A malleus a három csonthártya egyike középfül. Átadja a dobhártya az incus felé történő amplifikáció alatt. Az incus továbbítja a rezgéseket a kapcsokhoz, amelyek a mechanikus rezgéseket az ovális ablakon keresztül továbbítják a folyékony közegbe, a perilymphba és a cochleába. A malleus a másik két csonttal együtt az egyik legkisebb, mégis legnehezebb csontok az emberekben.
Mi a malleus?
Az apró malleus a középfül egyike a három csuklónak, amelyek össze vannak csukva és mechanikusan felerősítik a dobhártya. A kapcsok továbbítják az ovális ablak rezgéseit a belső fülbe és a fülkagylóba, ahol a mechanikus hanghullámok elektromos idegimpulzusokká alakulnak át. A malleus a másik két csonttal együtt az egyik legkisebb, de egyben a legnehezebb csontok az emberi testben. Ezen a három fős csoporton belül a malleus a legnagyobb csont. A malleus szilárdan összeolvad a dobhártya „fogantyújával”, hogy közvetlenül átvegye a dobhártya rezgéseit. A malleus egy speciális ízületen keresztül továbbítja a rezgéseket az incususba. A kalapács Malleus műszaki neve azonos írásmóddal áll a kizárólag lóféléket érintő bakteriális betegség esetében is. A betegség mirigyekként is ismert.
Anatómia és felépítés
Anatómiailag az oszsicle malleus felosztható a fogantyúra (manubrium), nyak (collum), és fej (caput). A malleus felső végén két kicsi folyamat található, az elülső és az oldalsó malleus, amelyekhez szalagok kapcsolódnak a malleus helyzetben tartásához. A fogantyú a helyén a malleus szilárdan kinőtt a kötőszöveti réteg a dobhártya közepén. Kívülről, a dobhártya másik oldaláról a kalapács növekedési pontja stria mallearis formában mutatkozik meg, és otoscopiával látható. A nagy fej a kalapács nyeregcsuklóval (articulatio incudomallearis) csatlakozik az incushoz. Az ízület szorosan be van burkolva, és úgynevezett reteszelő fogakkal van ellátva, így csak kicsi, körülbelül 5 fokos mozgások lehetségesek. Az emlősökben az eredeti temporomandibularis ízületből (primer temporomandibularis ízület) fejlődött ki, ezért az emlősök jelenlegi temporomandibularis ízülete viszonylag új fejlemény, és másodlagos temporomandibularis ízületnek is nevezik. Az apró izmok állandó feszültségállapotot nyújtanak a középfül reakciólánc, amely dobhártyából, csontrákból és ovális ablakból áll. A dob feszültség (Musculus tensor tympani) feszültség hatására befelé húzza a kalapács fogantyúját, és ezzel meghúzza a dobhártyát. A malleust - a többi csonthoz hasonlóan - nyálkahártya takarja.
Funkció és feladatok
A malleus fő feladata és feladata, hogy a dobhártyától hangrezgéseket fogadjon, és továbbítsa azokat az incususba, amely viszont továbbítja őket a tűkhöz, felerősítve azokat. A kalapács és az üllő úgy vannak felszerelve, hogy forgástengelyeik a súlypontban helyezkedjenek el. Ez alacsony súlyukkal együtt lehetővé teszi számukra a lehető legkisebb rezgést tömeg gyorsulás és a lehető legkevesebb energiaveszteség. Még a legmagasabban hallható hangok is a 15,000 20,000 Hz és XNUMX XNUMX Hz közötti tartományban a ultrahang a kalapács gond nélkül fel tudja venni és továbbíthatja. A kalapács emellett alacsony frekvenciák továbbítására is képes a 40 Hz alatti infrahangtartományban frekvenciaeltolódás vagy átalakítás nélkül. Fontos a dobhártya rezgéseinek rögzítéséhez és továbbításához, hogy a mozgatható ízületek a csontok és maguk a csontok között nagyon keményen és rugalmasan reagálnak, mert különben jelentős átviteli veszteségek lennének. A rezgésátvitelben azonban nem csak a hangok és hangok frekvenciareakciója a fontos, hanem a dobhártyára ható hangnyomás is. A hallási tartományon belül a hangnyomás az alsó hallási küszöb vagy hallási határ és a fájdalom küszöb. Az a tartomány, amely az emberi fül számára leginkább érzékelhető, és ugyanakkor nagy toleranciát mutat egészen a fájdalom a küszöbérték megközelítőleg 100–6,000 Hz. A kalapács feladata azonban, hogy a másik két csonttal kölcsönhatásban legyen, nemcsak a hanghullámok lehető legreálisabb továbbítását jelenti, hanem a belső fül érzékelő sejtjeinek megvédését a túlterheléstől . Ez azt jelenti, hogy a hangátvitel csillapítható az apró belső fülizmok reflexiós feszültségével, így védve az érzékszervi sejteket.
Betegségek
A malleus által okozott rezgésfelvételhez és a rezgések átadásához kapcsolódó leggyakoribb betegségeket a középfül gyulladásos folyamatai okozzák. Kezelés nélkül a gyulladásos folyamatok képesek vezet az oszcikulák szklerotikus változásaihoz, amelyek a funkció csökkenésével járnak és ennek megfelelőt okoznak halláskárosodás hangvezetési problémák miatt. Gyulladásos folyamatok a középfülben gyakran vezet dobhártya-effúzióig, a serosus, nyálkahártya, véres vagy gennyes folyadék felhalmozódása a dobüregben. A dobpanaszokat általában az is kíséri halláskárosodás mert a hangvezetési lánc dobhártyája, az oszcsikák funkciója károsodott. Ha a tünetek nem krónikus stádiumban vannak, akkor önmagukban is megoldódhatnak, ha a dobeffúzió okát sikeresen orvosolták. Érdekes módon a hallás túlérzékenysége akkor fordul elő, ha a trigénikus ideg, az 5. agyideg funkcionálisan károsodik, mert az ideg oldalsó ága innerválja a tenzor tympani izmot (dobhártya tenzor). Az izom ekkor már nem tud reagálni a (túl) hangos hangokra, így a zajcsillapítás védelmi funkciója meghiúsul a hangátadás hatékonyságának csökkentésével.