Definíció - Mi az a tanulási stílus?
A tanulás A stílus leírja azt a módot, ahogy valaki ismereteket és készségeket szerez. A kifejezés tanulás a stílus az 1970-es évek pszichológiájának tanulási megközelítéséből fakad. Ez azon a tényen alapul, hogy az emberek többsége a sajátos személyes módszereket részesíti előnyben tanulás, azaz ingerek és információk felhasználása az ismeretek megszerzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a különböző emberek másképp teljesítenek egyébként egyenlő tanulási körülmények között, attól függően, hogy a preferált tanulási módszert kínálják-e vagy sem. Több mint nyolcvan tanulási stílusmodell ismert, az egyik példa a Kolb-modell.
Melyek a Kolb szerinti tanulási stílusok?
A Kolb tanulási stílus modellt 1985-ben hozták létre, és ez a tanulási stílusok legelterjedtebb modellje Németországban. Kolb négy alapvető tanulási stílustípust különböztet meg. Az úgynevezett divergerek (felfedezők) tanulnak a tapasztalatokból és a reflektált megfigyelésekből.
Ennek a tanulási stílusnak az erősségei a különféle elképzelési képességekben rejlenek. A diverger képes különböző nézőpontokból szemlélni bizonyos helyzeteket, és az emberek cipőjébe helyezni magát. Kolb szerint a divergálókat különösen a művészet és a kultúra érdekli, és gyakran a művészeti területekre szakosodtak.
Az asszimilátor (gondolkodó) viszont a reflektált megfigyelésnek és az absztrakt konceptualizációnak is kedvez. Ez azt jelenti, hogy az asszimilátor különösen tehetséges az elméleti modellek megértésében és létrehozásában. A gondolkodó hajlamos induktív következtetéseket levonni, vagyis képes a megfigyelésekből általánosabb ismeretekre következtetni.
Ez a tanulási stílus gyakran jobban képes dolgokkal és elméletekkel foglalkozni, mint emberekkel. A konvergens (döntéshozó) egy tanulási stílustípus, amely különösen jól alkalmazható absztrakt konceptualizációra és aktív kísérletezésre. A konvergernek különösen előnyös az ötleteinek megvalósítása.
Hajlamos hipotetikus deduktív következtetések levonására. Ez azt jelenti, hogy a konvergens logikai következtetéseket von le és új állításokat vezet le. Az asszimilátorhoz hasonlóan a konvergens is inkább dolgokkal vagy elméletekkel foglalkozik, mint személyekkel.
A befogadó (cselekvő / gyakorló) az aktív kísérletezéseket és a konkrét tapasztalatokat részesíti előnyben, amelyekből tanulhat. Rajta múlik, hogy tervez-e tevékenységeket. Ugyanakkor ereje abban rejlik, hogy intuitív módon oldja meg a problémákat és a konfliktusokat, azzal, hogy megpróbál és kudarcot vall, és végül tanul tőlük. A szállásadó inkább a tényeket, mint az elméleteket.
- Milyen tanulási stratégiák vannak?
- Tanulási problémák
- Tanulás
