Rövid áttekintés: Bélpolipok
- Mik azok a bélpolipok? Nyálkahártya-kinövések, amelyek kinyúlnak a bélbe.
- Veszélyesek a bélpolipok? Elvileg nem, de fennáll a vastagbélrákká degeneráció veszélye.
- Gyakoriság: A 60 év felettiek egyharmadának van bélpolipja.
- Tünetek: Nagyon ritka, többnyire véletlenszerű lelet kolonoszkópia során, esetleg nyálkás vagy véres széklet, esetleg székletváltozás.
- Diagnózis: Általában kolonoszkópiával
- Kezelés: Bélpolipok eltávolítása (polipektómia), általában kolonoszkópia során
Bélpolipok: Mik azok a bélpolipok?
A bélpolipok olyan nyálkahártya-struktúrák, amelyek a bél üregébe nyúlnak be. Lehet, hogy a bélnyálkahártyán laposan ülnek, stílussal kapcsolódhatnak hozzá, vagy „bozontos” formát ölthetnek.
A polipok nagyon gyakoriak a vastag- és végbélben. Különböző szövetekből készülhetnek. Leggyakrabban a bélnyálkahártya mirigyszövetéből származnak. Ebben az esetben a bélpolipokat adenomának nevezik. Az adenomák jóindulatú struktúrák, de rosszindulatú rákos szövetekké alakulhatnak.
A bélpolipok körülbelül 70 százaléka adenoma!
A bélpolipok típusai
Az orvosok különbséget tesznek a bélben gyakran minden nyilvánvaló ok nélkül újra kialakuló bélpolipok között (neoplasztikus bélpolipok, például adenoma) és például gyulladás által okozott polipok (nem daganatos bélpolipok) között. Ez utóbbiak közé tartoznak a hamartomatózus polipok is. Szétszórt csírasejtekből származnak, és általában veleszületett bélpolipok.
Ha a felső nyálkahártya sejtek szaporodnak, az orvosok hiperplasztikus bélpolipokról is beszélnek. Általában kicsik. Az adenomák általában nagyobbak. Ha a bélpolipok zsírszöveti sejtekből fejlődnek ki, lipomáknak nevezzük. Bizonyos körülmények között a polip már degenerálódott – ebben az esetben vastagbélrákról van szó.
Bélpolipok: tünetek
Sokan felteszik maguknak a következő kérdéseket: Hogyan veszem észre a bélpolipokat? Vannak speciális tünetek? A bélben lévő polipok általában nem okoznak tüneteket. Ehelyett az orvosok véletlenül fedezik fel őket egy kolonoszkópia során.
Használja ki a rákszűrést! A vastag- és végbélpolipok általában tünetmentesek maradnak, de sok esetben növelik a vastagbélrák kockázatát!
Vér a székletben
Megváltozott bélmozgás
Bizonyos körülmények között az érintett személyeknek nyálkás széklete is van. Elszigetelt esetekben hasmenés és hasi görcsök is lehetséges tünetek. Néhány esetben a bélpolipok székrekedést okoznak.
Bélpolipok: okok és kockázati tényezők
A bélpolipok sokkal gyakoribbak a nyugati világban, mint például az ázsiai országokban. Ezért úgy gondolják, hogy a nyugati életmód elősegíti a bélpolipok kialakulását. Ez magában foglalja a magas zsír- és cukortartalmú ételeket, az alkoholfogyasztást és a nikotint.
Valószínűleg a testmozgás hiánya is szerepet játszik a vastagbélpolipok kialakulásában. Ezen túlmenően a genetikai tényezők is nagy szerepet játszanak.
A bélpolipok kialakulása
A vastagbél nyálkahártyája rendszeresen megújul. Ennek során a régi nyálkahártya sejtek lebomlanak, és új sejtek szaporodnak. Ezután kialakítják az új nyálkahártyát. Ez egy folyamatos folyamat.
A szaporodás során a genetikai anyagban apró hibák (mutációk) léphetnek fel. A test természetes helyreállító mechanizmusai általában kijavítják ezeket a hibákat. Időnként azonban bizonyos mutációk megváltoztatják a nyálkahártya sejtek növekedési jellemzőit.
Kolorektális polipok: genetikai tényezők
Néha a polipok kialakulásának hajlama a bélben örökölhető. Az orvosok megkülönböztetik a kimutatható ok nélküli genetikai hajlamot a tényleges örökletes betegségektől. Ebben az esetben a bélpolipok sokkal korábban nőnek az életben. A vastagbélrák kialakulásának kockázata is megnő.
Bélpolipok családi adenomatosus polipózisban (FAP)
Ritka familiáris adenomatosus polipózisban (FAP) a polipok a mirigyszövetből nőnek ki a bélben (adenomatikus bélpolipok). Egy örökletes genetikai mutáció az oka. Egyes esetekben azonban a mutációk újonnan jelentkeznek.
Az érintett egyéneknek tinédzserkorukban általában vannak bélpolipjai. Az FAP-ban azonban gyakran máshol is vannak polipok, például a gyomorban. A panaszok meglehetősen ritkák. Ekkor előfordulhat hasi fájdalom, hasmenés, fogyás, puffadás vagy véres-nyálkás széklet.
