A gerinccsatorna gerinccsatornának nevezzük. A gerincvelő és a cauda equina végigfut rajta.
Mi a gerinccsatorna?
A csigolyacsatorna (canalis vertebralis) egy csatorna, amelyet a gerinc egymásra helyezett csigolyafuratai alkotnak. Menete az elsőtől kezdődik nyaki csigolya a nyaki gerincen (C-gerinc), a mellkasi gerincen (mellkasi gerinc) és az ágyéki gerincen (ágyéki gerinc) át a keresztcsont Az gerincvelő és a cauda equina áthalad a csigolyacsatornán. A gerinccsatorna néven is ismert gerincvelő csatorna vagy gerinccsatorna. A gerinccsatorna sérülései súlyos következményekkel járhatnak. Így a legrosszabb esetben kétoldali bénulás küszöbön áll.
Anatómia és felépítés
A gerinccsatorna a foramen occipitale magnumnál (nagy lyuk) kezdődik. Innen a nyaki gerincen, a mellkasi gerincen és az ágyéki gerincen halad át a keresztcsont (Os sacrum). A hasi oldalon a csigolyatestek (corpora vertebrae), valamint az intervertebrális lemezek határolják a gerinccsatornát. Oldalt és hátul ez a helyzet a csigolyaíveken (arcus csigolyák) keresztül. A két szomszédos csigolya közötti térben mindkét oldalon van egy csigolyaközi foramen, amely nyílásként szolgál a párosított spirál számára idegek. A csigolyacsatorna két robusztus, hosszúkás szalaggal van ellátva. Nevüket ligamentum flavum és ligamentum longitudinale posterius (hátsó hosszanti szalag) kapják. Míg a ligamentun longitudinale posterius a gerinccsatorna elején helyezkedik el, a ligamentum flavum hátulján található. A gerincvelőt, amely a gerinccsatornán belül helyezkedik el, a gerinc veszi körül agyhártya, amelyek speciális szövetrétegek. A legkülső réteg a periosteum, amely összeolvad a csigolyákkal. Periostale-nak vagy külső levélnek is nevezik. A külső levél alatt fekszik a meningeale réteg (külső gerincvelő bőr a dura mater spinalis). Ez magában foglalja az úgynevezett pókhálót bőr (arachnoid spinalis). Ezt követi a pia mater spinalis (puha gerincvelő bőr). A gerinccsatornában a gerinc között több hasadék is található agyhártya. Ide tartozik az epidurális tér (spatium epidurale), amely a periosteum és a meningeale réteg között helyezkedik el. Az epidurális vénás plexus és zsírszövet ott találhatók. Egy másik hasadéktér a subduralis tér (spatium subdurale), amely az arachnoid spinalis és a dura mater spinalis között helyezkedik el. Az utolsó hasadéktér a subarachnoidális tér (spatium subarachnoidale) a pia mater spinalis és az arachnoid spinalis között. Ez a tér cerebrospinalis folyadékot (CSF) tartalmaz. A gerinccsatorna területén ott vannak a vér hajók amelyek a gerincvelő ellátását szolgálják. Ebben részt vesznek az artéria lumbales gerincvelői ágai (rami spinales), az arteria vertrebralis és az arteriae intercostales posteriores. Sűrű érrendszeri hálót képeznek epidurálisan a vénák. Ez magában foglalja a vertrebrális belső ventrális plexust, amely az elülső oldalon helyezkedik el. A gerinccsatorna ezen területét különösen sérülékenynek tekintik, ha a közelében műtétet végeznek.
Funkció és feladatok
A gerinccsatornában található a gerincvelő, amely a agy képezi a központi idegrendszer. A gerincvelő fontos a agy és a belső szervek, a bőr és az izmok. A legnagyobb mértékben a gerincvelő körülbelül a szélességet éri el ujj. Felnőtt embereknél a gerincvelő először ér véget ágyéki csigolya. Születés előtt azonban a keresztcsont. Csecsemőknél az alsó ágyéki csigolyákig terjed, mert a gerinc növekedése gyorsabban halad, mint a gerincvelő fejlődése. Ez a jelenség lehetővé teszi a spirált idegek kilépve a gerinccsatornából, hogy hosszabb távon haladjon át a gerinccsatorna alsó szakaszában, mielőtt elhagyná azt. A gerincvelő végétől az 1. sz ágyéki csigolya, akkor csak a spirál van idegek a gerinccsatornában, amelyből az úgynevezett lófarok (cauda equina) képződik.
Betegségek
A gerinccsatornát sérülés vagy betegség érintheti. Az egyik leggyakoribb károsodás a gerinc szűkület, amelyben a gerinccsatorna szűkül. Különösen az idős embereket érinti. Míg az ágyéki és a nyaki gerinc a gerinc szűkületében szenved leggyakrabban, a mellkas gerincét ritkán érinti. A gerinc szűkületének okai a természetes öregedési folyamatok, a testmozgás hiánya, a csontvesztés (csontritkulás) vagy hajlam. Néha több tényező is érvényes egyszerre. A legtöbb esetben a gerinc kopása felelős a gerinc szűkületéért. A csigolyatestek, amelyek a csigolyatestek között helyezkednek el, az évek során egyre több folyadékot és magasságot veszítenek. A csigolyák közötti tér csökken, és a párnázás hiánya nagyobbat eredményez feszültség. A magasság elvesztése miatt a szalagok elveszítik a nyújthatóságot. Bizonyos esetekben a szűkület már veleszületett. A gerinc szűkület nem mindig okoz tüneteket. Általában a tünetek idővel kialakulnak. Az érintettek általában a hát alsó, hátsó részének izomfeszültségétől szenvednek fájdalom hogy sugárzik a láb, és korlátozott mozgékonyság az ágyéki gerincben. Ha a gerinc szűkület tovább fejlődik, fennáll az érzékszervi zavarok kockázata, mint pl hideg, bizsergés, égő és zsibbadás a lábakban, vizelési problémák vagy székelés, inkontinencia és szexuális diszfunkció. A gerinccsatorna legsúlyosabb sérülései a porckorongsérvek és a csigolyatörések. Ha a gerincvelő megsérül a folyamat során, fennáll annak a veszélye kétoldali bénulás. Ha a vér hajók szakadás, vérzés a agyhártya lehetséges, ami nyomást gyakorol a gerincvelőre.
