A FOMO-t (a hiányzástól való félelem) (még) nem ismerik el mentális betegségek, hanem csupán egy mentális rendellenességet ír le, amelynek megnyilvánulása magában foglalja a folyékony átmenetet a „még mindig normális” állapotból a kóros függőségbe. A FOMO-t olyan félelemként értik, hogy folyamatosan kihagy valami fontos dolgot, ami másutt történik, és kizárják belőle. A FOMO mögött meghúzódó érzés nem új keletű, de a modern kommunikációs technológiák erőteljesen elősegítik az online közösségi hálózatokkal kapcsolatban.
Mi a FOMO?
A FOMO egy rövidítés, amely az angolszász Fear of Missing kifejezésből származik. A kifejezés egy rosszul meghatározott mentális állapotot jelent, amely állandó félelemből vagy szorongásból fakad, ha valami fontosat elmulasztunk, amelyet barátok vagy ismerősök fogadnak valahol másutt, és amelyből ki van zárva. A FOMO olyan pszichológiai magatartást tanúsít, amely a félelem miatt következik be. Az ilyen érzések bizonyos mértékben normálisak, és elősegíthetik az összetartást és a csoportba tartozás érzését, és társadalmi rendjének kezdetei óta kísérik az emberiséget. A modern kommunikációs technológiáknak köszönhetően, amelyek lehetővé tették több úgynevezett közösségi hálózat (közösségi média) fejlesztését és létrehozását, a FOMO-t rendkívül népszerűsítik, és egyértelmű tendenciát mutat a további terjedésre. A FOMO általános érvényű meghatározása (még) nem létezik. Egyes szerzők különféle tüneteket sorolnak fel, amelyek jellemzően olyan embereknél figyelhetők meg, akiket nyilvánvalóan érint a FOMO. Bizonyos esetekben megkülönböztetik a technikai eszközök nélküli FOMO-t és a FOMO-t olyan eszközökkel kapcsolatban, amelyekkel távoli kommunikáció lehetséges az interneten keresztül (okostelefon, laptop, táblagép).
Okok
A félelem, hogy elmulaszt vagy megtapasztal valami sokkal kevésbé szórakoztató vagy kevésbé izgalmas dolgot, mint amit a barátok tapasztaltak és tettek, természetes és bizonyos mértékig normális. Az érzés ösztönözheti az ember ambícióját, hogy olyan dolgot vállaljon, ami kreatívabb és nagyobb kihívást jelent, mint amit a barátok vállaltak. A helyzet gyorsan megváltozhat azoknál az embereknél, akik folyamatosan online vannak a közösségi hálózatokon. Itt nagy számban, jóval több mint száz „barát” vagy „követő” fordulhat elő. Fennáll annak a veszélye, hogy a nagy csoportból származó egyének tapasztalatai folyamatosan kiemelkedhetnek, és azt az érzést kelthetik, hogy az ember nem tudja tartani magát. Ezenkívül nagyon valószínű, hogy a barátok tömegéből valaki állandóan valami izgalmasat és szépet él át, amelyben nem vehet részt munka vagy családi elkötelezettség miatt. A közösségi hálózatok folyamatos követése tehát erőteljesen elősegítheti a FOMO megjelenését.
Tünetek, panaszok és jelek
A tünetek egész sorának megjelenése jelezheti a FOMO-t. Bizonyos pszichológiai érzékenységek, amelyek a kívülállók számára nem könnyen észlelhetők, az érintett személy tipikus és szembetűnő, a külvilág számára is érzékelhető viselkedéséig terjednek. A pszichológiai érzékenység általában szomorúságban és csalódottságban fejezi ki magát, mert a barátok vagy követők valami nagyszerű élményt tapasztalnak, amiben maga nem vehet részt, vagy egyszerűen csak jól érzik magukat, miközben Ön maga csak élményként szembesül a sivár hétköznapokkal. Az ilyen érzések viszont elősegítik a függőség-szerű szorongást és a félelmet attól, hogy még többet kimaradjanak. Gyakran a pszichológiai érzékenység egyfajta függőséget és kényszert eredményez, hogy folyamatosan ellenőrizze és kövesse az üzeneteket bizonyos közösségi médiákban, és saját tapasztalataikat tegye közzé - még akkor is, ha pusztán triviálisak. Az érintettek a valóság elől menekülnek „barátaik” virtuális élményvilágába. A FOMO akár vezet az érintetteknek, akik saját értékük növelése érdekében tapasztalatokat találnak ki és tesznek közzé. A viselkedés akkor válik szembetűnővé, sőt veszélyessé, amikor nyilvánvaló zavaró tényezőkhöz és koncentráció munkahelyi és egyéb mindennapi életben jelentkező problémák. Ennek eredményeként a közvetlen párbeszédben - okostelefon nélkül - a kommunikációs viselkedés jelentősen megzavaródhat.