Ha nem kezelik, szinte mindig vastagbélrák alakul ki. Azoknak, akiknek rokonai ilyen betegségben szenvednek, rendszeresen ellenőrizzék a bélrendszerüket. Ezenkívül a hozzátartozóknak a genetikai tanácsadás részeként FAP-tesztet kell végezniük.
A szakértők azt javasolják, hogy az FAP-gyanús betegek tíz éves koruktól évente végezzenek recto-sigmoidoscopia („kis” kolonoszkópia)!
FAP-ban szabálytalan fogszerkezetek vagy a szem retina pigmentációjának megváltozása is előfordul. Ha az érintett egyének csontjaiban (például osteomák) és más szövetekben (pl. epidermoid ciszták) vannak daganatok, az orvosok ezt Gardner-szindrómának, az FAP egy speciális formájának nevezik.
Kissé megnő a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata is. A bélpolipokon kívül az FAP-betegek mintegy 80 százalékának pajzsmirigy csomói is vannak. Növekedés a májban is lehetséges.
MUTIH-asszociált polipózis (MAP).
A MUTYH-asszociált polipózisban (MAP) egy öröklött genetikai hiba is a korai és gyakori vastagbélpolipok oka. A betegség azonban enyhébb, mint az FAP, kevesebb polip alakul ki, és későbbi életkorban alakulnak ki.
A genetikai hiba autoszomális recesszív módon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a szülők anélkül hordozhatják a mutáns gént, hogy betegek lennének. Ha az apa és az anya egy-egy mutált gént ad át, fennáll annak a veszélye, hogy az utódok kifejlődik a betegség. Az érintett egyéneknél 80-100 százalékos a kockázata annak, hogy életük során egyszer kialakul a vastag- és végbélrák.
Cronkhite-Kanada szindróma
A ritka Cronkhite-Canada szindrómában a bélpolipok az egész gyomor-bélrendszerben előfordulnak. Barnás foltok is megjelennek a bőrön. Az ujjak és a körmök szerkezete megváltozhat, a fej szőrzete kihullhat.
A Cronkhite-Kanada szindrómára nincs specifikus kezelés. Azonban néha reagál a védekezést szuppresszív terápiára (immunszuppresszió).
Birt-Hogg-Dube szindróma
Birt-Hogg-Dube szindrómában számos bélpolip fordul elő a vastagbélben, amelyek nagyon gyakran vastagbélrákká fejlődhetnek. Ezenkívül bőr-, vese- és tüdődaganatok fordulnak elő.
Hamartomatous polyposis szindrómák
A hamartomatózis szindróma daganatokkal jelentkezhet a test szinte bármely részén. A szétszórt csíraszövetből származnak. Ezek embrionális fejlődésből származó sejtek. Ezek a sejtek nem úgy épülnek fel, mint a normál bélnyálkahártya.
Ha egy ilyen szindróma részeként bélpolipok fordulnak elő, megnő a vastag- és végbélrák kockázata. A legtöbb esetben a betegség fiatal korban jelentkezik. Példák a hamartómás bélpolipokra:
- Peutz-Jeghers szindróma: 35 éves kor körül diagnosztizálták; gyakran megtalálható polipok a vékonybélben; a vastagbélrák kockázata körülbelül 40 százalék, a hasnyálmirigyrák, a mellrák vagy a petefészekrák fokozott kockázata; gyakran pigmentrendellenességek a száj területén
- Családi fiatalkori polipózis: családi csoportosulás körülbelül egyharmadában; a vastagbélrák kockázata körülbelül 20-70 százalék
Vizsgálatok és diagnózis
Az első kapcsolattartó például székletürítési problémák esetén a háziorvos. Általában vastag- és végbélrákszűrést is előír. Ehhez gasztrointesztinális szakorvoshoz (gasztroenterológushoz) irányítja.
Az anamnézis (anamnézis) felvétele
Az orvos először feltesz néhány kérdést, hogy tájékozódjon páciense bélrendszeri állapotáról:
- Szenved vagy szenvedett székrekedéstől, hasmenéstől vagy szabálytalan székletürítéstől?
- Észrevette, hogy a széklete véres vagy nyálkás?
- Van-e bélbetegség a családjában?
- Lefogyott akaratlanul az elmúlt hetekben vagy hónapokban?
Fizikális vizsgálat
Ezt követi a fizikális vizsgálat. Sztetoszkóp segítségével az orvos hallgathatja a bélhangokat. Ezután megtapintja a hasat az esetleges indurációk miatt. Az ultrahangos gép néha használható a végbélben lévő bélpolipok megjelenítésére.
