A szellőzés-perfúziós arány a pulmonalis ventiláció és a pulmonalis perfúzió hányadosát írja le. Az arány normálértékei egészséges egyénnél 0.8 és egy között mozognak. Az eltérések az intrapulmonális jobb-bal sönt vagy a megnövekedett alveoláris holttér elvén alapulnak szellőzés.
Mi a szellőzés-perfúzió arány?
A szellőzés-perfúziós arány a tüdő teljes szellőzésének és perfúziójának kapcsolatára utal. A perfúzió a vér. Tüdő szellőzés más néven szellőzés. Ennek értelmében az orvostudomány összefoglalja az egész szellőzését légutak alatt lélegző. A gázcsere alveoláris szellőzésen keresztül történik. Azonban a gázcserében kevésbé érintett struktúrákat is szellőztetik. Ezt a holtterű szellőzésnek is nevezik. A ventilációs perfúzió hányadosa a tüdő teljes szellőztetésének és perfúziójának kapcsolatára utal. A perfúzió a vér. A ventilációs perfúzió hányadosában a perfúzió megegyezik a szívteljesítménnyel, amelyet a következők szerint számolunk ütés kötet alkalommal szív mérték. A szívteljesítmény normája körülbelül öt liter. A tüdő perfúziója öt és nyolc liter között van. A szellőzés egészséges felnőttnél körülbelül öt-hét liter. Nyugalmi állapotban a szellőzés-perfúzió arány átlagosan 0.8 és egy között van. A két térfogat hányadosa egy légzési gázelemzési paraméter, amelyet a tüdőgyógyászatban diagnosztikai célokra használnak.
Funkció és feladat
A tüdő légzése létfontosságú az emberek számára. A gázcsere a páros szerv alveolusaiban történik. Oxigén a belélegzett levegővel veszik be. Szén a dioxid egyidejűleg kerül a környezetbe. Ha túl sok CO maradna a szervezetben, ez mérgezés vagy akár halál tüneteit eredményezné. Hasonlóképpen, a halál is okozhatja az alulkínálatot oxigén. A test minden szövete tartósan függ a karbantartás O2-ellátásától. Ha a oxigén az ellátás egy idő alatt meghibásodik, a szövet elpusztul. A szervekben a szervi elégtelenség ennek a folyamatnak az eredménye. Az oxigén az alveolusok levegőjéből kerül át a véráramba. A vér transzportközegként szolgál a tüdő légzése során. Így az oxigén még a legszűkebb szövetekbe is eljut a véráramon keresztül. Az oxigén oldott és kötött formában egyaránt szállítódik a vérben. A molekulák oxigén kötődik a hemoglobin emberi vérben. Megkötési affinitása csökken a test többi részének egyre növekvő savas környezetében. Ily módon az oxigén elválik hemoglobin ahogy a véráramon keresztül halad, lehetővé téve a szövetekbe való felszívódását. A szellőzés-perfúzió hányados normája leírja a véráramlás és a szellőzés arányának ideálját, amelyre a tüdőnek oxigénnel kell ellátnia a testet. Az alveoláris szellőzés és a perfúzió a gravitáció miatt különböznek egymástól tüdő szegmens. A mellkas (mellkas) függőlegesen, a perfúzió és a szellőzés fokozatosan növekszik a csúcsától az aljáig tüdő. A függőleges szellőztetési gradiens kevésbé kifejezett, mint a perfúziós gradiens. A változó hörgő- és érrendszeri ellátás a tüdőrégiókban még szélsőségesebbé teszi a szellőzés-perfúzió inhomogenitását. Például a regionális arány a bazális szakaszokban csak 0.5, míg a tüdő tetején akár három is. Ezeknek a számoknak az átlaga körülbelül egy ventilációs-perfúziós arányt ad. Az átlag feletti területeket hiperventilált kerületeknek, az átlag alatti területeket pedig hipoventilált körzeteknek nevezzük. Hiperventilált területek például az alveolusok. Jobban hozzájárulnak a gázcseréhez, mint a hipoventilált kerületek. A perfúzió és a szellőzés inhomogenitása megnő a károsodott tüdőfunkcióban, és rontja a tüdő gázcserélőképességét.
Betegségek és egészségi állapotok
Két eltérő elv alapozhatja az aberrált szellőzés-perfúzió kapcsolatot. Az első elv az intrapulmonalis jobb-bal sönt okozta eltérésnek felel meg. Ebben az esetben az alveolusokat nem szellőztetik, hanem perfundálják, és a kevert vénás vért keverik a szisztémába keringés.Így a jobbról balra a sönt a vér rendellenessége keringés amely oxigéntelen vért pumpál a vénás lábakból az artériába láb anélkül, hogy áthaladna a pulmonális keringés. Az ilyen jelenség oka lehet pitvari vagy kamrai szeptálhiba, amely közvetlen kapcsolatot hoz létre a nagy hajók a test. Így a jobb kamrai nyomás meghaladja a bal kamrai nyomást. A felületaktív anyag hiánya szintén kiválthatja a jelenséget azáltal, hogy nem megfelelő szellőzést okoz a tüdő bazális kerületeiben. A rendellenes szellőzés-perfúzió kapcsolat második elve a megnövekedett alveoláris holttér-szellőzésnek felel meg. Ebben az esetben az alveolusokat nem perfundálják, hanem szellőztetik, ezáltal a légzés perceként csökken a hatékony szellőzés kötet kompenzációs módon növekszik. A parciális nyomás szén a dioxid így a légzés ellenére változatlan marad. A megváltozott vérgázszinttel járó tüdőgázcsere zavarait légzési elégtelenségnek is nevezik. Ilyen elégtelenség jelen lehet a szellőzés-perfúzió kapcsolat bármilyen egyensúlyhiányában. A részleges légzési elégtelenség az artériás hipoxémiának felel meg, amelynek részleges oxigénnyomása 65 Hgmm alatt van. Légzési globális elégtelenség esetén a hipoxémia mellett hiperkapnia is jelen van. Így a parciális nyomás szén a dioxid 45 Hgmm felett van. Az elégtelenség legfontosabb tünetei közé tartozik a légszomj, a belső nyugtalanság és a szívdobogás. Súlyos esetekben a tudatzavar és bradycardia előfordulhat. Rendellenes légzési hangok vagy rázkódások is előfordulnak.
