A háton a thoracodorsalis ideg beidegzi a nagy hátsó izmot és a nagy kerek izom. Mindkettő fontos szerepet játszik a kar mozgásában. Léziók fordulnak elő például a neuralgikus váll amyotrófiájában és a kar plexus bénulásában.
Mi a mellkasi ideg?
A thoracodorsalis ideg a perifériához tartozik idegrendszer és az egyik rostja a brachialis plexus. Főleg az ideg részt vesz bizonyos karmozgások irányításában azáltal, hogy beidegzi az emberek két hátán elhelyezkedő izmát. Ezek a teres major izom és a latissimus dorsi izom. A thoracodorsalis ideg neve a jellegzetes lefolyásból származik: útja először a mellkason vezet, mielőtt a hátsó (dorzális) végén végződik az innervált izmoknál. A kar önkényes mozgása az emberben kezdődik agy. Elektromos jel a motor központjából származik, és a motorra továbbítja gerincvelő az idegszálakon keresztül, amelyek áthaladnak a gerinccsatorna két csigolya között. A thoracodorsalis ideg eredete a gerincvelő a nyaki szegmensek között C6 és C8. Útja már a gerincvelő és szimmetrikusan kiterjed a test mindkét felére.
Anatómia és felépítés
A thoracodorsalis ideg a brachialis plexus, amelyet a fiziológia brachialis plexusnak nevez. Különböző gyűjteményt képvisel idegek amelyek neuronálisan ellátják a különböző váll-, hát- és karizmokat. Nem egy szorosan zárt egységes szövetet alkotnak, hanem a különböző utakhoz tartozó idegrostok laza gyűjteményét. A thoracodorsalis ideg fasciculus hátulját képezi brachialis plexus, mivel a hátsó ágakhoz tartozik. A hátsó rostok viszont a brachialis plexus infraclavicularis ágainak alegységét képezik: ezek az ágak mind a kulcscsont alatt helyezkednek el. A thoracodorsalis ideg mellett a subcapularis ideget, a radiális ideg, a hónalji ideg és még hat másik idegek. A thoracodorsalis ideg motoros parancsait elküldi a nagy hátsó izomnak (Musculus latissimus dorsi), amely elöl csatlakozik a felkarcsont; eredete néhány mellkasi és ágyéki csigolyánál, valamint az iliumnál, a fascia thoracolumbalisnál, egyeseknél borda, a lapocka és keresztcsont (Os sacrum). A thoracodorsalis ideg egyéb rostjai vezet a teres major izomhoz, amely szintén a hátoldalán található, a lapockától kezdődik és a felkarcsont. Az izmok elérése előtt a thoracodorsalis ideg kíséri az alkapszulát ütőér során.
Funkció és feladatok
Az idegi jelek továbbítása a thoracodorsalis ideg fő funkciója. Ebben a folyamatban a akciós potenciál terjed a mentén idegszál (axon), amely a társítottból származik idegsejt. Az emberi test legtöbb idegrostját Schwann-sejtek veszik körül, amelyek természetes szigetelő réteget alkotnak. A Schwann-sejtek azonban nem csatlakoznak hézagok nélkül egymáshoz. Ezek a megszakítások Ranvier-gyűrűk, amelyeknél a sejt depolarizálódik a axon minden alkalommal. Amikor egy akciós potenciál eljut egy ilyen szakaszig, izgat nátrium a membránban elhelyezkedő ioncsatornák. A nátrium a részecskék pozitív töltésűek: Ezért amikor a csatornák kinyitása után beáramlanak, ebben változást okoznak az elektromos töltésben axon szakasz. Ugyanakkor a váltás már izgatja a következő szegmenst. A sejt eredeti állapotának helyreállításához az axon belseje először aktívan felszabadul kálium ionok. Pozitív töltésűek is és így egyensúly úgy, hogy az elektromos töltés megfeleljen az eredetinek. Csak akkor végezze el a szállítást molekulák a membránban mozgassa vissza és ki a megfelelő részecskéket, amíg el nem érik a helyes ionösszetételt is. Addig az axon nem képezhet újat akciós potenciál ebben a szegmensben, ezért az időtartamot refrakter periódusnak is nevezik. Körülbelül két milliszekundumig tart. Emiatt egyetlen idegszál - a mellkasi idegben és minden másban idegek - csak a jelek egyirányú útjaként működhet. Az egymáshoz közel álló különböző idegrostok azonban mindkét irányt lefedhetik.
Betegségek
A thoracodorsalis ideg károsodásának eredményeként motoros és érzékszervi zavarok jelentkezhetnek. Ilyen elváltozás lehetséges például a neuralgikus váll amyotrófiájában. Egy gyulladás a brachialis plexus, amely magában foglalja a thoracodorsalis ideget. A gyulladás hirtelen súlyosként jelentkezik fájdalom a vállakon és a felkaron (egy- vagy kétoldalú), mielőtt a részleges vagy teljes bénulás (paresis) körülbelül egy héttel később bekövetkezne, és az izomszövet végül eltűnik (atrófia). A deltoid izom szenved leginkább a betegség tüneteitől, de a tünetek kiterjedhetnek a váll és a kar izmaira is. Ritkábban az diafragma érintett. A vizsgálatok általában antigén-antitest komplexeket (immun komplexeket) képesek kimutatni, amelyek fertőzés jelenlétére utalnak. Bár a neuralgikus váll amyotrófia pontos okait még nem határozták meg, úgy tűnik, hogy vírusfertőzésekkel, oltási reakciókkal, túlzott használatsal és heroin használat. A thoracodorsalis másik példája idegkárosodás brachialis plexus bénulás, amely az ideggyökerek sérüléséből ered. A brachialis plexus rostjai ebben az esetben elszakadnak, és ennek következtében már nem tudnak jeleket továbbítani. A sérülésért általában a születési trauma vagy a külső erő felelős. Attól függően, hogy mely rostok szakadnak le, a megfelelő idegsejtek meghibásodása következik be.
