A fibrociták a kötőszövet részei. Általában nyugalmi állapotban vannak, és szabálytalan nyúlványaik vannak, amelyek összekapcsolódnak más fibrociták nyúlványaival, hogy háromdimenziós szilárdságot biztosítsanak a kötőszövetnek. Szükség esetén, például mechanikai sérülés után, a fibrociták „felébredhetnek” nyugalmi állapotukból, és fibroblasztokká válhatnak, ha felosztják, és szintetizálják a… Fibrocita: felépítés, funkció és betegségek
A biológiában a proliferáció a sejtek szaporodását és növekedését jelenti. Ebben a folyamatban a sejtek sejtosztódással szaporodnak, és genetikailag tervezett méretükre és alakjukra nőve nőnek. A proliferáció fontos szerepet játszik az emberekben, különösen az embrionális és növekedési fázisokban, majd ezt követően főként az elutasított sejtek feltöltésében bizonyos… Elterjedés: funkció, feladatok, szerep és betegségek
A sebgyógyulás epithelializációs fázisában mitózis zajlik, a keletkező szövethibát új hámsejtekkel zárják le, és elindítják a hegképződés következő szakaszát. Az epithelizációs fázis követi a granulációs fázist, és megkeményíti az addig kialakult granulációs szövetet. A túlzott epithelizációs folyamatok sebgyógyulási zavarokat okozhatnak… Epitelizációs szakasz: Funkció, feladatok, szerep és betegségek
Az Uvea a szem középső bőrének orvosi neve, más néven tunica media bulbi. Neve a szőlő latin kifejezéséből származik, amelyről azt mondják, hogy az uvea felhasításkor hasonlít. Mi az uvea? Az uvea a szem pigmenttartalmú rétege, és ezért felelős… Uvea: felépítése, működése és betegségei
