Leukocita aferézis: kezelés, hatások és kockázatok

Az aferézis során egy csőrendszert alkalmaznak a páciens irányítására vér centrifugába, ahol a gravitáció hatására a plazma egyes vérkomponensei különböző rétegekre válnak szét. Ily módon leukociták „lemosható” a betegtől vér célzottan például a leukocita aferézis során. Ez az eljárás releváns a autoimmun betegségek, Például.

Mi a leukocita aferézis?

Az aferézis terápiás eljárását köznyelven nevezik vér mosás. Például a leukocita aferézisben leukociták kifejezetten „lemosható” a beteg véréből. Az aferézis terápiás eljárását köznyelven vérmosásnak nevezik. Ebben a folyamatban a vért megtisztítják a felesleges komponensektől. Az eljárás extrakorporálisan és így a páciens testén kívül zajlik, mivel a kórokozókat katéteren keresztül távolítják el a dialízis. A kórokozók lehetnek fehérjék, fehérjéhez kötött anyagok vagy teljes sejtek vannak jelen a vérplazmában. A beteg a tisztítás után visszakapja a megtisztított vért. A leukocita-aferézis az aferézis egyik altípusa, amely magában foglalja a plazma megtisztítását leukociták. Ezek fehérvérsejtek amelyek néha részt vesznek a test elleni védekezésben kórokozók vagy más külföldi struktúrák. A leukociták tehát a immunrendszer. Az immunsejtek aferézise különösen akkor szükséges, ha a sejtek szokatlanul magasak koncentráció és ártanak a betegnek. Ez történhet például az autoimmunológiai reakciók összefüggésében.

Funkció, hatás és célok

A leukocita aferézis különféle kezelésekre kerül sor autoimmun betegségek. Például a terápiás eljárás alkalmazható a következőkkel: sclerosis multiplex és már létrehozták a terápia akut relapszusok esetén, különösen azoknál a betegeknél, akiknek kóros reakciója van kortizon. Az autoimmunológiai folyamatok a test saját szövete és oka ellen irányulnak gyulladás ebben a szövetben. A leukocita-aferézis során a felesleges leukocitákat eltávolítják a beteg vérplazmájából az autoimmunológiai leküzdés érdekében gyulladás, például. A terápiás aferézis különféle formákban már bevált. A teljes plazmaszubsztitúcióra nem szelektív mellett létezik szelektív plazmaferezis, amelyben a szűrés vagy az adszorpció elválasztja a patogén és a felesleges anyagokat a plazmától, és a megtisztított plazmát visszajuttatja a beteg testébe. A leukocita-aferézis ekvivalens a szelektív aferézissel. Az aferézis során a donor vére a ér, mint például a láb or nyak ér, katéter segítségével. A katéterhez egy zárt steril csőrendszer csatlakozik, amelyet csak egyszer lehet használni. A vér a csőrendszerbe áramlik, ahol kis mennyiségű antikoaguláns oldattal van átitatva, hogy megakadályozza a véralvadást a rendszeren belül. A vér és az antikoaguláns keveréke a csőrendszeren keresztül egy centrifugába jut, amely mesterséges gravitációs mezőt hoz létre. A vérkomponensek ezen a területen az egyes rétegektől függően szétválnak sűrűség. Ily módon a leukociták összegyűjthetők. Az összes többi vérkomponentust a zárt csőrendszeren keresztül juttatják vissza a beteghez. Az aferézis eljárás akár két órát is igénybe vehet. Az aferézis eljárásokat kizárólag fekvőbetegségben végzik, és rendszeresen szükségesek ellenőrzés plazma, mivel az aferézis során más vérkomponensek kimosódhatnak és cserére szorulnak.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

A legtöbb esetben az aferézis eljárások kevéssé érintik a beteget. Néha a leggyakoribb mellékhatások a beadott antikoaguláns, például egy fémes reakció íz a száj és az ajkak vagy végtagok bizsergő érzése. Hányinger csak ritka esetekben fordul elő. A hideg szenzáció is elképzelhető az eljárás során. Szegény betegek keringés azt javasoljuk, hogy a leukocita aferézis után ne üljenek fel túl rohamosan, és ne is álljanak fel sietve. A beteg keringés aferézis után legalább öt percig helyre kell állnia. Csak szélsőséges esetekben fordulnak elő ájulásvarázslatok aferézis után. Szélsőséges eset akkor is előfordul, ha az antikoagulánst a beteg nem bontja el kellőképpen máj. Ilyen esetben a leukocita aferézis tartósan korlátozhatja a véralvadást. Ilyen esetekben átmeneti vérzési hajlam jelentkezik, és a véralvadást a donor vérével vissza kell állítani. Ez akkor is így van, ha túl sok fiziológiailag szükséges anyagot távolítottak el a vérből a leukocitákkal együtt. Mivel a leukociták immunológiai funkciót töltenek be, az aferézis után a vérben továbbra is elegendő leukocitának kell lennie ahhoz, hogy megvédje a beteget a kórokozók. A leukocitákat folyamatosan pótolják. Normális esetben ezért a betegeket nem érinti a immunrendszer. Alatt terápiaazonban általában hajlamosabbak a fertőzésekre. Ha ismeretlen okokból a leukociták nem töltődnek fel elegendő mennyiségben, ebben az összefüggésben adományokkal történő helyettesítésre is szükség van. A leukocita aferézis különlegessége, hogy alkalmazható a leukocita adományok kontextusában. Így egy bizonyos mennyiségű donoranyag eltávolítható egy egészséges emberből az eljárás segítségével. Ellentétben az egésszel véradás, az aferézissel meg lehet szerezni az adományozandó vérkomponenseket egyénileg és nagy tisztaságban. Az aferézis eljárások ezért relevánsak a donorok vonatkozásában is, és egyetlen eljárásnak tekintik azokat, amelyek bizonyos vérkomponenseket elegendő mennyiségben képesek megszerezni egy donortól. Ebben az összefüggésben modern rák terápiapéldául előnyös lehet az aferézistechnika. A modern kontextusában rák a terápia, az aferézistechnikák lehetővé teszik például a átültetés a vér őssejtkészítményeinek.