Mi a sejtmembrán?
Prokarióta és eukarióta sejtekben az sejt membrán leírja a sejtplazma burkolatát. Így a sejt membrán megvédi a sejtet a külső behatásoktól. A sejt membrán minden sejt esetében azonos.
Az alapszerkezet kettős zsírréteg (lipid kettős réteg). Ez különféle zsírokból (lipidekből) áll, mint például foszfolipidek és szfingolipidek. A két zsírréteg a zsírok összetételében különbözik.
Ebbe a lipid kettős rétegbe ágyazva is különböznek fehérjék. Ezeknek különböző funkcióik vannak. Egyesek csatornákként működnek az anyagok sejtbe és onnan történő szállítására, mások a különböző molekulák receptorai. A folyadék vagy a sejtmembrán mozgékonyságának tulajdonságát befolyásolja a koleszterin.
A sejtplazma feladatai
A citoplazma feladatai közé tartozik a tömeges szállítás, valamint az összeszerelés és lebontás fehérjék, enzimek, szignálmolekulák és metabolitok. Egy másik fontos feladat az energiatermelés a mitokondrium ATP formájában, amely a sejt szinte minden folyamatához szükséges. A citoplazmában a citoszkeleton megadja a sejt szerkezetét, és kapcsolatot létesít a szomszédos sejtmembránon kívüli sejtkörnyezettel. A citoplazma sejtorganellumai speciális feladatokat látnak el, és a citoplazma folyékony környezete optimális környezetet biztosít számos biokémiai reakció számára, amelyeknek az anyagcsere részeként egy sejtben kell végbemenniük. A citoplazma szabályozóan befolyásolja ezeket a reakciókat, összeköti a sejt különböző komponenseit, és ezáltal lehetővé teszi a sejten belüli kommunikációt.
A sejtplazma színe
A víz mellett a citoplazma elsősorban fehérjék és általában színtelen. Különböző festési technikák segítségével a struktúrákat, beleértve a citoplazmát is, meg lehet festeni, hogy láthatóvá váljanak. A széles körben alkalmazott hematoxilin-eozin (HE) folt a narancssárga citoplazmát festi, a szín azonban a sejt állapotától függ: például az aktív és a szaporodó sejtek sok RNS-t tartalmaznak a citoplazmában, amely kék-ibolyára festődik.
