A Coxiella burnetii egy rúd alakú baktérium, amely Q-t okozhat láz az embereknél. A protozoon parazitaként él a sejtekben, és általában állatokról emberekre terjed. Ezen kívül biológiai fegyverként is felhasználhatónak találja.
Mi a Coxiella burnetii?
A Coxiella burnetii egy rúd alakú baktérium. Az egysejtű organizmus aerob módon él: igényli oxigén anyagcsere folyamatok végrehajtására. A Coxiella burnetii 0.4 µm-nél viszonylag kicsi baktérium. A biológia nem sorolja kokcidónak baktériumok, amelyek gömb alakúak, de gyakran „szinte kokcidóként” írják le. A Coxiella burnetii Q-t okoz láz (lekérdezési láz) emberekben. A kórokozó a Coxiellaceae családba tartozik. Eredetileg a biológusok feltételezték, hogy a Coxiella burnetii a Rickettsiaceae családhoz tartozik. Ez a csoport baktériumok sokakat tartalmaz kórokozók amely Coxiellához hasonlóan parazitaként él a gazdaszervezetben és táplálkozik. Azonban a modern genetika kimutatta, hogy a Coxiella burnetii genomja nagyon különbözik a Rickettsiaceae genomjától. Ez kizárja tagságát ebben a családban. E vizsgálatok során a kutatók azt is megállapították, hogy a Coxiella nem tartozik ugyanabba az osztályba, mint a Rickettsiaceae. A baktérium tehát szemléltető példát nyújt a modern genetikai vizsgálatok fontosságára az élő szervezetek szisztematikája szempontjából. Abban az esetben kórokozók, a helyes besorolásnak nagy gyakorlati jelentősége van: minél jobban tanulmányozzák a baktériumokat, annál hatékonyabb kezelések lehetségesek.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
Parazitaként a Coxiella burnetii gazdára szorul, hogy tartósan életben maradjon. A baktérium azonban egy ideig túlélhet gazdaszervezet nélkül. Ilyen életkörülmények között sejtfala megvastagszik, védőpajzsot képezve a külvilággal szemben. Felelős azért is, hogy az egysejtű szervezet ellenállóbb, mint a többi baktériumok. Az aszály alig árthat neki; néhány hónap folyadék nélkül a Coxiella aktív és fertőző marad. A megvastagodott sejtfal azonban hátrányokat is hoz a Coxiella burnetii számára: az extra sejt tömeg a védelem fenntartása érdekében folyamatosan javítani és megújítani kell. A karbantartás nemcsak energiát, hanem építőanyagokat is felemészt. Ezenkívül a vastagabb sejtfal megnehezíti a tápanyagok szállítását a sejtbe. A baktérium által kiválasztott salakanyagok csak fokozott erőfeszítéssel ártalmatlaníthatók. Ezért a sejtfal elvékonyodik, amint a Coxiella burnetii egy gazdasejtben van. Ilyen gazda lehet például egy sejt az emberi testben. A baktérium behatol az emberi sejt membránjába, és vakuolával veszi körül magát. A vakuola a sejtben lévő üreg, amely buborékként mozoghat a gazdasejtben. A vakuolát egy membrán határolja kívülről. A gazdasejt belsejében a Coxiella burnetii befolyásolja a sejt anyagcseréjét, megváltoztatva azt, így a sejt már nem működik megfelelően. Ennek eredményeként különféle tüneteket vált ki. A juhok a Coxiella burnetii fő hordozói. Valamivel ritkábban a baktérium kecskén vagy szarvasmarhán keresztül jut el az emberhez. Kutyák, macskák és más háziállatok is lehetséges hordozók. A kullancsok többnyire segítik a Coxiella burnetii elterjedését az állattartók között; elvileg lehetséges, hogy az emberek így is megfertőződjenek. A Coxiella burnetii erősen fertőző. Az orvostudomány a baktériumot az egyik legfertőzőbb mikroorganizmusnak tartja. A tudósok megmérik, hogy egy kórokozó mennyire fertőző az ID50 felhasználásával. Ez a adag szükséges a tesztállatok 50% -ának megfertőzéséhez a betegséggel. A Coxiella burnetii esetében az ID50 1. Csak 1-10 baktériumra van szükség a fertőzés okozásához. Még egy, a szervezetbe bejutó baktérium is gyorsan terjedhet a sejtosztódás útján, és megfertőzheti a kritikus számú sejtet.
