A szemmozgások aktív és passzív mozgásokra oszthatók. Míg az aktív szemmozgásokat a vizuális információk rögzítésére használják, addig a passzív szemmozgásokat a mozgászavarok diagnosztizálására használják.
Mik a szemmozgások?
Az emberi szem anatómiai összetevőit bemutató keresztmetszetben. Kattintson a képre a nagyításhoz. Az összes szemmozgás összességét okulomotoros aktivitásnak vagy szemmozgásnak is nevezik. A szemgolyók (bulbi oculi) szabadon mozoghatnak különféle módokon. A szem forgási mozgásait duktusoknak nevezzük. A torziók gördülő mozgások, a változatok pedig a tekintetek fordulatára vagy az azonos irányú szemmozgásokra utalnak. A verziók ismét gyors vagy lassú verziókra oszthatók. A verziók ellentéte a vergenciák. A szem ellentétes mozgása. A szemmozgások önkényesen, önkéntelenül, tudatosan és öntudatlanul történnek. A szemmozgást számos vezérlő áramkör vezérli. Ezek a vezérlő áramkörök nemcsak a szemizmokat, hanem a központi izmokat is érintik idegrendszer (CNS) vagy a retina.
Funkció és feladat
Összesen hat szemizom felelős a mozgásokért. A rectus lateralis izom összehúzódás közben a szemgolyót oldalra fordítja. Ez az egyetlen szemizom, amelyet az abducens ideg (6. koponyaideg) innervált. A rectus medialis izom a szem befelé forgását okozza. A felső végbél izom felelős a szemgolyó felfelé forgásáért. Másrészt az alsó rectus izom a szem csökkenését okozza. Ezt a három szemizmot az okulomotoros ideg innerválja. Az okulomotoros ideg a 3. koponyaideg. Ez biztosítja az obliquus alsóbbrendű izmokat is. Ez felfelé forgatja a szemgolyót, és kifelé is forgathatja a szemgolyó felét. A felső obliquus izom lefelé forgatja a szemgolyót. A 4. koponyaideg, a trochleáris ideg innerválja. A szemizmok a vizuális tengely mozgatását szolgálják, amikor vizuális tárgyat követnek. A bonyolult összjátéka révén idegek és az izmok, mindkét szem vizuális tengelye egy adott tárgy felé igazodik és irányul. Ugyanazok a szemmozgások miatt mindkét szemgolyó funkcionális egységet alkot. A kombinációk emberrablás és a tekintélyre hivatkozás, depresszió és magasság, valamint belső és külső forgás lehetővé teszi az emberek számára, hogy három dimenzióban lássanak. A követelményektől függően különböző szemmozgások lehetségesek. A konjugált szemmozgások jellemző jellemzője az egybeesés. A konjugált szemmozgások közé tartoznak a saccades, a szemmozgás mozgásai és nystagmus. A saccades nagyon gyors szemmozgás. A rögzítési pont folyamatosan változik. Azonban csak a rögzítéskori képeket érzékeljük. A gyors szemmozgások okozta képeltolódásokat elfedik. A szekvencia mozgásai meglehetősen lassúak, ellentétben a saccade-okkal. Egy mozgó objektum rögzítésére szolgálnak. Nystagmus szakkádok és szemmozgások kombinációja. Az örvénymozgások megváltoztatják a vizuális tengelyek szögét. Ezeket a szemmozgásokat a tárgyakra összpontosítják. Konvergencia mozgásokra van szükség egy közeli objektum megtekintésekor. Ha egy tárgy messze van, akkor divergens mozgás következik be. Az összes szemmozgás ellenőrzése lehet önkéntes vagy reflexív. A szemmozgások azonban nemcsak a vizuális folyamat során látnak el feladatokat. A szemek alvás közben is mozognak. A gyors és rövid egymást követő szemmozgások az úgynevezett REM alvás jellemzői. A REM a Rapid Eye Movement rövidítése. A REM fázisok gyakran álomfázisok. Az alváslaboratóriumi tesztek azt mutatják, hogy az álmokban a szemmozgásokat a szemizmok végzik a való életben. Normális esetben az izmok alvás közben nem túl aktívak. Hogy a szemek miért mozognak ilyen erőszakosan a REM fázisai alatt, még nem teljesen tisztázott. A szemmozgásokat terápiásán is alkalmazzák. EMDR terápia A (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) pszichoterápiás módszer, amelyet traumák kezelésére használnak. Ennek a formájának az alapfeltevése terápia az, hogy bizonyos szemmozgások kapcsolódnak az emlékekhez agy. Állítólag a szemmozgások aktiválódnak emlékezet központok a agy. EMDR terápia állítólag kapcsolatot is kivált a jobb és a bal agyfélteke között agy.
Betegségek és betegségek
A szemmozgásnak számos rendellenessége van. Az egyik nagyon gyakori rendellenesség a strabismus. Az orvosi terminológiában a strabismust strabismusnak is nevezik. Ez egy egyensúly a szemizmok rendellenessége. A sztrabizmus mértéke és súlyossága nagymértékben változhat. Minden formában közös azonban, hogy a látóvonalak vagy véglegesen, vagy ha egy tárgy rögzül, eltérnek. Egyes formák nem kórosak, csak kissé eltérnek a normától. A látással kapcsolatos problémák ezekben az esetekben nem jelentkeznek. A strabismus formák nagy része azonban súlyosakkal társul látáskárosodás. A strabismus lehet veleszületett vagy szerzett, például a ütés vagy baleset. Nystagmus (szem remegés) fiziológiailag és kórosan is előfordulhatnak. Fiziológiailag például nystagmus látható, amikor kinézünk egy mozgó kocsi vagy vonat ablakán. Kórosan, szem remegés fordul elő például azzal szédülésszürkehályog vagy [[heg] a retinán. A szemizmok meghibásodása akkor fordul elő, amikor a idegek ellátása megbénult. Az okulomotoros ideget leggyakrabban a bénulás érinti. Ezt a bénulást okulomotoros idegbénulásnak is nevezik. Az okulomotoros bénulás általában a agyvérzés. Érrendszeri rendellenességek ill ütés koponyaideg parézist is eredményezhet. Teljes okulomotoros bénulás esetén az összes belső és külső szemizmot érinti a bénulás. Az érintett szemgolyó lefelé és kifelé mutat. Részleges oculomotoros bénulás esetén nem minden izom érintett. Itt nem mindig látható a szem helytelen elhelyezkedése. Inkább vannak látászavarok és a tágulás tanítvány.
