Az A-phasia jelentése „beszéd nélkül” - a görögből eredő kifejezés már leírja a klinikai képet. Az afáziát a beszéd károsodása jellemzi, amely a megszerzett eredmények következtében jelentkezik agy kár. Elvileg a nyelv minden területét érinti: a megértés, a beszéd, az olvasás és az írás. A felnőtteknél az afázia leggyakoribb oka a ütés agyi infarktus következtében vagy agyvérzés.
Mi az afázia?
Definíció szerint az afázia a már megszerzett nyelvtudás elvesztése - ezért az ilyen rendellenességekkel rendelkező kisgyermekeket nem afáziának, hanem nyelvfejlődési rendellenességnek nevezik. Idősebb gyermekeknél az afázia túlnyomórészt egy balesetet eredményez agy sérülés (traumás agyi sérülés).
Nyelvközpont az agyban
Az agy több régiójának (főként a bal agyféltekének) együtt kell működnie - az anatómiai struktúrák mellett, például a nyelv és a gége - a hallott és látott beszéd megértése és a nyelv kialakítása érdekében:
- Az agykéreg homloklebenyében ül a motoros beszédközpont (Broca beszédközpontja). Ez koordinálja a beszédizmokat.
- A parietális lebenyben található az érzékszervi beszédközpont (Wernicke beszédközpont). Ez elengedhetetlen a hallott szavak és szóhangok emlékezéséhez.
- Az occipitális lebenyben található az optikai beszédközpont. Ennek feladata többek között az olvasott nyelv észlelése és megértése.
Az afázia típusai és tünetei
Attól függően, hogy az agy mely területei érintettek, négy különböző típusú afáziát különböztetnek meg, amelyek különböző módon nyilvánulnak meg:
Amnesztikus afázia: Az érintett nagyon jól ért, olvasását és írását nem, vagy alig befolyásolja. Amikor önmagáért beszél, gyakran megfelelő szavakat kell keresnie vagy a hiányzó szavakat átfogalmazza. Ez késlelteti beszédáramlását. A kívülállók ezért nem ritkán tévesen következtetnek a lelassult beszédből a lassú gondolkodásba. Az afázia ezen formájának enyhe megnyilvánulását diszfázisnak nevezik. Broca afáziája: Az érintett személy általában jól érti, de csak nehezen tud beszélni - gyakran rövid, hullámzó mondatokban, sok beszédszünettel („távirati stílus”). Wernicke afáziája: Ebben az esetben a beszédértés részben romlik. Például az afázikus ember csak az egyes szavakat érti, a kontextust azonban nem. Az érintett személy folyékonyan és gyorsan beszél, de összekeveri a betűket vagy az egész szavakat, és gyakran lelki ugrásokat hajt végre. Nem ritkán a mondásoknak alig van értelme (szó süketség). Globális afázia: Az afázia ebben a formájában több, a beszédért felelős terület érintett, így ez a rendellenesség a legnagyobb károsodással. Az érintett személy számára nehéz a kommunikáció, a beszédértés súlyosan romlik. Ha egyáltalán, akkor csak a legegyszerűbb mondatokat értjük. Leginkább csak a szavak egyes részei szólnak, amelyeket gyakran ismétlésekben fűznek össze. Sajnos a beszéd romlása gyakran oda vezet, hogy az afáziában szenvedőket a környezetük szellemi fogyatékosságnak tekinti. Ez azonban nem igaz. Fontos tudni, hogy logikai gondolkodásuk, valamint megértési és ítélőképességük ugyanúgy működik, mint egészséges egyéneknél.
Afázia: egyéb rendellenességek
Mivel az afázia általában a ütés, más károsodások gyakran vannak jelen. Ezek is a agy érintett régió és az agy sérült területének nagysága. Gyakori tünetek a test egyik felének bénulása, amely a finommotorikus képességek enyhe károsodásától (pl hámlás burgonya) a kifejezett járási zavarokig. A nyelési rendellenességek (dysphagia) szintén gyakoriak. Az afáziát gyakran dysarthria (szintén: dysarthrophonia) kíséri, amelyben nem a beszéd megértése, hanem maga a beszéd, azaz a beszéd mozgása zavart. Ebben az esetben a beszédizmok - például a száj és a nyelv - épek, de a felelős agyközpontok már nem ellenőrzik őket helyesen és szinkronosan. Ennek eredményeként a hangok már nem képezhetők helyesen - a beszéd hangjai kimosódtak, érthetetlenek vagy lassúak. Sok szenvedő panaszkodik, hogy gyakran tévesztik részegnek.
Agnosia és apraxia, mint további probléma
Nem ritka az agnosia, az érzékszervi felismerés képtelensége, annak ellenére, hogy működnek az érzékszervek, például a szem, a fül és az érintésérzet. Akusztikus agnosia (lélek süketség) esetén a hangokat és a zajokat nem ismerik fel ; optikai agnóziában (lélek vakság), a látottak nem azonosíthatók megfelelő objektumként. Apraxia esetén az önkéntes gesztusokat és mozdulatokat már nem hajtják végre helyesen, bár nincs bénulás, és az érzékszervi érzékelés sem sérül. Így a cselekvési szekvenciákat nem lehet utánozni, például megismételni egy mondatot vagy grimaszot utánozni. Ezen felül például egyensúly - problémák, érzékszervi zavarok és koncentráció és a emlékezet rendellenességek is előfordulhatnak.
Afázia: diagnózis és kezelés
A diagnózis magában foglalja a részletes neurológiai vizsgálatot az összes rendellenesség és okuk pontos felmérése érdekében. Ez fontos a terápia és a betegség lefolyására. A károsodás helyétől és mértékétől függően az afázia teljesen vagy részben visszafejlődhet, de súlyos károsodások maradhatnak. Ezért fontos először felismerni az afáziát, valamint annak kiterjedését és formáját, és megkülönböztetni más rendellenességektől, például a dysarthriától. A német ajkú országokban erre a célra az Aachen Aphasia tesztet (AAT) használják. Beszédterápia (logopédia) áll az afázia kezelésének középpontjában. Ez támogatja a nyelvi készségek spontán helyreállítását a kezdeti szakaszban, később pedig a meglévő kommunikációs lehetőségek edzésére és optimális kihasználására szolgál. Jó hely az információs és önsegítő csoportok látogatására például a Német Afázia Szövetség (www.aphasiker.de), amely még saját honlapot is fenntart a gyermekek afáziájával kapcsolatban.
