Tüdőfunkciós vizsgálat: okok, eljárás, fontosság

Mi az a tüdőfunkciós vizsgálat?

A tüdőfunkciós teszt, ahogy a neve is sugallja, a tüdő és más légutak működését ellenőrző vizsgálat. Erre a célra különféle vizsgálati eljárások állnak rendelkezésre:

  • Spirometria ("Lufu"-nak is nevezik a "tüdőfunkció" miatt)
  • Spiroergometria (tüdőfunkció vizsgálata fizikai igénybevétel alatt)
  • A diffúziós kapacitás meghatározása (gázcsere vizsgálata)
  • Bodyplethysmographia / teljes test pletizmográfia (térfogatmeghatározás alapján)
  • vérgáz elemzés (a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmának meghatározása)
  • gyógyászati ​​vizsgálati eljárások (a légzésfunkció célzott befolyásolása hatóanyagokkal)

Öntesztek otthoni használatra:

A csúcsáramlásmérés mellett van néhány egyszerű teszt otthoni használatra, amelyek segítségével hozzávetőlegesen saját maga is felmérheti tüdőfunkcióját. Erről bővebben az otthoni tüdőteszt című cikkben olvashat.

Tüdőfunkciós vizsgálat: Értékek és jelentésük

A tüdőfunkciós tesztben a különböző mérési módszerekkel a következő értékek rögzíthetők:

  • Teljes tüdőkapacitás: a tüdőben lévő levegő térfogata, miután a beteg a lehető legmélyebben belélegzi.
  • Maradék térfogat: Erőteljes kilégzés után a tüdőben és a légutakban maradó térfogat.
  • Légzéstérfogat (légzési térfogat is): Az a levegőmennyiség, amelyet a páciens normál légzéssel beszív.
  • Belégzési tartalék térfogat: az a levegőmennyiség, amelyet a páciens normál belégzés után még be tud lélegezni.
  • Kilégzési tartalék térfogat: levegőmennyiség, amelyet a páciens a normál kilégzés után további kilégzéssel tud kilélegezni
  • Kilégzési csúcsáramlás (PEF): a légáramlás maximális erőssége a kényszerített kilégzés során.
  • Egymásodperces kapacitás (FEV1): Légzési térfogat, amelyet a páciens a teljes erővel történő belégzést követő első másodpercen belül ki tud lélegezni
  • Tiffenau index: az egymásodperces kapacitás és az életkapacitás aránya
  • Átlagos kilégzési áramlás (MEF): a légzési áramlás átlagos erőssége, amikor az életkapacitás bizonyos százaléka még a tüdőben van

Tüdőfunkciós teszt – Értékelés: Standard értékek táblázata

Az alábbi táblázat a tüdőfunkció standard értékeit sorolja fel. Ha a mért értékek (ismételt mérés esetén) eltérnek ezektől a standard értékektől, az tüdőműködési zavarra, gyakran specifikus tüdőbetegségre is utal.

Vizsgált paraméter

gyakori rövidítés

normálérték

Teljes tüdőkapacitás

TC, TLC

6-6.5 liter

Életerő

VC

4.5-5 liter

Maradék térfogat

RV

1-1.5 liter

Légzés térfogata

VT

0.5 liter

Belégzési tartalék térfogat

IRV

Kilégzési tartalék térfogata

ERV

1.5 liter

Funkcionális maradék kapacitás

FRC

2.5-3 liter

Kilégzési csúcsáramlás

PEF

>90%-a életkor/nem specifikus normál értéknek

Egy másodperces kapacitás

FEB 1

>90%-a életkor/nem specifikus normál értéknek

Tiffenau index

FEV1: VC

> 70%

Átlagos kilégzési áramlás

MEF

>90%-a életkor/nem specifikus normál értéknek

Mikor kell tüdőfunkciós vizsgálatot végezni?

Például az orvos használhatja a légutak beszűkültségének (elzáródásának) kimutatására. Ez elsősorban az asztma és a COPD gyakori betegségeiben fordul elő. Az érintetteknél a tüdőfunkció értékelése az egymásodperces kapacitás és a Tiffenau-index csökkenését mutatja. Ha a maradék térfogat megnövekszik, ez emfizémára utalhat, amely gyakran az obstruktív légúti betegség késői következménye.

