Tünetek
A törés fő tünete ujj kezdete fájdalom közvetlenül a sérülés után. Bizonyos esetekben a törés közvetlenül kívülről észlelhető, ha a ujj deformálódik. Attól függően, hogy törés, az érintett személy továbbra is képes mozgatni a ujj, bár súlyos fájdalom.
A. Helyétől és típusától függően törés és az ezzel járó stabilitás, egyes töréseket fájdalmasabbnak írják le, mint másokat. Egy idő után, általában 10 percen belül, az érintett ujjon duzzanat jelenik meg, és az ujj mobilitása csökken. A duzzanat a környező ujjakra is hatással lehet, annak mértékétől függően.
Az ujjak szédülése a legtöbb esetben előfordul, ami a környező tömörítésével magyarázható idegek a duzzanat miatt. Az érintett csonttól függően, ha a disztális falanx, azaz az alatta lévő csont a körmét, vörös, körömmetszéses köröm is előfordulhat, mivel vérzés (vérömleny) képződhet ott. Nagyon szélsőséges esetekben az is lehetséges, hogy a csont kívülről behatol a szerkezetekbe, és most kívülről látható.
A törések általában fájdalmasak, és az ujjatörések is. Különleges fájdalmas inger adódik, amikor a periosteum, a periosteum, könnyek. A megfelelő helyen vérzés lép fel, és a gyulladás mediátorai felszabadulnak.
Ezek bizonyos hírvivő anyagok, amelyek felelősek a gyulladás tipikus jellemzőiért. Ezek közé tartozik a fokozott nyomás- és hőmérsékletérzékenység, fájdalom és duzzanat.Ez annak köszönhető, hogy a hajók a sérült helyen átjárhatóvá válik, és víz szivároghat a környező szövetbe. Az ujj végén van egy rostos szerkezet, amely összeköti a csontot és a bőrt, és nagyon kis rekeszekből (alegységekből) alkot hálózatot.
Ezekben a rekeszekben vér és törés esetén a folyadék összegyűlhet az ujjak distalis falan, ami további duzzanathoz és súlyos fájdalomhoz vezethet. Mivel a körömágy közel van a csonthoz, ott is előfordulhatnak sérülések, például a köröm törése vagy fájdalmas zúzódások (hematomák) (lásd: A köröm alatti zúzódás). A duzzanat megelőzése vagy kezdeti csökkentése érdekében minden törést először jéggel kell hűteni, és magasan kell tárolni, hogy kevesebb legyen vér vagy folyadék távozik (raktár a gravitációval szemben) Az ujjtörés utáni összes terápia célja a feltétel a törés előtt a lehető anatómiailag pontosabb és az ujj mobilitásának biztosítása, vagyis az ujj működésének helyreállítása.
Ez különféle terápiákkal érhető el, amelyek mindegyike külön-külön alkalmazkodik a sérüléshez. Mindenesetre fontos az ujjatörés kezelése, mivel egyébként a kéz funkcionális rendellenességei hosszú távon kialakulhatnak. Emiatt a phalanx törése után a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az orvosi kezelést.
A legtöbb esetben olyan műtéti terápiát javasolnak, amelyben egy sebész csavarokkal vagy huzallal csatlakoztatja újra a csontvégeket. Ügyelni kell arra, hogy a műtét során a csontot körülvevő lágy struktúrák a lehető legnagyobb mértékben védve legyenek. A legtöbb esetben a megfelelő stabilitás csak 3-4 hét múlva garantálható.
A distalis phalanx törései esetén a legtöbb esetben elegendő az ujját immobilizáló sín, amely általában néhány hét múlva lehetővé teszi a gyógyulást. A megkönnyebbülés érdekében el kell távolítani a vérzést, amely gyakran előfordul ilyen típusú ujjatöréssel a körmét. Bizonyos esetekben azonban műtétre lehet szükség a szabad csonttöredékek rögzítéséhez az ilyen típusú törésekben.
A műtéti terápia után a lehető leghamarabb el kell kezdeni a gyakorlatokat az ujj abszolút funkcionalitásának biztosítása érdekében. A fizioterápiás kezelés megkezdésének egyéni ütemezéséről a kezelőorvos dönt, miután megmérte az ujját a műtét után. Az elmozdulatlan (elmozdított) töréseket legalább három-négy hétig sínnel rögzítik.
