Szinonimák tágabb értelemben
Paraszimpatikus idegrendszer, szimpatikus idegrendszer, idegrendszer, agy, idegvíz, gerincvelő, idegA paraszimpatikus idegrendszer felelős a szimpatikus idegrendszer, az autonóm idegrendszer egy részére és a pihenési körülmények között végzett fizikai tevékenységre. Következésképpen a szimpatikus idegrendszer az autonóm idegrendszer aktív részeként jellemzi. Orgona Hatás Szív | Lassabb és kevésbé erőteljes verés (Csökkent szívfrekvencia és összehúzódási erő) Tüdő | A légutak szűkülete Eye | A tanulók szűkülete Nyálmirigyek | Fokozott nyálelválasztás Gasztrointesztinális traktus | Fokozott emésztési aktivitás (fokozott mozgékonyság) Máj | Fokozott glikogéntermelés Vizelet hólyag | A vizelés és a vizelés elősegítéseAz paraszimpatikus idegrendszer, amelyet végül a szervnél érnek el, az eredeti sejtnek „titkosított” formában kell létrehoznia, majd a sejtfolyamatok mentén a szervekhez kell irányítania.
Az elektromos ingereket úgynevezett neurotranszmitterek közvetítik. A neurotranszmitterek kémiai hírvivők, amelyek - amint a neve is mutatja - különböző helyekre tudnak információt továbbítani, ezért egyfajta „hírvivők”. Különbséget tesznek gerjesztő (gerjesztő) és gátló (gátló) neurotranszmitterek között.
A neurotranszmittereket a kémiai információ továbbítására használják, míg a sejten és annak kiterjesztésein (axonok és dendritek) áthaladó elektromos potenciálokat az elektromos információ továbbítására használják. Az információ kémiai továbbítása mindig fontos, ha az információ egyik cellából a másikba kerül, mert a sejtek között mindig van egy rés, még akkor is, ha viszonylag kicsi, és amelyet az információ egyszerűen nem hagyhat ki. Mivel azonban az emberi test nagy, egy teljes sejthálózatra van szüksége, mert egy sejt nem képes átfedni az egész szervezetünket (bár vannak olyan idegsejtek, amelyek kiterjesztése akár egy méter hosszúságúra is megnőhet).
Miután az elektromos vezeték elérte a cella „végét”, vagyis annak axon végén biztosítja, hogy egy neurotranszmitter felszabadul az axon végéből. A axon végét, amelyből elengedi, preszinapsnak (pre = előtti, azaz a szinaptikus hasadék). A neurotranszmitter szabadon engedik az ún szinaptikus hasadék, amely az 1. cella (információs vonal) és a 2. cella (információ vétele) között helyezkedik el, amelyek között át kell váltani.
Kiadása után a neurotranszmitter A szinaptikus résen keresztül „vándorol” (diffundál) a második cella kiterjesztéséig, a poszt-szinapszisig (post = to, azaz a szinaptikus rés utáni szinapszisig). Ez olyan receptorokat tartalmaz, amelyeket pontosan ehhez a neurotranszmitterhez terveztek. Így meg tud kötődni hozzá.
Megkötése révén a második cellában ismét elektromos potenciál keletkezik. Amikor az információ egyik celláról a másikra vált, az információtípusok sorrendje a következő: A 2. sejt immár kétféleképpen reagálhat a neurotranszmitter megkötésével: Vagy izgatott és generál egy ún. akciós potenciál vagy gátolt, és csökken annak a valószínűsége, hogy cselekvési potenciált generál és ezáltal további sejteket gerjeszt. A sejtek két útja közül melyiket választja, a neurotranszmitter típusa és a receptor típusa határozza meg.
A szimpatikus és a parasimpatikus rendszerekben egyaránt szigorú információátviteli sorrend van: Példa egy parasimpatikus feladatra Az első sejt (eredeti sejt) a koponya (koponyaparazimpatikus rész) vagy az alsó részen gerincvelő (szakrális paraszimpatikus rész) magasabb központok gerjesztik (pl hypothalamus és a agy származik). A gerjesztés egészében folytatódik axon az első kapcsolási pontig. A paraszimpatikus rendszerben ez vagy egy idegcsomóban található (idegdúc), egy idegfonatban vagy közvetlenül a befolyásolni kívánt szerv falában.
Ott a neurotranszmitterek továbbított gerjesztésének eredményeként acetilkolin felszabadul a preszinapsból. Acetilkolin diffundál a szinaptikus hasadék a második sejt szinapszisa felé (posztszinapszis), ahol egy megfelelő receptorhoz kötődik. A sejtet ez a megkötés izgatja (mert acetilkolin az egyik gerjesztő neurotranszmitter).
Csakúgy, mint az első sejtben, ez az gerjesztés a sejten és annak kiterjesztésein keresztül ismét átjut a befogadóhoz: a szervhez. A gerjesztés eredményeként egy másik neurotranszmitter - ezúttal acetilkolin - szabadul fel a sejt szinapszisából 2. Ez a neurotranszmitter ezután közvetlenül a szervre hat. A paraszimpatikus idegrendszer így működik - ellentétben a szimpatikus idegrendszer - csak egy neurotranszmitterrel, nevezetesen acetilkolinral.
- Elektromosan az első cella axonvégéhez
- Kémiai anyag a szinaptikus hasadékban
- Elektromosan a neurotranszmitternek a második sejthez való kötődéséből
- Eredeti cella (1. cella)
- Sejt egy ganglionban / plexusban / szervfalban (2. sejt)
- Szerv
