A tudatot az egyén bonyolult neurofiziológiai folyamatai határozzák meg. A mai napig nehéz elmagyarázni a világ tudatos tudatosságának okait. A tudatzavarok sokféle pszichológiai rendellenességben nyilvánulnak meg.
Mi a tudat?
A tudat szerepe a környezet tudatosítása az egyén számára. Nem olyan könnyű tisztázni, mi egyáltalán a tudat és hogyan keletkezik. Ezért nincs egyetlen meghatározása a tudatnak. Tudományos szempontból az egyén mentális állapotainak összessége, amelyet komplex neurofiziológiai folyamatok támogatnak. Ezek a neurofiziológiai folyamatok azonban hogyan vezet tudatállapotokhoz vitatott. Tehát hogyan lehetséges, hogy az ideginger ingerlései vagy agy tevékenységek kiváltanak bizonyos érzéseket vagy érzéseket? Hogyan és miért tulajdoníthatók ezek a mentális állapotok specifikus idegi folyamatoknak? Az élettani folyamatokra kémiai és fizikai törvények vonatkoznak. Tehát hogyan lehet ezeket a folyamatokat finomhangolni, és miért hoznak létre olyan állapotokat, amelyek tudatosítják az egyént a környezetben betöltött szerepében? A tudat titokossága foglalkoztatja mind a tudósokat, mind a filozófusokat. Így a mai napig különféle elméleteket dolgoztak ki, de ezek nem tudnak végleges magyarázatot adni. Minden magyarázási kísérlet csak közelítés a mai napig. Következésképpen a tudat leírásában is vannak különböző nézetek.
Funkció és feladat
A tudat szerepe a környezet tudatosítása az egyén számára. Ebben az értelemben az emberektől eltérő életformák is rendelkeznek tudattal, bár feltehetően gyengébb mértékben. A tudományos meghatározás szerint a mentális állapotok magukban foglalják az összes érzést, érzést, érzékelést és kognitív képességet (azaz gondolkodást). Az embereknél a tudat az evolúció során fejlődött ki a legerősebben. Különösen a komponens gondolkodás játszik fontos szerepet. Fejlődéstörténetileg úgy tűnik, hogy a főemlősök egyfajával fennáll annak szükségessége, hogy túléljék az előre tervezett tervet. Valószínűleg az életkörülmények olyan nehézek voltak, hogy önmagában az ösztönök által vezérelt színészkedés vezetett volna az emberek kihalásához. Ugyanakkor a nyelv az egyének közötti kommunikáció javítása érdekében alakult ki. Ennek alapján a korábban szerzett tapasztalatokat tovább lehet adni a következő generációknak. Az elmúlt években a kognitív képességek egyes állatfajokban is ismertté váltak. Megállapították például, hogy majmok, sertések, delfinek, elefántok és különféle corvidák képesek felismerni önmagukat a tükörben. Egyes állatfajok szintén várakozó magatartást mutatnak. Minden állatnak vannak bizonyos érzései, mint pl fájdalom, éhség, szomjúság vagy jóllakottság. Ezek az érzések a túlélés előfeltételei. Azonban amikor itt tudatosságról lehet beszélni, ellentmondásos. A határok a definíciótól függően folyékonyak. Ha olyan érzések, mint a félelem vagy akár a szomorúság és az öröm, már csatlakoznak a szenzációkhoz, akkor a kezdeti tudatosságról beszélhetünk. Az állatvilágból ezt már minden kutyatulajdonos jól ismeri, aki csóváló farokkal figyeli a társat. Gyakran az egyének (beleértve az embereket is) öntudatlanul az ösztön szerint cselekszenek. Itt a viselkedések vagy veleszületettek, vagy öntudatlanul tárolódnak a agy. A tudat magában foglalja a természetes környezet érzékelését is. Az embereknél az észlelés magában foglalja a látást, a hallást, szag, íz, és érintse meg. A tudat bonyolult folyamatai az embereket arra szolgálják, hogy ezeket a felfogásokat feldolgozzák, miközben az előnyükre szolgáló cselekvési stratégiákat dolgoznak ki.
Betegségek és betegségek
A tudatot érintő betegségek mindenféle pszichológiai, mentális és spirituális rendellenességet tartalmaznak. Ezek a rendellenességek jelentősen befolyásolják az ember viselkedését. Ennek eredményeként olyan személyiségzavarok alakulhatnak ki, amelyek intenzív pszichológiai vagy pszichiátriai kezelést igényelnek. Kábítószer és alkoholfüggőség szintén skizofrénia, gyakran pszichózisok alakulnak ki, amelyek téveszmékkel és hallucinációk. Az érintett személy már nem tud egyértelműen azonosulni „önmagával”. A pszichózisok más betegségek összefüggésében is kialakulhatnak, mint pl demencia, súlyos trauma vagy kómás állapotok.Súlyos betegségek a máj, vesék vagy szív is vezet bizonyos körülmények között pszichózisokra. Megkülönböztetnek kvantitatív és kvalitatív tudatzavarokat. A tudatosság mennyiségi rendellenességei az éberség elhomályosodásával (ébrenlét) nyilvánulnak meg. Ez négy szakaszban történik. Ezek az egyszerű álmosságtól kezdve a somnolenciáig (állandó álmosságig), a soporig (alvásszerű állapotig) és eszik. A tudatosság mennyiségi zavarainak okai sokfélék. Ezek közé tartozik a nem kielégítő mennyiségű oxigén hoz agy szív- és érrendszeri betegségek esetén, ütés, epilepszia, megnövekedett koponyaűri nyomás, koponya-agyi trauma, mérgezés vagy gyulladás az idegrendszerés hipoglikémia or hiperglikémia. A tudat minőségi zavarait a tudat elhomályosodásának, a tudat összehúzódásának és a tudat elmozdulásának nevezzük. A tudatosság tompasága a gondolkodás és a cselekvés zavart állapotát írja le. Ide tartoznak az olyan tünetek, mint a dezorientáció, hallucinációk, vagy szorongás. Ezek az állapotok előfordulhatnak skizofrénia, demencia, drog, alkoholés gyógyszerekkel való visszaélés vagy anyagcsere-betegség. Eszméletvesztés esetén a beteg csökkent reagálóképességet. Gyakran ez feltétel fejlődik azzal traumás agyi sérülés, epilepszia, vagy agy gyulladás. A tudat elmozdulása megváltozott érzékelési képességgel és fokozott éberséggel párosul. Ez egy tipikus feltétel kezdő mánia, kábítószerrel való visszaélés, vagy akár intenzív elmélkedés. A kvalitatív tudatzavarok okai, emellett alkohol és egyéb szerek<p></p> koponya-agyi trauma, agyi gyulladásos betegségek, mérgezés, alváshiány, vagy anyagcsere-problémák. Bűnös magatartás esetén a büntető törvény nem vallja bűnösségét vagy csökkent bűnösségét, ha a bűncselekményt tudatzavar állapotában követik el.
