Szinonimák tágabb értelemben
Phenprocoumon (hatóanyag neve), kumarinok, K-vitamin antagonisták (inhibitorok), antikoagulánsok, antikoagulánsok A Marcumar® kereskedelmi néven ismert gyógyszer a fenprocoumon hatóanyagot tartalmazza, amely a kumarinok (K-vitamin antagonisták) fő csoportjába tartozik. A kumarinok olyan molekulák, amelyek elnyomó hatást gyakorolnak a természetes folyamatokra vér koagulációt és ezáltal gátolják a vér koagulációját (véralvadás inhibitorok). A pontos adagolást a kezelőorvosnak minden beteg számára egyedileg kell meghatároznia.
Erre a célra a kezelés tényleges megkezdése előtt meg kell határozni az úgynevezett tromboplasztin időt. A teljes beviteli fázis alatt ezt az időt rendszeres, szoros időközönként ellenőrizzük, és szükség esetén a gyógyszer adagját módosítjuk. A Gyors és INRaz értékek információt nyújtanak a test saját alvadási képességéről is vér.
A INR az érték egy nemzetközi intézkedés az értékelésére vér koaguláció. A magas értékek azt jelentik, hogy az alvadási idő hosszabb, mint a standard érték, és a vérzési hajlam ennek megfelelően magas. Az alacsony érték viszont lerövidült koagulációs időre és az ezzel járó megnövekedett kockázatra utal trombózis.
Elvileg elmondható, hogy a véralvadást gátló gyógyszerek, mint például a Marcumar®, fokozzák a INR értéket, és csökkenti a Thrombenbildung veszélyét. A gyógyszer beadásának kezdetén valószínűleg a páciens koagulációs értékei nagyon erősen ingadoznak, ami rendszeressé válik ellenőrzés és az adagolás módosítása annál is inkább szükséges. Egyes szakértők szerint ennek oka az a tény, hogy a Marcumar® terápiát általában viszonylag nagy adag gyógyszerrel kezdik meg.
A beteget arra ösztönzik, hogy az első két napban 8 órán belül legfeljebb 24 tablettát vegyen be. Ez az információ azonban betegenként változó, ezért a kezdő dózist és minden további dózist a kezelőorvosnak kell meghatároznia, és a betegnek be kell tartania. Ennek a viszonylag magas beviteli dózisnak köszönhetően az INR értéke az első napokban óriási mértékben növekedhet (3.0 feletti érték), és ennek megfelelően csökkenhet a véralvadási képesség.
Látszólag megnövekszik a vérzés kockázata, az a kialakulásának valószínűsége trombózis láthatóan csökken. A kezelés kezdetén megnövekedett INR-érték azonban nem jelenti a tényleges véralvadás súlyos mértékét. Ennek oka az a tény, hogy a Marcumar® által befolyásolt egyik koagulációs faktor (VII. Faktor) plazma felezési ideje alacsony, csupán 5-6 óra.
Emiatt a Marcumar® kezdeti bevétele után csak ennek az egy K-vitamintól függő koagulációs faktornak a koncentrációja csökken, míg a II, IX és X faktor a legtöbb esetben teljes mértékben aktív marad. Ezen tényezők némelyike esetében a plazma felezési ideje legfeljebb 60 óra. Mivel ezek az alvadási tényezők is sokkal fontosabbak véralvadás, ezt az INR érték nyilvánvaló növekedésének nevezzük.
Az orvos néhány nap múlva ellenőrzi az alvadási értékeket, és ismét csökkenti a gyógyszer adagját. A további bevetendő napi adag a meghatározott értékektől függ. Ha az INR értéke a páciens célértéke alatt van (a célérték általában 2-3.5 INR), napi másfél tabletta adagja (kb.
4.5 mg hatóanyag) ajánlott. Ha azonban a kontrollvizsgálat során meghatározott INR-érték a céltartományon belül van, akkor általában csak egy tablettát (kb. 3 mg fenprokumont) kell bevenni 24 órán keresztül. Ha a koagulációs érték túl magas (3.5-től), akkor a maximális napi adagot csökkenteni kell.
Ebben az esetben a kezelőorvos általában fél tabletta (azaz 1.5 mg) bevitelét írja elő. Ha az INR értéke meghaladja a 4.5-et, akkor a gyógyszer alkalmazását egyelőre fel kell függeszteni. Ez a lista egyértelművé kívánja tenni, hogy a maximális napi adag mennyire függ a mérttől véralvadás értéket.
Rendszerint egy „próbaidőszak” után csak egy úgynevezett fenntartó adagot alkalmaznak, amely naponta körülbelül fél-másfél Marcumar-tablettát tartalmaz. Miután a kezelt betegeket ennek megfelelően módosították, az INR értéke viszonylag állandó mérési tartományon belül mozog. Mindazonáltal még a célérték elérése után is rendszeresen ellenőrizni kell a véralvadást, általában három-négy hetente, és a gyógyszer adagját ki kell igazítani ha szükséges. A tabletták szedése során a kezelt betegnek meg kell győződnie arról, hogy a Marcumar tablettákat mindig körülbelül ugyanabban az időben (lehetőleg este) kell bevenni.
A gyógyszert egészben, elegendő folyadékkal kell lenyelni. A Marcumar abbahagyása után további 10 -14 napba telhet, mire az antikoaguláns hatás megszűnik, és a normális koagulációs folyamat újra lejátszódhat. Ez a tény azzal magyarázható, hogy csak ez idő elteltével alakulhat ki kellően magas koncentrációjú teljesen aktiválható koagulációs faktor. Vészhelyzetekben ezért a hiányzó II, VII, IX és X véralvadási faktorokat kívülről kell szállítani a szervezetbe a vérzés lehetséges kockázatának csökkentése érdekében. A tervezett műtétek és a fogorvosi kezelések kapcsán is mindig emlékezni kell arra, hogy az antikoaguláns-kezelést elég korán abbahagyják, és így megakadályozzák a fokozott vérzési hajlamot.
