Koponya idegek közvetlenül a agy. Ezek közül a legtöbb a agy származik. A koponya feladata idegek a középpontjának kialakítása idegrendszer a fej, nyak és csomagtartó.
Mik azok a koponyaidegek?
A test mindkét felén tizenkét koponya fut át idegek , amelyek meghatározott funkciót látnak el. Minden idegnek van egy száma a római számrendszer szerint. A tizenkét ideg közül tizenegyen osztoznak abban a közös vonásban, hogy a agy vagy egyáltalán ne hagyja. Kivétel az accessorius ideg (XI). Ebből fakad gerincvelő, de még mindig koponyaidegnek minősül. Kifejezését tekintve a koponyaidegek összehasonlíthatók a perifériás idegekkel. A perifériás idegek felelősek a test ellátásáért. Az első két koponyaideg, a szaglóideg (I) és a látóideg (II). Ezek közvetlen vetületei a nagyagy. A koponyaidegeknek megvan az a tulajdonságuk is, hogy párosuljanak. Szomatomotoros és autonóm rostokat tartalmazhatnak, és így a feladatok más körét fedhetik le. A szomatomotoros rostok lehetővé teszik a tudatos önkéntes mozgást. Ezzel szemben vegetatív szálakra van szükség az öntudatlan automatikus válaszokhoz.
Anatómia és felépítés
Anatómiai felépítésben a koponyaideg idegszálak kötegéből áll. Ezt burkolja kötőszöveti és védve a környezet erőitől. Az idegek célja az impulzusok nagyobb távolságokon történő továbbítása. A mentén idegszál, az információ továbbítása innen: idegsejt idegsejthez. A idegsejt viszont egy dendritből áll, amely úgy van kialakítva, hogy egy ágrendszeren keresztül vegye fel a környezetből származó ingereket. A rögzített jeleket továbbítják a sejt testére és a axon a tetején heverő domb. Megfelelő intenzitás elérése esetén az információ továbbítása folytatódhat. Ebből a célból a jeleket a axon mint elektromos impulzusok. Végül a jel eljut egy szinapszisba. Itt az információ továbbítása a következőre idegsejt zajlik. Ezt a folyamatot a program végéig megismételjük idegszál elért. Ezután a koponyaidegek elérték céljukat, vagy perifériás idegekké ágaznak. Összességében a koponyaidegek a központi fontos részét képezik idegrendszer.
Funkció és feladatok
Minden koponyaideg külön feladatot lát el. Például az elsőnek, amelyet szaglóidegnek (I) neveznek, az a funkciója, hogy az esetleges szaglóérzeteket a orr. Ennek megfelelően szaglóidegnek is nevezik. Köszönhetően a látóideg (II), a látás szemmel lehetséges. A látóideg továbbítja a rögzített képeket az agyba. Funkciójában a látóideget kiegészíti az okulomotoros ideg (III), a trochleáris ideg (IV) és az abducens ideg (VI). A három ideg felelős a szemmozgások elvégzéséért és a szemizmok ellenőrzéséért. A trigeminus ideg (V) szintén fontos szerepet játszik. Fő feladata az ingerek továbbítása a fej terület az agyig. Ezenkívül felelős a rágódás izmainak irányításáért. Három hatalmas idegágból áll, ezért triplett idegnek hívják. A arcideg (VII) feladata az arckifejezések koordinálása. Ezenkívül lehetővé teszi az ízek érzékelését. Tartozunk a hallás érzésével és egyensúly a vestibulocochleáris idegre (VIII). A belső fül és az agy között fut. A torok izmait a glossopharyngealis ideg vezérli (IX). Továbbá felelős a nyelési reflexért. A vagus ideg (X) szabályozza a szív aránya és ellátja a gége. Támogatja a gyomorsav. Az izmok nyak és a torkot az accessorius ideg (XI) vezérli. Végül a nyelv az izomzat a hypoglossalis idegen keresztül érhető el (XII). Többek között a nyelv és a nyelés a legfontosabb feladatok közé tartozik.
Betegségek
A koponyaidegek betegségei a idegrendszer. Az érintett koponyaidegtől függően különféle panaszok képzelhetők el. Például a szaglóideg (I) meghibásodása összefügg az érzék érzékelésének gyengülésével szag. Ezt anosmiának nevezik. Anosmia előfordulhat a koponya bázis törés.A látóideg (II) zavara a látómező elvesztéséhez vezet. Ennek oka lehet a készülék belsejében lévő nagy nyomás koponya. A látómező korlátozását technikailag kvadráns anopsiának nevezik. A szemmozgások korlátozása akkor fordul elő, ha az okulomotoros ideg (III) elzáródik. Ezután a pupillák kitágulása és a szem bénulása következik be. Ha a trochleáris ideg (IV) vagy az abducens ideg (VI) kudarcot vall, a betegek panaszkodnak a látásélesség csökkenéséről és a kettős képek észleléséről is. Szenzoros zavarok a fej különösen akkor jelentenek problémát, ha a trigeminus ideg (V) sérült. Ez kíséri az úgynevezett hallási nehézségeket hypacusis. Az arc bénulása akkor is bekövetkezik, amikor a arcideg (VII) zavart. Ezenkívül gyengül a szenzáció íz. Meghibásodások a vestibulocochleáris idegben (VIII) vezet nak nek halláskárosodás, a glossopharyngealis idegben (IX) ők vezet a dysphagia, és a vagus ideg (X) rekedtség rendellenesség eredménye. Az ENT műtét után az accessorius ideg (XI) károsodhat. A fej megdöntött helyzetének következménye. Beszéd zavarok és a lenyelés nehézségeket akkor fordulnak elő, ha a hipoglosszális ideg (XII) funkcionalitása korlátozott. Gyakran kilóg a nyelv akkor már nem lehetséges.
