Profilaxis | Bőrkiütés allergia miatt

megelőzés

Az allergia okozta kiütések megelőzésének legegyszerűbb és leghatékonyabb módja az allergén elkerülése. Például sok ékszer és óra kapható nikkel nélkül. A kozmetikumok terén is sok különösen érzékeny (hipoallergén) termék található.

Prognózis

Egyetlen allergiás bőrkiütés általában következmények nélkül gyógyul. Még akkor is, ha a bőr megjelenése utólag sértetlennek tűnik, továbbra is fennmaradhat a bőrsorompó zavara. Ez elősegítheti a további bőrreakciókat, és gyorsabb és erősebb reakcióhoz vezethet az allergénnel való újbóli érintkezéskor. Az antigénnel szembeni alapvető érzékenység általában egy életen át tart.

Nincs rá lehetőség hipoérzékenység, mint más allergiáknál. Ha a szenzibilizációnak a munkahelyen kellett volna megtörténnie, mindenképpen jelentést kell tenni az érintett munkáltatói felelősségbiztosítási szövetségnél. Allergiás érintkezés ekcéma számos iparágban foglalkozási betegségként ismerik el.

Bőrkiütés: allergia alakul ki

A legtöbb esetben a bőr az első szerv, amely nem fertőző idegen anyaggal (szakkifejezés: allergén) érintkezik. Különbséget kell tenni a reakció különböző formái között. kívül csalánkiütés és a jól ismert neurodermitis, az úgynevezett kapcsolat ekcéma az egyik leggyakoribb allergiás bőrreakció.

Kapcsolati ekcéma

Az úgynevezett kapcsolat ekcéma (kontaktallergia; kontakt dermatitis) a bőrfelület túlérzékeny reakciója egy bizonyos idegen anyaggal való közvetlen érintkezésre. Röviddel az allergénnel való érintkezés után vörösödő, duzzadt, síró és / vagy viszkető területek alakulnak ki az érintett bőrön. Ez az allergia során jelentkező kiütés hólyagok és / vagy korpásodás kialakulásával is járhat.

Kontakt dermatitis, a kiütés speciális formája az allergia jeleként, meglehetősen gyakori, és számos kiváltó oka lehet. Az allergia kialakulásának klasszikus példája, amely az kontakt dermatitis az úgynevezett nikkelallergia. Más anyagok, például illatanyagok, tartósítószerek, detergensek és cserzőanyagok azonban szintén allergiás bőrreakcióhoz vezethetnek.

A kontakt ekcéma esetén azonban emlékeztetni kell arra, hogy nem feltétlenül kell minden esetben allergiás bőrreakciónak lennie. A nem allergiás kontakt ekcéma változhat az irritatív jelenségektől (bőrirritáció) a toxikus reakciókig (súlyosan sérült bőr). Az allergia során bekövetkező kontakt ekcéma általában a bőr azon területén található, ahol az allergén érintkezés megtörtént.

Ezenkívül ezt az allergiával kapcsolatos kiütést a belsőleg felszívódó, nem fertőző idegen anyagok is okozhatják. A bőrfelület túlérzékenysége ebben az allergiás kiütéses formában az okozó allergénnel való ismételt érintkezés során idővel kialakul. A szervezeten belül az allergén úgynevezett immunológiai szenzibilizációt vált ki.

A test sajátja immunrendszer olyan eltúlzottan reagál az allergénre, hogy az allergiával kapcsolatos bőrkiütés alakul ki. Kontakt ekcéma esetén számos lehetséges idegen anyag kerül szóba. Az ilyen allergiás bőrkiütés kialakulásának leggyakoribb okai közé tartozik a nikkel (főleg divatékszerekben, órákban, szemüvegekben, gombokban, cipzárakban, szegecsekben) kobalt-klorid (főleg gombokban és cipzárakban) króm-sók (bőrben) illatok (kozmetikában, gyertyákban és élelmiszerekben) Fenilén-diamin (hajfestékekben) Tartósítószerek Cserzőszerek Mosószerek

• Nikkel (különösen ruhaékszerekben, órákban, szemüvegekben, gombokban, cipzárakban, szegecsekben)
• Kobalt-klorid (különösen gombokban és cipzárakban)
• Króm sók (bőrben)
• Illatanyagok (kozmetikában, gyertyákban és élelmiszerekben)
• Fenilén-diamin (hajfestékekben)
• tartósítószerek
• Cserzőszerek
• mosószerek

A kontakt dermatitis mellett az allergiák leggyakoribb formája bőrkiütés a csalánkiütés (csalánkiütés).