Diagnózis
Mivel nincsenek egyértelmű kritériumok a FOMO jelenlétére, és a „még mindig normális” és a pszichológiailag feltűnő FOMO közötti átmenet folyékony, a diagnózisnak több, párhuzamosan jelentkező tüneten kell alapulnia. Az egyik legfontosabb kritérium, amely a FOMO-ra mutat, a a közösségi médiától való függőség, a kényszer arra, hogy folyamatosan kövesse a barátok és a követők üzeneteit, és folyamatosan posztolja magát. A tipikus addiktív viselkedéssel összehasonlítható függőség olyan erőssé válhat, hogy a valós emberekben való viselkedés valós emberekkel való közvetlen kölcsönhatásban, valamint a munkában és más mindennapi életben való teljesítés és koncentráció képessége romlik.
Szövődmények
A FOMO eredményeként különféle komplikációk léphetnek fel, amelyek pszichésen és fizikailag is károsíthatják a testet. A szenvedők általában szomorúnak és depressziósnak tűnnek, ha egy esemény vagy találkozó elmarad. Ez lehet vezet alsóbbrendűségi komplexusokhoz és depresszió. A legrosszabb esetben a szomorúság olyan súlyos érzés, hogy öngyilkossági gondolatok és végül öngyilkosság lépnek fel. A FOMO gyakran fordul elő súlyos betegségekkel kapcsolatban feszültség. Ebben az esetben alvászavarok, súlyos kimerültség és fejfájás előfordul. Az okostelefon és más digitális média nélküli élet elképzelhetetlen az érintett számára. Nem ritka az agresszió, amikor az akadálymentesség nem garantálható. Komplikációk akkor jelentkezhetnek, ha az érintett szenved koncentráció betegségből eredő rendellenességek, és ezért munkakörében korlátozott vagy tanulás. A kezelést általában pszichológus biztosítja, és kivonul a közösségi médiából, és állandóan kommunikál. Sok esetben ez a betegség pozitív lefolyását eredményezi. A FOMO azonban előfordulhat az élet későbbi szakaszaiban is, és korlátozhatja az érintett személy mindennapi életét.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A FOMO-hoz mindig orvoshoz kell fordulni. A betegség tünetei általában önmagukban nem tűnnek el újra, és tovább súlyosbodnak, így az érintett személy az orvosi kezeléstől függ. Az orvoshoz kell fordulni, ha az érintettek tartós szomorúságtól szenvednek. Ebben az esetben a siker érzése gyakran társul követőkkel vagy virtuális barátokkal. Az állandó félelem és az a félelem, hogy az érintett személy valamit elmulaszthat, a FOMO-ra mutat, és orvosnak kell megvizsgálnia. Gyakran maguk a szenvedők sem veszik észre, hogy FOMO-ban szenvednek. Ezekben az esetekben elsősorban a szülőknek és rokonoknak kell az érintettet a kezelésre irányítaniuk. Súlyos esetekben a klinikán való tartózkodás is szükséges lehet. A hírek közösségi médiában való frissítésének állandó kényszere szintén nagyon gyakran jelzi a FOMO-t. Ebben az esetben a beteg zavart kommunikációt tapasztalhat a mindennapi életben. Általában a FOMO diagnózisát és kezelését pszichológussal lehet elvégezni. Azonban gyakran hosszú idő telik el, mire az érintett személy beismeri a rendellenességet magának.
Kezelés és terápia
Alig hasznos, ha azt tanácsoljuk a FOMO-ban szenvedő embereknek, hogy teljesen tartózkodjanak a közösségi média használatától. Ígéretesebb terápia segíthet a szenvedőknek átgondolni a közösségi média használatát, és racionálisabb szintre hozni azt. Ez növelheti annak felismerését, hogy a legtöbb bejegyzés kevés jelentőséggel bír, és gyakorlatilag nincs kockázat a lemaradásra, ha például az online látogatások bizonyos időkre korlátozódnak. Hasznos az öntudat növelése is, hogy az önállóság és az önálló tevékenységek kielégítőbbek, mint állandóan megfeleljenek a mainstreamnek.