Az orvos a végbélben lévő bélpolipokat is kitapinthatja. Ehhez behelyezi az ujját a végbélnyílásba. Ez az úgynevezett digitális rektális vizsgálat (DRU) szintén gyakori a férfiak prosztatarákszűrésében. Az orvos vérzésre utaló jeleket is találhat a kesztyűn lévő véres székletben.
kolonoszkópia
Ezután a patológusok megvizsgálják a szövetet. Ennek során pontosan azonosítják, hogy melyik bélpolip van jelen. Az adenomák három altípusra oszthatók. A típustól függően a bélpolip rákos megbetegedésének kockázata változó:
- Tubuláris adenoma: leggyakoribb forma (60-65 százalék), tubulus növekedés, a tükörképben a bélpolipokat a bélfalon száron lógónak látjuk, degenerációs kockázat kb. négy százalék
- Villous adenoma: viszonylag ritka (5-10 százalék), széles felületű, a vizsgálat során gyepnek tűnik, a bélpolipok körülbelül fele vastag- és végbélrákká degenerálódik
- Tubulovillos adenoma: az adenomák körülbelül 20-25 százaléka, a tubuláris és boholyos bélpolipok kevert formája
Hasi CT/MRI
Ha a kolonoszkópia nem lehetséges, az orvosok virtuális kolonoszkópiához folyamodhatnak. Ebben az esetben számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével keresztmetszeti képeket készítenek. Általában azonban csak egy centiméternél nagyobb vastagbélpolipok láthatók.
Videó kapszula endoszkópia
Megelőzés
A vastagbélpolipok és a vastagbélrák nem ritka betegségek. Németországban mindenki számára az egészségbiztosító fizet a megelőző vizsgálatokért egy bizonyos életkor után:
- 50 éves kortól: éves székletvizsgálat rejtett (okkult) vér kimutatására (immunológiai székletvizsgálat (iFOBT)
- Férfiak 50 év felett, nők 55 év felett: kolonoszkópia tízévente, eltérések esetén lerövidül a következő kolonoszkópia közötti intervallum
- Ha a kolonoszkópiát elutasítják: ötévente kis kolonoszkópia csak az S-alakú bélszakaszig és évente székletvizsgálat okkult vérre
Ha vastagbélpolipok halmozódnak fel a családban, az orvosok gyakrabban és korábban javasolják a kolonoszkópiát. Hogy pontosan milyen gyakran, az az örökletes vastagbélpolip vagy vastagbélrák típusától függ.
Ha az első fokú rokonoknál (gyermekeknél, szülőknél vagy testvéreknél) 50 éves koruk előtt van adenoma, az érintetteket tíz évvel a bélpolip megjelenésének kora előtt kolonoszkópiával kell elvégezni.
Beszélj a rokonokkal! Csak így lehet jobban felmérni a vastagbélpolipok és végső soron a vastagbélrák kockázatát!
Ha később családi anamnézisre vagy akár örökletes betegségre gyanakszik, beszéljen erről egy megbízható orvossal. Szakorvoshoz tud küldeni. Néha egy genetikai tanácsadó szolgálat felkeresése is tanácsos.
Kezelés
Mivel a bélpolip rákossá válhat, az orvos eltávolítja – általában kolonoszkópia (polipektómia) során. Az, hogy pontosan hogyan távolítja el a bélpolipot, végső soron a méretétől függ:
Az orvos általában eltávolítja az öt milliméternél kisebb bélpolipokat biopsziás csipesszel. A nagyobb bélpolipok esetén elektromos pergőt használ.
Ha a bélpolipok szélesen ülnek a nyálkahártyán, a pergő eltávolítása aligha lehetséges. Ezután az orvos kolonoszkópiát végez egy kis műtéttel (transanalis endoszkópos mikrosebészet, TEM).
A nagy polipokat néha műtéttel kell eltávolítani a hasfalon keresztül. Ritka esetekben a sebészek egy egészet eltávolítanak. Azoknál az embereknél, akiknek genetikai polipózisuk van, és nagyon nagy a vastagbélrák kockázata, néha elővigyázatosságból vastagbélműtétet végeznek.
A betegség lefolyása és prognózisa
A polip valójában egy jóindulatú béldaganat. Ha azonban hosszú ideig fennáll, akkor vastagbélrák alakulhat ki. Átlagosan öt-tíz év kell ahhoz, hogy egy adenomából vastag- és végbélrák alakuljon ki (adenoma-karcinóma szekvencia).
Minél nagyobb a vastagbélpolip, annál nagyobb a vastagbélrák kockázata.
Tippek kolorektális polipokhoz
- Gyakorlat: A rendszeres fizikai aktivitás segít megőrizni tested fittségét. Segít megelőzni a bélpolipokat és a bélrákot is.
- Megelőző ellátás: Használja ki a kínált megelőző vizsgálatokat is. Az egészségbiztosítók bizonyos időközönként fedezik a költségeket. Ideális esetben ehhez forduljon háziorvosához.
- Ellenőrzés: Ha az orvos eltávolította a bélpolipokat, ideális esetben kövesse kezelőorvosa tanácsát. Szükség esetén javasolni fogja a vastagbéltükrözést a szokásos tíz évnél korábban.
- Meglévő állapotok: Fordítson különös figyelmet, ha a családjában előfordult vastag- és végbélpolip. Sok bélpolip, de a krónikus gyulladásos bélbetegségek is, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás vagy más rosszindulatú daganatos megbetegedések a családban, végső soron szintén növelik a vastag- és végbélrák kockázatát.