Mi a bélflóra?
A bélflóra az összes bélbaktérium összessége, amelyek megtelepednek az emberi vastagbél egyes részein (kis mennyiségben a végbélben is). A bélflóra kifejezés arra a korábbi feltételezésre nyúlik vissza, hogy ez a mikroorganizmus-gyűjtemény a növényvilághoz tartozik (flóra = növényvilág). Mivel azonban a baktériumok egy külön birodalomhoz (protista) tartoznak, a bélbaktériumok, a bélmikrobióma vagy a bélmikrobióta kifejezés jobb kifejezés.
A bélflóra nagy része – 500-1000 különböző bélbaktériumfaj – a vastagbélben (a bélfalon) él. Számukat körülbelül 10 billióra, összsúlyukat körülbelül másfél kilogrammra becsülik.
Bélflóra: enterotípusok
A domináns baktériumtörzstől függően nagyjából három különböző típusú bélflóra különböztethető meg, úgynevezett enterotípusok (a latin entero = bél).
- Enterotípus 1: különösen nagy számban tartalmaz a Bacteroides nemzetséghez tartozó baktériumokat, amelyek lebontják a szénhidrátokat, és jó termelői a biotin, riboflavin és pantoténsav vitaminoknak.
- Enterotípus 3: különösen nagy számban tartalmaz Ruminococcus baktériumokat, amelyek nagyon jók a cukrok és fehérjék emésztésében
A szakemberek megvitatják, hogy a bélflóra összetételét az étrend típusa (rosttartalom stb.) specifikusan és tartósan befolyásolhatja-e.
A bélflóra fejlődése gyermekeknél
Az anyaméhben lévő gyermek belei még teljesen sterilek. Csak a születési folyamatban kezdődik meg a mikroorganizmusokkal való megtelepedése: az anyai bélflóra baktériumai természetes (hüvelyi) szülés során a baba száján keresztül bejutnak a baba gyomor-bélrendszerébe, ahol felépítik a gyermek bélflóráját, és fokozatosan stabil állapotot alkotnak. mikrobiom.
Mi a bélflóra feladata?
A létfontosságú bélflóra számos feladatot lát el:
Élelmiszer-emésztés: a bélbaktériumok támogatják az emésztést. Emészthetetlen élelmi rostokból rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, például butirátot, acetátot és propionátot. Ezek kielégítik a vastagbél nyálkahártya energiaszükségletének nagy részét. Emellett a rövid szénláncú zsírsavak elősegítik a bélizmokat, és fontos szerepet játszanak a belek mozgékonyságában (bélmozgás).
Méreganyagok semlegesítése: Egyes bélbaktériumok semlegesíthetik a toxikus (mérgező) anyagokat, például a nitrozaminokat és a policiklusos aromás hidrogéneket. Ezen vegyületek közül sok karcinogénnek minősül.
Aktiváló gyógyszerek: Egyes gyógyszereket a bélflóra csak az anyagcsere során alakítja át aktív (hatásos) formájába. Ez vonatkozik például a szulfonamid csoportba tartozó antibiotikumokra és a szulfszalazin gyulladásgátló szerre.
Immunvédelem: A bélflóra rendkívül fontos az immunvédelem szempontjából. A bélnyálkahártya felülete 300-500 négyzetméter, így a test legnagyobb határfelülete. Az itt megtelepedő „jó” bélbaktériumok megakadályozzák a kórokozó csírák terjedését és bélfertőzéseket. Ezenkívül a bélbaktériumok speciális jelstruktúrákon keresztül edzik az immunrendszernek a bélben lokalizált részét (intestine-asszociált immunrendszert).
Hol található a bélflóra?
A bélflóra főként a vastagbélben (vastagbélben) kolonizál. Kis mennyiségben a bélbaktériumok a végbélben is megtalálhatók.
Milyen problémákat okozhat a bélflóra?
A vékonybél bélbaktériumokkal való kolonizációja alacsony. Ez megakadályozza, hogy az élelmiszerekből származó tápanyagokat, például a B12-vitamint a bélbaktériumok metabolizálják, ahelyett, hogy a vékonybél nyálkahártyáján keresztül felszívódnának a szervezetbe. Ha azonban a sebészeti beavatkozások például vakvégű bélhurkot eredményeznek, a vékonybélben a baktériumsűrűség olyan mértékben megnövekedhet, hogy az ebből eredő B12-vitamin-hiány vérszegénységet okoz.
Ha a gyomorsav szekrécióját gyógyszeres kezelés gátolja (például gyomorégés vagy gyomorhurut esetén), az idővel megzavarhatja a bélflóra összetételét.
Az antibiotikumok alkalmazása az emberi mikrobiomot is megzavarhatja: az egyes bélbaktériumok növekedése gátolt, mások növekedése pedig elősegíthető – a bélflóra egyensúlya felborul. Az eredmény enyhe tünetek, például hasmenés, de súlyos vastagbélgyulladás is lehet.
Ha a véralvadáshoz fontos K-vitamint szintetizáló Bifidus és Bacteroides bélbaktériumokat gyógyszerek károsítják, a véralvadás megzavarható.
A bélflóra összetétele befolyásolja a vastagbélrák és más betegségek előfordulását.
Kulcsszó probiotikumok
A probiotikumokkal sokan kifejezetten a belek számára „jó” baktériumokat (például tejsavbaktériumokat) szednek, hogy erősítsék bélflórájukat, például hasmenés esetén. Elég nagy mennyiségben szedve a probiotikumok valóban megelőzhetik a rotavírus okozta hasmenést, valamint segíthetnek a sugárterápia vagy az antibiotikumok okozta hasmenésben.
A probiotikumként szállított baktériumok azonban csak rendszeres bevitel esetén telepednek meg a bélflórában. Ha a bevitelt abbahagyják, azok ismét eltűnnek, és a „régi” bélflóra idővel újra helyreáll.
