Vírusok: Fertőzés, átvitel és betegségek

Vírusok felelősek sok fertőzésért, mint kórokozók. nem úgy mint baktériumokAzonban, vírusok viselkedjen teljesen immunitással szemben antibiotikumok. Egyes vírusfertőzések ellen oltások léteznek, de nem minden ellen vírusok.

Mik azok a vírusok?

A vírusok olyan fertőző struktúrák, amelyek átvitel útján terjednek a sejteken kívül, de csak megfelelő gazdasejtben képesek szaporodni. A képen pirosak vannak vér sejtek és vírusok. Kattints a kinagyításhoz. A vírusok genetikai paraziták. Megfertőzik mindkettőt baktériumok és magasabb sejtek, és ezáltal organizmus, beleértve az embert is. Biológiai csomagok, amelyek genetikai anyagukat (DNS-jüket) a gazdasejtbe szállítják. Ott a sejtek anyagcseréje megvalósítja azt, amit maguk a vírusok nem képesek:

A gazdasejt a DNS-tervük szerint új vírusokat termel és elpusztul. Ennek eredményeként ezer és ezer ilyen másolt vírus szabadul fel. Mivel a vírusoknak nincs saját anyagcseréjük, és nem képesek önmagukat szaporítani, nem tartoznak az élő szervezetek körébe. Ennek ellenére biztosan élő sejtekből fejlődtek ki, amint azt biokémiájuk egyértelműen jelzi. Minden életforma sejtjét megtámadhatják bizonyos vírusok, amelyek csak értük „felelősek”. Ez a szigorú specializáció a vírusok másik jellemzője.

Jelentőség és funkció

A vírusok a sejteket önpusztítják. Fontosságuk mint kórokozók emberekben, állatokban és növényekben ezért ennek a felülvizsgálatnak az elsődleges célja. Biztosnak lenni, baktériumok és a gombák is jelentős fertőzésveszélyt jelentenek. Ezen mikroorganizmusok egy része azonban létfontosságú az ember számára. Itt kell utalni a bőr növényvilág, amely megvéd minket, embereket, számos fertőzés ellen. Jobban ismert az bélflóra, amely nélkül az optimális emésztés elképzelhetetlen lenne. A természetesen előforduló vírusok között viszont nincsenek olyan formák, amelyek bármilyen módon hasznosak lennének az ember számára. Mint önálló anyagcsere nélküli puszta DNS-transzporterek, a vírusokat nem lehet felszámolni antibiotikumok bármelyik. Ez azért van, mert antibiotikumok halálos metabolikus mérgek csak a baktériumok számára. A vírusfertőzések gyógykezelésének tehát szűk korlátai vannak. Vírusellenes szerek szerek amelyek gátolhatják a vírusok szaporodását, de nem vezet teljességükig megszüntetése. A vírusok által fertőzőként rejlő összes kockázat ellenére kórokozók, nem szabad figyelmen kívül hagyni a kutatás és az orvostudomány modern jelentőségét. A genetikailag módosított vírusokat ma már használják bakteriális fertőzések kezelésére. Az ilyen vírusokat különösen az antibiotikumokkal szemben rezisztenssé vált baktériumok leküzdésére használják. Azonban vannak kísérletek speciálisan módosított vírusok használatára is a rák terápia. Ezek az „onkolitikus vírusok” csak a daganatos sejteket támadják meg és pusztítják el, így rendkívül specifikus hatást fejtenek ki. A betegek így megkímélik a kemoterápiás kezelés. Szomatikus gén terápia erőfeszítések is ígéretesek: például örökletes cukorbetegség gyógyítani kell a jövőben. Ebben a megközelítésben a laboratóriumi úton előállított vírusok hordozóként („vektorokként”) szolgálnak, amelyek egészséges genetikai anyagot visznek be a genetikai hibákkal rendelkező szervekbe.

Betegségek

A vírusok ennek ellenére mindenekelőtt állandóan leselkedő veszélyt jelentenek. Minden fertőzéssel szaporodási arányuk milliókba, ha nem milliárdokba esik. Az ilyen nagy számok rövid időn belüli előfordulása azt jelenti, hogy a mutációk sokféle változata zajlik le. Az új vírustörzsek így bármikor és kiszámíthatatlanul csírázhatnak. Az éves befolyásolja a hullámok tehát alapvetően kiszámíthatatlanok. A globális spanyol influenza Az 1918-as és 1919-es járvány legalább 30 millió életet követelt. A HIV-fertőzöttek helyzete ma aggodalomra ad okot. Az érintett mintegy 50 millió ember nagy része a harmadik világban él. Vírusellenes szerek sorozatával az orvosok gátolhatják a vírus növekedését és jelentősen meghosszabbíthatják a betegek életét. De a gyógyszer súlyos mellékhatásai terápia általában a HIV-betegeket korai nyugdíjasokká változtatják. A legtöbb beteg számára a szegény országokban AIDS még mindig halálos ítélet: nem engedhetik meg maguknak a drágákat szerek. Az emberi betegség ellenőrzésének leghatékonyabb módja a vakcina lenne. Egy ilyen szérum kifejlesztése azonban nagyon nehéznek bizonyult. Számos vírusfertőzést gyakorlatilag felszámoltak a múlt században védőoltásokkal. Például bárányhimlő, kanyaró és a gyermekbénulás már alig játszik szerepet, legalábbis a nyugati iparosodott országokban. A továbbfejlesztett oltási morál más súlyos fertőzéseket is fellökhet, mint pl agyhártyagyulladás (kora nyár agyvelőgyulladás or TBE), Vagy májgyulladás A és B a háttérbe. A vakcina kórokozója ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni megfázás változékonysága miatt. A kórokozók azonban szintén nem tartoznak a legveszélyesebbek közé a vírusok között.