Beteg az unalomtól? Ahogy a kritikusok gondolják, a boreout csak egy új név egy régi (és egészen normális) jelenségnek, nevezetesen a munkahelyi unalomnak, a túlképzettségnek, az aláhúzásnak. A pszichológusok azonban úgy vélik, hogy ez komoly probléma a betegség jellegével.
Mi a boreout szindróma?
A Boreout-szindróma a feszültség alulteljesítés okozta. Így a fúrás leírható a kiégés. Ez azért van, mert kiégés a munkavállaló teljesítménye, tehetsége és képességei, valamint a munka igényei közötti eltérés is magában foglalja. A különbség azonban az, hogy a fárasztás során az alkalmazottat alulbírálják. Leggyakrabban egyébként is a fárasztás a munkahelyen történik, és tévesen lustaságnak téveszthető. Elvileg azonban az érintettek szeretnek dolgozni, és elismerést és kihívásokat keresnek. Ha ezeknek nem lehet megfelelni, és a művet érdektelennek tartják, mértéktelen unalom támad, és megpróbálják elkerülni a munkát. Az érintettek néha megpróbálják nem engedni megmutatni az elégedetlenséget és a motiváció hiányát, mert félnek a munkájuktól.
Okok
A leggyakoribb okok a magas intelligencia vagy a jó és magasan képzett végzettség, vagy olyan speciális tehetségek, amelyekre nincs szükség a munkahelyen. Az elején lehet érdeklődés a mű iránt és a jóakarat, később az ismétlés miatt nemtetszés tapasztalható. Ez olyan mértékben megnőhet, hogy az illető még külső kényszerrel, nagy erőfeszítéssel és akaraterővel sem képes folytatni a munkát.
Tünetek, panaszok és jelek
Boreout-szindróma esetén az érintett személy fáradtnak, fáradtnak és kedvetlennek érzi magát. Még a korábban oldalt végzett egyszerű feladatok is komoly akadályoknak tűnhetnek, amelyeket nem lehet legyőzni. Az érintetteknek általában nehéz el is kezdeniük a feladatot. Gyakran, koncentráció a feladatok során a problémák is nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válnak. Ha az elsajátítandó feladat fizikai természetű, néha tisztán fizikai és látszólag izmos feltétel és a erő problémák is nyilvánvalóak. Az érintettek közül sokan depressziós hangulatban szenvednek, amely súlyos állapotig súlyosbodhat depresszió. Ez befolyásolja az önbecsülést, a betegek általában alacsonyan tartják magukat és saját képességeiket. Hiányoznak az életben a kihívások, főleg a közvetlen szakmai életben, és így a természetes ambíció mellett a saját törekvés és vágy csökken. Ez gyakran oda vezet, hogy kevés elkötelezettség mellett végeznek munkát, és ez veszteséggel jár koncentráció. Mivel ez a végrehajtás során megnövekedett számú hibához vezet, az érintett gyakran azt a benyomást kelti, hogy már a legegyszerűbb feladatokkal sem tud jól megbirkózni. Így egy ördögi kör bezárul, és a csalódottság és az elzárkózás egyaránt fokozódik. Az érintett személy apátiává válik, és gyakran már nem képes javítani helyzetén.
Tanfolyam
Tipikusak azok a sok munkára vonatkozó panaszok is, amelyek valójában nincsenek meg, mert kevés a tennivaló. Az alkalmazott korán jelenik meg a munkahelyén, és utoljára távozik. A fúrás által érintettek halálos kimenetelűek. Frusztráció és fáradtság terjedése miatt hiányzik a hajtás, és szélsőséges esetekben depresszió. Az alkalmazott alig meri tenni valamit, és nem talál kiutat a nem kielégítő helyzetből.