Tünetek, panaszok és jelek
A coxielle burnetii kórokozó képes vezet kecskére influenza vagy Q láz. Ez a betegség számos különféle tünettel nyilvánul meg. Kezdetben a betegség általános jelei, például láz, gyengeség és fejfájás bemutatják magukat. A test hőmérséklete a betegség folyamán tovább emelkedik, és végül súlyos keringési problémákhoz vezet. Sok szenvedő is panaszkodik izomra ill végtagfájdalom, különösen a kézben és a combban, attól függően, hogy a kórokozók találhatók. Továbbá a betegség okozhat hidegrázás és erős rossz közérzet. Ezeket a panaszokat általános gyengeség kíséri. A szellemi és fizikai teljesítmény nagymértékben csökken, és az érintett általában nem vehet részt a munka életében. A Q-láz súlyos formája néhány nap múlva súlyos tüneteket okoz. Ha a betegséget nem kezelik gyorsan, a kórokozó okozhatja tüdőgyulladás vagy májgyulladás. Kevésbé súlyos esetekben a tünetek influenza körülbelül egy hét-tíz nap múlva enyhül. Külsőleg a Coxiella burnetii fertőzése nem ismerhető fel. A tünetek azonban a betegség tipikus jeleit idézik elő, azaz halványak bőrizzadt és sötéten elszíneződött szemperemek.
Szövődmények
A legtöbb esetben a Coxiella burnetii okozza az úgynevezett Q-lázat. Ez a láz nagyon veszélyes lehet az emberekre és a legrosszabb esetben is vezet halálig. Általános szabály, hogy a tüdő gyullad. A máj szintén károsíthatja gyulladás. Az érintett személy a láz szokásos tüneteitől és influenza. Gyengének érzi magát és kiállít fájdalom a végtagokban és az izmokban. Hasonlóképpen van hidegrázás és általános betegségérzet. Az érintett személynek nincs étvágya és ennek következtében fogy. A tüdő kellemetlensége miatt általában a köhögés, amely társulhat vér Az immunrendszer rendkívül gyengíti a betegség, és akár vezet nak nek szívburokgyulladás. Nem ritka, hogy a betegségben szenvedő nők szenvednek a vetélés. Bár a láz viszonylag fertőző, jól kezelhető, így a kezelés után további szövődmények nem jelentkeznek. A kezelés ok-okozati és tüneti, de korán el kell kezdődnie. Kezelés nélkül a betegség általában végzetes a beteg számára.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amikor magas láz, izom fájdalom, és a Coxiella burnetii egyéb jellegzetes tüneteit észlelik, orvoshoz kell fordulni. Ha korán elkapják, a Q-lázból való kilábalás esélye viszonylag jó. Legkésőbb, amikor a jelei vannak máj, szív or agy gyulladás megjelenése esetén ajánlott a legközelebbi kórházba menni. Ugyanez vonatkozik a köhögésre is vér vagy kardiovaszkuláris panaszok. Az érintett nőknek meg kell beszél nőgyógyászuknak. A terhes nőknek fokozott a kockázata vetélés - ezért mindenképpen forduljon orvoshoz és tisztázza a lázat. Ezenkívül a gyorsan növekvő és a szokásos idő elteltével nem csillapodó panaszokat a legjobban orvoshoz lehet eljuttatni. Az orvosi tisztázásra és kezelésre pusztán a fertőzésveszély miatt van szükség. Kezelés nélkül a Coxiella burnetii általában halálos kimenetelű. Ezért súlyos szövődmények kialakulása esetén feltétlenül szükséges, hogy ezt orvos megvizsgálja és szükség esetén kezelje. A háziorvos mellett kardiológus vagy belgyógyász szakorvoshoz is lehet fordulni, a tünetek függvényében. Ha a tünetek gyorsan súlyosbodnak, forduljon a sürgősségi orvosi szolgálathoz.
Kitekintés és előrejelzés
A Coxiella burnetii egyéni prognózissal rendelkezik. A Q-láz megjelenésével néhány héten belül helyreállhat. A tünetek influenzaszerűek, és gyógyszeres kezeléssel kezelik őket. Amint a beteg elegendő pihenést tart és betartja az orvos utasításait, a tünetek mentessége 2-3 hét múlva elérhető. Ezekben az esetekben másodlagos tünetek nem várhatók. Orvosi ellátás nélkül azonban az érintett személy halála is lehetséges út a legrosszabb esetben. A legrosszabb esetben a Coxiella burnetii károsíthatja a szerveket. Gyulladás a tüdő vagy máj lehetséges. A gyulladás súlyosságától, a beteg életkorától, valamint a már meglévő betegségektől függően a betegség kedvezőtlen lefolyása következhet be. Gyengült esetén immunrendszer, a gyógyulási folyamat súlyosan késik, vagy a test nem gyógyítja meg a gyulladást. A légzési rendellenességek mellett az an szorongási zavar, a szervek funkcionális kudarcai lehetségesek. Ezek potenciális veszélyt jelentenek a beteg életére. Ha a diagnózist korán felállítják és a kezelést gyorsan megkezdik, akkor kedvező prognózis várható. Ha azonban az érintett személy mentális károsodást szenved, a gyógyulás nehéz. A Coxiella burnetii megismétlődése ugyanazon prognózis mellett bármikor lehetséges.
