A kreatin bevitele

Bevezetés

Creatine egy nem esszenciális szerves sav, amelyet korlátozott mennyiségben állítanak elő a máj és vese három aminosavból. Továbbá, kreatin táplálékként hús és hal, vagy tiszta kreatin bevitelével fogyasztható kiegészítés. Creatine elengedhetetlen a vázizmok energiatermeléséhez, és jó kreatinellátással javítja az izomanyagcserét, rövid távú és intenzív testmozgás során a teljesítmény növekedéséhez vezet, és javítja az erőépítést. Ezért a kreatin a legnépszerűbb étrend kiegészítés a sportolók számára.

Mikor kell bevenni a kreatint - edzés előtt, alatt vagy után?

A kreatinbevitel időzítése kisebb szerepet játszik. Különböző tudományos tanulmányok különböző ajánlásokat adnak. Tény azonban, hogy a kreatint a szervezet nem közvetlenül fogyasztja, hanem az izomzatban tárolja a bevitel idejétől függetlenül.

Csak akkor szükséges kreatin, ha új ATP-re van szükség. Ezért nem fontos, ha kreatint szed, hanem az, hogy minden nap megszakítás nélkül vegye be. Ez azt is jelenti, hogy a kreatint azokon a napokon veszi be, amikor szünetet tart az edzésben. A kreatin a szervezetben akkor szívódik fel legjobban, ha üresen veszik be gyomor - azaz két órával étkezés előtt vagy után.

Mennyi ideig kell szedni a kreatint?

A kreatin az egyik ártalmatlan étrend-kiegészítők. Ez azt jelenti, hogy hosszú távú vagy tartós használat lehetséges. A tanulmányi eredmények azonban azt mutatták, hogy még a rövid távú bevitel is bizonyíthatóan javítja a teljesítményt.

Különösen a vegetáriánusok számára előnyös a hosszabb távú bevitel. Új tanulmányok vizsgálják, hogy a hosszú távú alkalmazás képes-e megvédeni az olyan neurológiai betegségektől, mint a Parkinson-kór, a Huntington-kór és az amiotróf laterális szklerózis. Egyértelmű eredmények azonban még nem állnak rendelkezésre. Fontos, hogy a testnek, különösen a veséknek olyan rekuperációs fázist kapjon, amelyben egyetlen kreatin sem szívódik fel. Ha a kreatint részeként szedik erősítő edzés, további három hét szünetet kell tartani két-három hónap elteltével, hogy a fizikai struktúrák, például az izmok, szalagok és inak alkalmazkodni tud a megnövekedett szilárdsági szinthez.