Szövődmények
Kezelés nélkül a boreout-szindróma valószínűleg súlyosbodni fog, ha az alulteljesítést nem szüntetik meg. Például az állandó unalom és a kihasználatlanság igen vezet nak nek depresszió (súlyos depresszió vagy disztímia), alvászavarok és rögeszmés-kényszeres betegség. Ezenkívül alacsonyabbrendűség érzése is lehetséges: az érintett személy úgy érzi, hogy nincs rá szükség és leteszik. Lehet, hogy önmagát hibáztatja a helyzetéért, vagy feltételezi, hogy valami nincs rendben magával. A munkahelyi fárasztás esetén ez a benyomás különösen akkor merülhet fel, ha a kollégák elfoglaltnak tűnnek. Az elfoglalt színlelés azonban a boreout-szindróma másik lehetséges következménye. Félelmükben, hogy elveszítik munkájukat, vagy lustának tekintik őket, az érintettek néha hamis feladatokat keresnek, vagy mesterségesen meghosszabbítják a tényleges munkafeladatokat. Ez a megtévesztés azonban tovább örökíti a kihívást. A fúrási szindrómát gyakran nem ismerik fel addig, amíg más pszichológiai problémák fel nem merülnek. Egyrészt maga a szindróma viszonylag ismeretlen, másrészt az érintettek sokszor nincsenek tisztában a megterheléssel, amíg komolyabb szövődmények nem jelentkeznek. Részben tehát a terápia szintén probléma. Bár a boreout-szindrómában a kihívás és az unalom áll az előtérben, ez is egyfajta feszültség. Mély kikapcsolódás a boreout-szindróma sok esetben teljesen hiányzik. Emiatt a fúrás kialakulhat kiégés szindróma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az átmeneti unalom és a rövid alulteljesítési időszakok teljesen normálisak, és nem feltétlenül jelzik a fúrási szindrómát. Sok szakember mozgalmasabb és csendesebb időszakokat él át; érdekes és monoton feladatok váltják egymást. Enyhe depressziós tünetek jelentkezhetnek a monoton időszakokban. Az orvoshoz való látogatás azonban általában nem szükséges. Ha azonban a pszichológiai tünetek továbbra is fennállnak, és a közöny és a tompaság érzése nem csillapodik, tanácsos orvosi tisztázás. Az ilyen és egyéb depressziós tüneteket, amelyek külső ok nélkül jelentkeznek és fennállnak, csak két hét múlva kell alaposabban megvizsgálni. A háziorvos alkalmas kapcsolatfelvétel a kezdeti diagnózis felállításához. A vér teszt segítségével tisztázható, hogy van-e például olyan hiányosság, amely megmagyarázhatja a tüneteket. Ha fizikai ok nem határozható meg, akkor látogatás a pszichiáter vagy pszichoterapeuta tanácsos. Gyakran az érintettek nem kérnek szakmai segítséget, amíg hosszú ideig nem szenvednek boreout-szindrómában. Ilyen helyzetben a szenvedők közvetlenül pszichoterapeutához is fordulhatnak ill pszichiáter, mivel a fizikai okokat általában már kizárták. Ezen túlmenően, a sürgős öngyilkossági gondolatok és más akut helyzetek, amelyekben az unatkozó betegek vesztesek, jogos okok arra, hogy pszichiátriai és pszichoterápia hogy azonnali és intenzív támogatást nyújtson.
Kezelés és terápia
Először is, a szenvedőnek fel kell ismernie a problémát. Aki a fárasztást érinti, először őszintén válaszoljon arra a kérdésre, hogy mennyi időt tölt ténylegesen a munkával, és mennyit csak a bemutatásra. Meg kell kérdeznie magától, melyik munka különösen érdektelen és unalmas, és melyik munka érdekli őt. A következő lépés a kezdeményezés. Az érintett új munkát kereshet, vagy érdekes feladatokat kérhet a főnökétől. Lehetőség szerint ezt úgy kell megfogalmazni, hogy a felsőbbséghez eljusson, hogy az ember többet végezhessen, mint az előző munka. Fontos lenne kompenzációt találni az ember szabadidejében is. De ez ritkán lehetséges az érintettek számára, mert annyi energia áramlik a nem szeretett munkába. Azok azonban, akik nem tudnak segíteni a munkájuk alakításában, és nem tudnak a egyensúly csak nagy vonakodással és valószínűleg egyáltalán nem fogja végezni a munkát. Ebben az összefüggésben a jó kereseteknek nem feltétlenül lehet kompenzáló hatása, bár nélkülük a munka természetesen még rosszabb lenne, mivel a pénzbeli elismerés akkor is hiányozna. A fúrás meggyógyításának akadálya, hogy a fúrás képes vezet a munkavállaló számára, aki érdektelensége miatt nem végez kielégítően számára túl egyszerű feladatokat, és a legegyszerűbb tevékenységek során is súlyos hibákat követ el. Ebből a felügyelő arra következtethet, hogy alkalmazottja nem képes bonyolultabb feladatok megoldására. De pont az ellenkezője lenne a helyzet: bonyolultabb feladatok és magasabb önrendelkezés esetén a hibák ritkábban fordulnak elő.
