában vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is okozhatják.
Különösen a vérnyomáscsökkentő terápia korai szakaszában fordulhat elő erős hipotenzió. Rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást. Néhány pszichotróp gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatása is van.
Különösen említést érdemelnek a tri- és tetraciklusos antidepresszánsok, valamint a fenotiazinok csoportjából származó bizonyos antipszichotikumok. A szabályozó szervekben a vérnyomás célértékének örökletes zavarai szintén lehetséges okok lehetnek. Ezek elsősorban a nyaki carotis sinus szakaszán található szakaszos receptorok (baroreceptorok) az aorta, a medulla oblongata, mint az agy szárának keringési központja és a vese mint a renin központi hormon térfogatszabályozója.
A vérnyomás szabályozása több szerves rendszer összetett egysége, amelyből könnyen ki lehet hozni egyensúly veleszületett hatások által. A célérték genetikailag meghatározott beállítása az „optimális” vérnyomáshoz elvileg mindkét irányban lehetséges. Így a hipotenzió mellett a rendellenesség jellege miatt magas vérnyomás is előfordulhat.