Ilyen bőrreakció mindig akkor fordul elő, ha a bőr bizonyos gyulladásos sejtjei aktiválódnak és felszabadítják a hírvivő anyagot hisztamin. Az egészséges emberi bőrben általában csak néhány gyulladásos sejt található. Különösen az úgynevezett hízósejtek játszanak meghatározó szerepet az allergiával összefüggő bőrkiütések kialakulásában.

Ha egy allergiás kapcsolatba kerül egy allergénnel, ezek a hízósejtek aktiválódnak és stimulálódnak a különböző gyulladás-elősegítő hírvivő anyagok, különösen hisztamin. Kiadása után a hírvivő anyag hisztamin átjuthat a környező szövetekbe és kiköthet bizonyos receptorokhoz a legkisebb felszínén vér hajók. Ez adja a vér hajók a jel, hogy táguljon.

Ezenkívül a hisztamin hírvivő anyag az érfal áteresztőképességének növekedését közvetíti. Ily módon több folyadék diffundálhat a vér hajók a környező szövetbe. Ennek eredményeként a csalánkiütés néven ismert kis sebek megjelennek az érintett személyek bőrének felületén.

Bár az allergiával kapcsolatos bőrkiütés ezen formájának kiváltói sokfélék lehetnek, az érintett személyek tipikus tüneteket mutatnak. Röviddel az allergénnel való érintkezés után a bőr felszínén apró és közepes nagyságú nyálkahártyák vörösödő kiütésként jelennek meg. Ezenkívül helyi duzzanat fordulhat elő a mélyebb szövetrétegekben (úgynevezett angioödéma).

Az allergiás kialakulása csalánkiütés általában bosszantó, erősen kifejezett viszketés jelenti. Ezenkívül az allergiával összefüggő bőrkiütés ebben a formájában gyakran megfigyelhető, hogy a viszketés az esti órákban jelentősen megnő, de a nap folyamán folyamatosan csökken. Röviddel a viszketés megjelenése után kialakulnak a tipikus apró wheals, amelyeket szabálytalanul szegélyez egy piros perem.

Allergiás csalánkiütés jelenlétében úgynevezett angioödéma is kialakulhat az ajkak és a szemhéjak területén. Akut allergiás bőrkiütés esetén a viszkető bugák általában 24 órán belül eltűnnek. Mindazonáltal az allergia súlyosságától függően a csalánkiütés az allergénnel való érintkezés után akár hat hétig is rendszeresen fellángolhat.

Az allergiához társuló bőrkiütés diagnózisát több lépésben végezzük. Mindenekelőtt a részletes orvos-beteg megbeszélés (röviden: anamnézis) döntő szerepet játszik ebben az összefüggésben. A beszélgetés során az érintett beteget megkérdezik a kiütés előfordulásáról.

Az orvos megkérdezi a beteget, hogy a jelenlegi tünetek mennyi ideig fennálltak, és hogy ilyenek-e a bőr megváltozik korábbi szakaszában figyeltek meg. Ezenkívül a betegnek mérlegelnie kell, hogy van-e összefüggés a kiütés előfordulása és a külső tényezők között. Ezenkívül más betegségekről és / vagy allergiákról kérdezik a beteget.

Különösen az úgynevezett atópiás betegségben szenvedők bronchiális asztma, hajlamosak egy vagy több allergiát kialakítani. Belső betegségek, akut vagy krónikus fertőzések és gyógyszerek, amelyeket rendszeresen szednek (különösen fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők) szintén meghatározó szerepet játszanak az allergiával társuló kiütések diagnosztizálásában. Ha az orvos-beteg konzultációt és a kiütés vizsgálatát követően an allergiás reakció gyanúja merül fel, allergológiai vizsgálatot kell fontolóra venni.

A vérvizsgálat konkrétat keres antitestek az úgynevezett IgE típusú is hasznos lehet. Az allergia során fellépő kiütések kezelése az okozó allergéntől, valamint a bőr megjelenésének súlyosságától és az esetleges kísérő tünetektől függ. Az akutan fellépő kiütés általában néhány héten belül teljesen eltűnik, akár orvosi beavatkozás nélkül is.

A gyógyulási szakaszban a wheals képződését általában úgynevezett antihisztamin beadásával lehet gátolni. Csak nagyon markáns esetekben, amelyekhez később egyéb panaszok társulnak, további terápiás lépéseket kell megtenni. A glükokortikoidok, amely kenőcsök vagy krémek formájában alkalmazható az érintett bőrfelületekre, különösen alkalmas allergiás kontaktusos ekcéma kezelésére. Ezek a gyógyszerek segítenek enyhíteni az allergiás bőrreakcióra jellemző viszketést, és pozitívan befolyásolják a gyógyulási folyamatot. A hideg, nedves borogatások különösen alkalmasak akut bőrkiütések kezelésére allergia esetén. Ezenkívül az allergia során jelentkező kiütések kezelése az okozó allergén elkerülését jelenti.