Kitekintés és előrejelzés
Mivel a boreout-szindróma nem önálló betegség, nincs megbízható prognózis a betegség lefolyására. A felépülés kilátásának felmérése érdekében azonban az egyes mentális betegségek hogy az eredmények figyelembe vehetők. A boreout-szindróma gyakran klinikai depresszióhoz vezet. A prognózis akkor a legkedvezőbb, amikor az egyén először depressziós epizódban szenved. Ebben az esetben a depressziónak 50% az esélye, hogy visszatérjen, ha nem végeznek specifikus relapszus profilaxist. A második, harmadik és negyedik epizód után a hosszú távú prognózis általában kevésbé kedvező. A depressziós epizódok időtartama nagyon változhat, még ugyanazon személynél is. A depressziós epizódok 15-20% -a hosszabb, mint egy év. Depressziós egyének, akiknek nincs más mentális betegségek gyakran gyorsabban és teljesebben gyógyulnak meg, mint azok, akiknek több egyidejű betegségük van. A Boreout-szindróma ebben az értelemben nem tekinthető egyidejű betegségnek, mivel csupán a depresszió kiváltó okait magyarázza. A specifikus és korai kezelés pozitívan befolyásolhatja a prognózist. Megfelelő megelőzés esetén a depressziós epizód utáni visszaesés valószínűsége alacsonyabb. Boreout szindrómában, mint a kiégés szindróma, a külső tényezők fontos szerepet játszanak. Ezekkel a hatásokkal szembeni nagyobb ellenállás tehát éppúgy befolyásolhatja az egyéni prognózist, mint a személyes környezet változásai.
Megelőzés
A fáradtság megakadályozása csak nagyon korlátozott mértékben függ az egyéntől és attól, hogy valójában milyen érdeklődéssel és tehetséggel bír. Például egy matematikus számára, aki csak akkor éri el a csúcsformát, ha bonyolult problémákat képes megoldani, a munkaerőpiac nem ad túl sokat. Előfordulhat, hogy alul kihasználják a biztosítási vagy pénzügyi ágazat munkájával - az egyszerűbb tevékenységekről nem is beszélve. Ezért tanácsos nem könnyebb munkát keresni a „saját” területen, hanem egy teljesen más munkát, amely a személyiség egy másik aspektusát tükrözi. Egyébként nem mindig tanácsos hobbiból szakmát csinálni, amelynek aztán a megélhetést kell szolgálnia.
Ezt teheti meg maga is
Ha az aláhúzás, az egyhangúság és az unalom meghatározza az érintett életét, és hiányzik a jelentés egy tevékenységből, vannak önsegítő lehetőségek a dilemmából való kilépéshez. Először az érintettnek át kell gondolkodnia az élethelyzetén, és felül kell vizsgálnia saját viselkedését. Ha az érintett személy készen áll további feladatokra a napi munkarendben, akkor ezt nyíltan meg kell oldania munkatársaival és feletteseivel. Tisztázó beszélgetés során az érintett megtudhatja, vannak-e új feladatok a munka érdekesebbé tételére. A továbbképzéssel az érintett kielégítheti az új ismeretek iránti kapzsiságát, és alkalmas lehet egy új munkára is. Fontos, hogy az emberek megtalálják a egyensúly egyéni képességeik és a megoldandó feladatok és kihívások között. Ha az érintett személy egy tisztázó beszélgetés után nem kap lehetőséget új tevékenységekre, munkahely váltás ajánlatos. A stresszes tünetekkel járó boreout-szindróma enyhítése érdekében kikapcsolódás feladatok, autogén tréning or Qigong gyakran használják. A művészi tevékenységek, mint például az érintett személy szabadidejében való aktív zenélés vagy festés, szintén pozitívan befolyásolhatják a testet, az elmét és a lelket. Azok, akik szeretnek aktívak lenni és érzik testüket, a sporttevékenységeket is beépíthetik életükbe.