A végfalfal törése esetén a sínnek túl kell nyúlnia a ujjbegy hogy megvédje az ujját a további sérüléstől. Erre a célra vannak olyan sínek, amelyek izolálják a disztális interphalangealis ízületet ujjízület a körömhöz legközelebb) úgy, hogy a másik ízületek továbbra is mobil maradjon. Ez megakadályozza a másik ujj megmerevedését ízületek.
A legtöbb törés konzervatív terápiával jól gyógyul, általában három-négy hét után. A bonyolultabb tengelytörések gyakran hosszabb rögzítést igényelnek. Sín után is /vakolat A sérült ujjat szalaggal vagy hasonlóval kell rögzíteni a szomszédos ujjhoz három-négy hétig, hogy stabilizálódjon.
Bizonyos körülmények között azonban műtét javasolt a sínterápia helyett. Ez a helyzet, amikor inak, idegek or hajók sérültek, az ízület közvetlenül érintett vagy súlyos köröm- / ágysérülések vannak. A kézsebészhez akkor is fordulni kell, ha az ujjatörések meg vannak csavarodva, jelentősen dőlnek, rövidülnek vagy más módon deformálódnak.
Az ujjatörés elvékonyodása csak ritkán fordul elő elsődleges intézkedésként közvetlenül a sérülés után (különösen a kisujj komplikáció nélküli törése esetén). Ennek oka, hogy a ragasztással biztosított stabilitás egyszerűen túl alacsony ahhoz, hogy a friss ujjatörés megfelelőnek tűnjön. Emiatt egy sín vagy vakolat gipszet használnak először (vagy egy esetleg szükséges művelet után).
A szalag csak akkor pótolhatja őket, ha ezek 3-4 hét alatt lehetővé tették az ujjatörés optimális gyógyulását. Ebből a célból az érintett ujjat a szomszédos ujjhoz erősítik, speciális orvosi szalaggal. Alapvető fontosságú, hogy a beteg megfelelő technikával rendelkezzen, amelyet szakember, például gyógytornász magyaráz meg és mutat be. Ellenkező esetben a nem megfelelő ragasztás rossz helyzetbe kényszerítheti az ujját, vagy a szalag nem biztosíthat elegendő stabilitást, ezáltal veszélyeztetve a korábban elért sikerek hosszú távú fenntartását.
Az ujjatörés műtéti kezeléséről különféle tényezők figyelembevételével döntenek. Először is az a kérdés, hogy az ujjatörés egyszerű vagy bonyolult törés, több töredékkel. Ez utóbbi esetben a műtéten való részvételről sokkal gyakrabban döntenek.
További fontos szempont, hogy a törésvonal mindkét oldalán az egyes csontdarabok elmozdulnak-e egymástól, vagy továbbra is anatómiailag megfelelő helyzetben vannak-e. Az elmozdult törést mindig műtéttel kell kezelni, kivéve, ha az elmozdulást csökkentési manőverekkel lehet korrigálni. Ezt követi egy hasonló terápia immobilizáció formájában, mint egy nem helyretett ujjatörés esetén.
Az ujjatörés kezelésének különleges esete a nyitott ujjatörés. Definíció szerint nyitott ujjatörés az, amikor a törés helyén lévő bőr már nem ép, és ezért a csont többé-kevésbé ki van téve. Mivel egy nyitott törés a kórokozók lehetséges belépési pontjaként szolgálhat, azonnal műtéti úton kell kezelni.
Először a törést kezelik, majd a szomszédos lágyszövetet a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják. Végül a bőrhibát lezárják a fertőzés megelőzése érdekében. Az ujjatörés műtéti kezelése viszonylag egyszerű eljárás.
A sebész csavarral vagy huzallal köti össze a két csontrészt. Ugyanakkor lehetséges kísérő sérülések, például könnyek az ujjában inak vagy alatta vérzik a körmét, korrigálható. Ezek gyakran a döntő szempontok a művelet elvégzéséhez, mivel ritkán gyógyulnak meg önmagukban szövődmények nélkül, mint maga az ujjatörés.