Kitekintés és előrejelzés
A szabálytalanság prognózisa több, egymással közvetlenül összefüggő kritériumon alapul. Bár a FOMO még nem elismert betegség, a tüneteket mégis befolyásolhatja az érintett személy. Ha terápiás támogatást kérnek, jó esély van a tünetek enyhítésére. Amint a félelmek vagy szorongások okai tisztázódnak és megváltoznak, az érintett személy csökken a károsodásokban. Aktív együttműködésre van szükség. Ilyen körülmények között lehetséges a tünetek mentessége és ezáltal a teljes gyógyulás. Ha az érintett nem kér segítséget, akkor sok esetben a szabálytalanságok folyamatosan növekednek. Ez jelentősen rontja a prognózist. A továbbiakban szorongás ill pánikbetegség kialakulhat, ami az életminőség jelentős csökkenését eredményezheti. Súlyos esetekben az érintett személy számára már nem lehet mindennapi feladatokat ellátni, és ezáltal szakmai vagy magánfeladatokat ellátni. A társadalmi életben való részvételből való kivonulás formálja és tovább enyhíti a jólétet. A FOMO fejlődése az érintett személy egyéni személyiségétől is függ. Ha a betegben általános fokozott szorongás van, a tünetek növekedésének kockázata megnő.
Megelőzés
A legfontosabb megelőző intézkedés a közösségi hálózatok mielőbbi átgondolása. A közösségi hálózatok nagyon hasznosak és hasznosak lehetnek. Csak a nem reflektált használat teheti meg vezet függőséghez, amelyet nehéz legyőzni.
Utógondozás
A FOMO-val az utógondozás lehetőségei a legtöbb esetben erősen korlátozottak. Általában ez a betegség is csak enyhén kezelhető, így a teljes gyógyulás sem garantálható. Az érintett személy ezért gyakran elhúzódó terápia a tünetek végleges enyhítésére és korlátozására. Sok esetben a barátok és a család segítségére van szükség a FOMO tüneteinek enyhítéséhez. Ebben az összefüggésben a rokonoknak helyesen kell megérteniük a betegséget, és képesnek kell lenniük szimpatizálni a pácienssel. Általában a beteg szeretetteljes gondozása és támogatása pozitívan befolyásolja a betegség további lefolyását. Általános szabály, hogy a betegnek ügyelnie kell arra, hogy ne töltsön időt a közösségi médiában, mivel ez a viselkedés jelentősen megnövelheti a FOMO tüneteit. Ebben az összefüggésben a barátok vagy a beteg saját szülei is odafigyelhetnek a közösségi média használatára, és elriaszthatják az érintett személyt azok használatától. Az érintettnek lehetőség szerint a való életben más emberekkel is találkoznia kell, és el kell terelnie a figyelmét a közösségi média használatáról. A FOMO teljes kezelése ezáltal magában foglalhatja egy ilyen profil teljes törlését is.
Itt tudod megtenni magad
A szenvedő sok viselkedési trükkel és a meglévő kényelmetlenségekkel való jobb megbirkózás módjaival segíthet a mindennapi életben. A rendszeres leállás, amely alatt nincs digitális hozzáférés, végső soron elősegíti a jólétet és csökkenti a tapasztalatokat feszültség. Pihenőidő és éjszakai alvás idején hasznos, ha a telefonos és a digitális akadálymentesítést megszakítják. A szabadidős tevékenységekben vagy a sporttevékenységekben való jól szervezett részvétel a közérzet javításában is segít, és a gondolatokat az élet más területeire összpontosítja. A betekintés és a kapcsolatok megértése érdekében fontos a fegyelem és a saját viselkedéshez való jó önreflexió. Keresztül kognitív képzés, saját érzelmeinek vizsgálata, valamint szenvedőtársainak reakcióinak megfigyelése, a szenvedő sokat érzékelhet panaszainak kiváltó okairól és optimalizálhat. Meg kell adni a hajlandóságot a saját viselkedési struktúrájának megváltoztatására, hogy a betegség enyhülhessen. Előadással kikapcsolódás technikákat, a beteg csökkentheti sajátjait feszültség és a fennálló szorongás. Olyan módszerek, mint jóga or elmélkedés segít elérni a mentális megkönnyebbülést és egy belső egyensúly. Sok esetben az idősebb emberekkel folytatott beszélgetések támogatják a jólétet, mivel egy másik ember élettapasztalata új gondolkodásmódot kínálhat.
