Bevezetés
A temporomandibularis ízület területén a fájdalmat a következők okozhatják:
- A csontos szerkezetek vagy az ízületi kapszula ill
- A rágásért és a beszédért felelős izmok
Különösen a rosszul elhelyezett fogak és az aszimmetrikus állkapocszáródás fokozhatja az ízület megterhelését és provokálja az állkapcsot. ízületi fájdalom. Továbbá kopott vagy rosszul felszerelt fogsor ban problémákhoz vezethetnek a temporomandibularis ízület.
A temporomandibularis ízületi fájdalom okai
A temporomandibularis előfordulásának okai ízületi fájdalom sokrétű lehet. Mivel azonban ennek a problémának a kezelésének szigorúan az okától kell függenie, fontos nagyon odafigyelni arra, amikor a temporomandibularis ízületi fájdalom bekövetkezik. Ezenkívül fontos, hogy a kezelő fogorvos tudja, hogy az érintett betegek milyen körülmények között szenvednek megkönnyebbülést, és mely folyamatok súlyosbítják a fájdalom tünetek.
A legtöbb esetben a temporomandibularis ízület előfordulása fájdalom az úgynevezett CMD szindróma (Craniomandibularis diszfunkció). Ez a betegség az állkapocs részeinek meghibásodása. A fogak súlyos elmozdulása, amelyeket nem ortodontikusan kezeltek vagy nem megfelelő fogszabályozó kezelésben részesültek, a leggyakoribb kiváltó okok craniomandibularis diszfunkció, ami a beteg temporomandibularis ízületének észleléséhez vezet fájdalom.
Ezenkívül ez a betegség gyakran a bölcsességfogak kitörése után következik be. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az állkapocs mérete az idő múlásával nagymértékben csökkent, és ezért már nem kínál elég helyet 32 fog befogadására. Ezért, miután a bölcsességfogak áttörtek, a temporomandibularis ízület gyakran helytelenül van betöltve.
A. Tipikus kísérő tünetei craniomandibularis diszfunkció gyakran előforduló krónikus fülfájás fejfájás és a hátfájás (a betegek többségében a nyak érintett), valamint a látászavarok. Ezenkívül a rágás közbeni egyoldalú stresszt a temporomandibularis ízületi fájdalom okának tekintik. Sok érintett beteg arról is beszámol, hogy különösen stresszes helyzetekben hajlamosak csikorgatni a fogukat.
Ennek eredményeként ezek a betegek súlyos temporomandibularis ízületi fájdalmat észlelnek, amint felkelnek. Ezenkívül a bakteriális vagy vírusos fertőzések gyulladáshoz vezethetnek a a temporomandibularis ízület és ezáltal provokálja a fájdalom kialakulását. Egyrészt hát és nyak a fájdalom általában az egyik leggyakoribb kísérő tünet, amely a temporomandibularis ízületi fájdalom során jelentkezik, másrészt a gerinc területén az ilyen problémák maguk is a temporomandibularis ízületi fájdalmak okozói lehetnek.
Az ilyen fájdalomprobléma egyéb lehetséges okai:
- A rágóizmok megfeszülése (állkapocsrögzítéssel összefüggésben is)
- Ciszták a felső vagy az alsó állkapocsban,
- A fülek vagy az orrmelléküregek területén fellépő betegségek és ritkán különféle szívbetegségek
Gyulladáskor fájdalom, valamint funkcionális problémák jelentkezhetnek a temporomandibularis ízület területén. A temporomandibularis gyulladás egyik leggyakoribb oka a bölcsességfogak kitörése során jelentkező problémák. Azoknál az embereknél, akiknek nincs elég helyük az állkapocsban négyszögenként nyolc fog befogadására, csontgyulladás, gumik és temporomandibularis ízületi kapszula a bölcsességfogak növekedése során fordulhat elő.
Bizonyos esetekben ez a probléma könnyen orvosolható az érintett ínyszakasz eltávolításával. Sok olyan beteget azonban, aki a bölcsességfogak növekedési nehézségei miatt gyulladt temporomandibularis ízületben szenved, nem kíméli ezen fogak eltávolítását. A temporomandibularis ízület egyes részeinek szabályos csúszásának biztosítása érdekében a porcogó lemez (discus) a temporomandibularis ízületben.
Mivel a temporomandibularis ízület egyike azoknak ízületek amelyeket nagy mértékben stabilizálnak a szalagok, az porcogó a tárcsa megcsúszhat, ha az ízület túlterhelt (tárcsa elmozdulás). Elvileg a korong csúszhat előre (ventrális), hátra (hátsó) vagy oldalra (oldalirányú). A fogászatban különbséget tesznek a korong teljes elmozdulása és a hiányos között porcogó korong elmozdulás.
Ez utóbbi sok esetben a száj, de a hallható reccsenés kivételével következmények nélkül marad, mivel a lemez viszonylag gyorsan csúszik vissza eredeti helyzetébe. A teljes lemez elmozdulást független redukció nélkül általában a reguláris elzáródása jelzi száj nyitás. A korong elmozdulásának diagnosztizálására átfogó fogászati funkcionális elemzést végeznek. Ezenkívül hasznos lehet a temporomandibularis ízület radiográfiai képe vagy MRI-je.
Ha a megállapítások bizonytalanok, ún arthroscopy (közös endoszkópia) gyakran megbízható diagnózishoz vezet. Közben arthroscopy, a legtöbb esetben a temporomandibularis ízület átmosása már elvégezhető a porckorong esetleges tapadásainak eltávolítására. Ezenkívül az esetlegesen az ízületbe vándorolt gyulladásos sejteket ki lehet öblíteni az ízületi kamrából.
Azoknál a betegeknél, akik a lemez elmozdulásától független redukcióval szenvednek, az a harapósín általában a választott kezelés. Ennek a sínnek a rendszeres viselése megakadályozza, hogy a fogak szorosan összekapcsolódjanak, és a rágóizmok ellazulnak. Ily módon csökken a temporomandibularis ízület túlterhelése és megakadályozzák a discus további elmozdulását.
Súlyos esetekben a kézi kezelés speciális temporomandibularis ízületi fizioterápiával kombinálva is hasznos lehet. A harapósín hasznos lehet azoknál a betegeknél is, akik csökkentés nélkül szenvednek korong elmozdulástól. Ezenkívül szükség lehet a porckorong műtéti csökkentésére is, hogy hosszú távon stabilizálódjon. Általában az érintett betegeknek ügyelniük kell arra, hogy a jövőben ne fogyasszanak túl kemény ételeket, mivel ez nagyon megterhelheti a temporomandibularisat ízületek rágás közben.
