Terápia
Ha van alapbetegség (tüneti formában), először azt kell kezelni. Az októl függően (további) specifikus, egyénileg orientált intézkedések ajánlottak. A különféle panaszok gyógyszeres kezelésének hatékonyságáról szóló tanulmányokat még nem fejezték be tudományosan. Egy tanulmányban sikert figyeltek meg az ataxiák (pl. Járásbizonytalanság) Riluzol® kezelésében.
Mivel azonban a vizsgálatban résztvevők száma kicsi volt, kritikusan kell szemlélni és további vizsgálatokkal ki kell terjeszteni. Kezelésére remegés célzott mozgásokban, például propanolol, karbamazepin, topiramátot és klonazepámot használtunk. Bizonyos esetekben a tünetek súlyosbodása figyelhető meg.
A szemmozgás rendellenességei esetén a szem kezelése remegés megkülönbözteti a kettős látás kezelésétől. Szemremegés esetén baklofennel, gabapentin és 3,4-diaminopiridin ajánlott az irányelvek szerint. Prizma alakú szemüveg néha támogatást nyújt a kettős látáshoz.
Néhány beteg számára előnyös a célzott szemizom edzés is. A többi kísérő tünettől függően az irányelvek különféle gyógyszereket javasolnak a tünetek enyhítésére. Itt figyelembe kell venni a mellékhatásokat, és személyre szabott kezelést kell keresni szakember segítségével. A függetlenség és a mindennapi életben való részvétel fenntartása érdekében célzott ergoterápia, gyógytorna és beszédterápia ajánlott. A terápiák tartalmának az érintett személy panaszain, erőforrásain és céljain kell alapulnia, és integrálnia kell a rokonokkal és a AIDS.
Mekkora a várható élettartam?
Mivel az oka a kisagyi sorvadás nem mindig ugyanaz, a várható élettartamról semmit sem lehet mondani. Minden okot külön-külön kell megvizsgálni. Általánosságban elmondható, hogy a tüneti ok várható élettartamát a tényleges alapbetegség határozza meg.
Ide tartozik például a paraneoplasztikus tünet kissejtes hörgőkarcinóma esetén, amelynek 5 éves túlélési aránya kb. 15%, vagy petefészekrák 5 éves túlélési rátával kb. 40%.
Alkoholizmus szintén ebbe a pontba esik. Tanulmányok szerint az alkoholisták körülbelül 20 évvel rövidebb ideig élnek. Az örökletes okokat, vagyis azokat, amelyek örökletesek, a várható élettartamról nem lehet nyilatkozni, mivel még az örökletes kisagyi atrófiák alcsoportjaiban sem volt egyértelmű tendencia.
Az életminőségről azonban általános kijelentéseket lehet tenni. Cerebellaris atrophia általában lassú, krónikusan súlyosbodó betegség. Az örökletes forma csak tüneti úton kezelhető.
Számos különféle szakosztály működik, mint pl beszédterápia, ergoterápia és fizioterápia, amelyek segíthetnek. Ily módon remélhetőleg késik a betegség progressziója. A gyaloglás bizonytalansága miatt sok év után gyakran szükség van kerekesszékre, de ez betegenként változó. A betegség tüneti formája különösen az, hogy ha a toxin (például alkohol) absztinens, akkor a agy szövet.
