Az echokardiográfia a ultrahang vizsgálata szív. A "szív visszhangja" néven is ismert vizsgálati módszer nem invazív és nagyon kíméletes, lehetővé teszi a detektálást szív hibák még a születendő csecsemőknél is, akiket még az anyaméhben kezelhetnek.
Mi az echokardiográfia?
Az echokardiográfia a ultrahang vizsgálata szív. A "szív visszhangja" néven is ismert vizsgálati módszer nem invazív és nagyon kíméletes, lehetővé teszi a szívhibák kimutatását még születendő csecsemőknél is. Két különböző változata van echokardiográfia: TEE (transzesophagealis echokardiográfia) és TTE (transthoracalis echokardiográfia). A TEE-ben a szívet egy endoszkópos szonda segítségével vizsgálják, amelyben egy ultrahang szonda integrált. A szondát a nyelőcsőbe helyezzük böjtölés türelmes. Ezzel szemben a TTE-vel a vizsgálatot kívülről végzik a mellkas. Ebben a módszerben a beteget enyhe bal oldali helyzetben, a felsőtestet kissé megemelve vizsgálják egy kis jelátalakító segítségével, amelyet a mellkas terület. A rövidített „echo” szó használata általában az echokardiográfia második formájára utal.
Funkció, alkalmazás, hatás és célok
Az echokardiográfia megmutatja a szív valós idejű képét. Nagy jelentősége van a szív méretének és működésének felmérésében. Ezzel az eljárással a szív minden mozdulatát, beleértve a szív működését is szívszelepek, közvetlenül vizualizálható. A pitvarok, kamrák és szívszelepek mérhető és értékelhető, hogy a szívfal összes területe együttműködik-e rendszeresen a szívveréssel, és hogy a szívszelepek nyitása és zárása megfelelő időben történik-e, vagy szűkültek vagy szivárognak-e. Különböző képalkotó módszereket alkalmaznak az echokardiográfiában: az egydimenziós M-módszert, a kétdimenziós B-módszert és a színkódolt kétdimenziós duplex szonográfiát. A színkódolt echokardiográfiában vér A jelátalakító felé áramló áramlás vörös felhőként jelenik meg, míg a jeladótól távol eső áramlás kék felhőként jelenik meg. Ez lehetővé teszi az irányt vér áramlás látható. Ez a fajta kijelző felhasználható továbbá az echokardiogramon annak becslésére, hogy mekkora szivárgás van jelen. Az olyan speciális technikáknak köszönhetően, mint a Doppler echokardiográfia, a sebesség sebességének meghatározása is lehetséges vér. Az áramlási sebesség mérésével és az áramlási gyorsulások kimutatásával meg lehet vizsgálni, hogy van-e normális érték a szív működése szelepek, vagy van-e szűkület vagy szivárgás. Egy másik forma az feszültség echokardiográfia, amely lehetővé teszi a szívműködés felmérését stressz alatt, és nyomokat adhat a koszorúérre ütőér betegség vagy a szívizom betegsége. Ebből a célból a szív aktivitása az echokardiográfia előtt fizikai megerőltetés vagy gyógyszer segítségével fokozódik. Az alkalmazott eljárástól függően az echokardiográfia sokféle kijelentést tesz lehetővé az feltétel és a a szív működése. Megállapítható például a szívüregek (pitvarok és kamrák) mérete, valamint a szív falainak és septumának vastagsága. A szivattyúzási funkció vagy a szív teljesítményének értékelése is lehetséges. Ezeket használják például a mértékének felmérésére szívelégtelenség. A szív mozgási rendellenességei, amelyek a következményeként jelentkezhetnek szívroham, az echokardiográfián is kimutatható. A. Funkciója és alakja szívszelepek és az aorta átmérője és alakja is mérhető, akárcsak az aorta változásai szívburok, különösen az a mérete és kiterjedése pericardialis effúzió. Vérnyomás a pulmonárisban ütőér, amelynek megemelt értékei tüdőre utalhatnak magas vérnyomás vagy tüdő embóliapéldául értékelhető is. Ezenkívül az echokardiográfia lehetővé teszi a veleszületett szívfejlődési rendellenességek korai stádiumban történő felismerését.
Kockázatok és veszélyek
Az echokardiográfiával kapcsolatos kockázatok általában alacsonyak. A szokásos külső módszer nem jelent veszélyt és nem kényelmetlen. A transzesophagealis echokardiográfiával nem mindig lehet elkerülni a kellemetlen jelenségeket, például a geg reflexet és a fokozott nyálképződést, mivel ezek a test teljesen természetes reakciói egy idegen testre, ebben az esetben a szondára. A vizsgálat során bizonyos esetekben mellékhatások jelentkezhetnek hoz helyi érzéstelenítők beadva. Ritkábban, hajók, szövetek vagy idegek megsérülnek, amikor a csövet a nyelőcsövön keresztül tolják. A garat és a nyelőcső sérülése, valamint az azt követő vérzés és fertőzés az echokardiográfiával kapcsolatos fő kockázat. Ha azonban az orvos gondosan megfontolja, az echokardiográfiás vizsgálat előnyei meghaladják a sokszor előforduló szövődményeket.