Betegségek és tünetek
A Coxiella burnetii okozza az úgynevezett Q-lázat (lekérdezési láz) emberekben és állatokban. Edward Holbrook Derrick ausztrál patológus 1937-ben írta le először a bejelentendő betegséget, és a lázat „lekérdezésnek” nevezte, mivel a baktérium oka akkor még nem volt ismert. Derrick akkor találkozott Q-lázzal, amikor egy vágóhídon több dolgozó megbetegedett a korábban ismeretlen lázban. Valószínűleg fertőzött állati tetemektől kapták el a betegséget. Világszerte a Coxiella burnetii szinte az egész világon megtalálható. Az egyetlen kivétel Új-Zéland és az Antarktisz. A Q-láz azonban többféleképpen nyilvánul meg. Észak-Amerikában az orvosok gyakran először diagnosztizálnak tüdőgyulladás. Ezzel szemben Európában a betegséget gyakran májgyulladás észleli. Emberben a Coxiella burnetii általában csak enyhe tüneteket okoz. A fertőzöttek körülbelül fele influenzaszerű tünetekben szenved, például lázban, izomfájdalom, fejfájás, gyengének érzi magát, hidegrázás, köhögésés étvágytalanság. Az emésztőrendszeri tünetek kevésbé gyakoriak, de előfordulhatnak is. A fertőzés gyakran a tüdő és / vagy a máj gyulladásához vezet. A gyulladás egy immunrendszer válasz a betolakodóval szembeni harcra. Bár a Q-láz nagyon fertőző, általában nem végzetes. Hosszú távú következmények azonban lehetségesek, amelyek szélsőséges esetekben többek között vetélésekhez és fejlődési rendellenességekhez vezethetnek. Krónikus Q-láz esetén a Coxiella burnetii váltja ki szívburokgyulladás. Kezelés nélkül a krónikus Q-láz gyakran végzetes.
Követés
A Coxiella burnetii esetében általában kevesen vannak intézkedések vagy az érintett személy számára rendelkezésre álló lehetőségek utógondozásra. Ezzel a betegséggel a betegség átfogó kezelését el kell végezni a további szövődmények vagy a tünetek további súlyosbodásának megelőzése érdekében. Minél korábban észlelik a Coxiella burnetii betegséget, annál jobb a további menet. Maga a betegség gyógyszeres kezeléssel viszonylag jól kezelhető. Nincsenek különösebb szövődmények. A betegnek pihennie kell és gondoznia kell a testét, és szigorú ágynyugalmat kell betartani. A gyógyszer szedése során azt is meg kell jegyezni, hogy minden kérdés esetén először orvoshoz kell fordulni, ha bármilyen kérdés merül fel, vagy ha valami nem egyértelmű. Mivel a Coxiella burnetii szintén negatív hatással lehet a betegre lélegző, dohányzás teljesen kerülni kell. A család vagy barátok szeretetteljes gondozása és támogatása szintén pozitívan befolyásolja a betegség lefolyását. Általános szabály, hogy a Coxiella burnetii nem csökkenti az érintett személy várható élettartamát, ha a betegséget korán észlelik.
Mit tehetsz te magad
A további szövődmények vagy rendellenességek elkerülése érdekében a betegnek ideiglenesen tartózkodnia kell az állatoktól. Amíg nem világos, hogy a kórokozók milyen útvonalon tudtak bejutni a szervezetbe, védekezve intézkedések tanácsosak. Különösen meg kell akadályozni, hogy további baktériumok ill csíra megfertőzheti a beteget. Mivel a betegség orvosi ellátás nélkül végzetes lehet, ajánlatos orvoshoz látogatni. Az életveszély megelőzése érdekében be kell tartani az orvos utasításait feltétel fejlődéstől. A betegnek saját felelősségére tartózkodnia kell a gyógyszerek szedésétől. Ez különösen a következőkre vonatkozik fájdalomcsillapítók. A számos kockázat és mellékhatás miatt a szövődmények kockázata jelentősen megnő. Különféle intézkedések a mentális állapot stabilizálása érdekében erő. A tünetek kezelésében hasznos az alapvetően pozitív életszemlélet. Ezenkívül a szervezet kiegyensúlyozott és egészséges diéta. Ez lehetővé teszi a szervezet immunrendszerének, hogy elegendő védekezést mozgósítson a kórokozók csökkentése érdekében. A betegeknek figyelniük kell a jó alváshigiéniára. Fontos az elegendő és mindenekelőtt a pihentető alvás. A levegőt elegendő mennyiséggel kell ellátni oxigén. Káros anyagok, mint pl alkohol, nikotin or szerek mindig kerülni kell. Megfosztják a szervezetet a betegséggel való megbirkózás során fontos erőktől.