  • Tüdő-fibrózis
  • Pleurális folyadékgyülem: folyadék felhalmozódása a pleurális térben (= tér a tüdő és a mellhártya között)
  • Hegek vagy összenövések a tüdőszövetben vagy a pleurális térben
  • Malformációk a mellkasi csontvázban

Az ilyen betegségeknél a tüdő csökkent tágulása a tüdőfunkciós tesztben a vitálkapacitás és a teljes tüdőkapacitás csökkenésével mutatkozik meg.

Mit csinálsz a tüdőfunkciós vizsgálat során?

spirometria

A standard és így általában minden diagnosztikai folyamat kezdete a spirometria, melynek során a pácienst arra kérik, hogy néha erősebben lélegezzen, néha a szokásos módon a szájrészen keresztül. A vizsgálat kombinálható gyógyszerrel kapcsolatos vizsgálati eljárásokkal (például bronchospasmylosis teszttel).

Ha meg szeretné tudni, hogyan működik pontosan a spirometria, és milyen következtetések vonhatók le a mért értékekből, olvassa el a Spirometria című cikket.

Spiroergometria

Hogy pontosan mit kell tennie a páciensnek a spiroergometria során, és milyen kockázatokkal jár, arról a Spiroergometria című cikkben olvashat.

A spiroergometria mellett egy másik gyakorlati teszt a 6 perces sétateszt. Ebben a tesztben az orvos megméri azt a (szint) távolságot, amelyet a beteg a lehető leggyorsabban hat percig séta közben megtehet – a tüdőbetegségben szenvedő betegek általában sokkal kevesebbet mennek el, mint az egészségesek. A vizsgálat során esetenként a páciens pulzusát, vérnyomását és oxigéntelítettségét is megmérik.

A különböző légzési változók érzékenyebb és pontosabb mérése a bodypletizmográfia. Itt a páciens egy lezárt kamrában ül, hasonlóan egy telefonfülkéhez. Míg egyrészt szájrészbe lélegzik, hasonlóan a spirometriához, addig az orvos párhuzamosan méri a kamrán belüli nyomásváltozásokat.

Ha meg szeretné tudni, hogyan működik pontosan a vizsgálat, és milyen előnyei vannak más tüdőfunkciós tesztekkel szemben, olvassa el a Bodyplethysmographia című cikket.

Testpletizmopgráfiai berendezéssel (lásd fent) az orvos a tüdő diffúziós kapacitását is mérheti. Ez azt jelzi, hogy a tüdő milyen jól képes cserélni a légúti gázokat. A diffúziós kapacitás mérésére a páciens biztonságos mennyiségű szén-monoxidot (CO) szív be. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy meghatározza, hogy a tüdő mennyire veszi fel az oxigént a belélegzett levegőből, és szabadít fel szén-dioxidot. További részletekért olvassa el a Bodyplethysmographia című cikket.

Vérgázelemzés

A vérgázértékek segítségével az orvos ellenőrizheti a tüdőt és a szívet. Hogy pontosan mit jelent a vérgázelemzés eredménye, arról a Vérgázértékek című cikkben olvashat.

Csúcsáramlás mérése

A tüdőbetegségben szenvedő betegeknek lehetőségük van egy praktikus, egyszerű csúcsáramlásmérővel otthon mérni légzésfunkciójukat.

Ha meg szeretné tudni, hogy mely értékeket rögzíti a rendszer a csúcsáramlás mérése során, és mire kell a páciensnek szem előtt tartania, olvassa el a Csúcsáramlásmérés című cikket.

Milyen kockázatokkal jár a tüdőfunkciós vizsgálat?

A vizsgálati eljárások nem járnak bizonyos veszélyekkel. A tüdőfunkció többszöri mérése után azonban köhögést vagy szédülést tapasztalhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik.

Mit kell tennem tüdőfunkciós vizsgálat után?

Közvetlenül a tüdőfunkciós vizsgálat után vissza kell állítania a normál légzési ritmust. Próbáljon nyugodtan és egyenletesen be- és kilélegezni. Ha enyhe köhögést vagy szájszárazságot tapasztal, igyon egy keveset. Kezelőorvosa megbeszéli Önnel az eredményeket és a további eljárást a tüdőfunkciós vizsgálatot követően.