A metasztázis rák sejtek a agy a szövetet agyi áttétnek nevezik. Különbséget tesznek rák sejtek, amelyek a agy maga (agytumor) és az agyon kívüli rosszindulatú daganatokból (agy metasztázisok). A gyakran kialakuló daganatok agy metasztázisok faliórái tüdő rák, emlőrák, rosszindulatú melanóma és vesesejtes karcinóma.
A daganatok több mint fele a koponya agyi metasztázisok. Agyi áttétek a rosszindulatú daganatokban szenvedő felnőttek körülbelül 10-30 százalékában mutathatók ki. Ezenkívül megkülönböztetik a magányos agyi áttéteket, ahol csak egyetlen agyi áttét van, és a test másutt nincsenek további rákos sejtek (áttétek).
Megkülönböztetnek szinguláris agyi metasztázisokat (egyetlen agyi áttétek, további áttétek a test más helyein) és többszörös agyi áttéteket (több daganat a fej). Az agyi áttétek általában a nagyagy, ritka esetekben előfordulhatnak a kisagy és agytörzs. Az agy területén az agyi áttétek a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatok.
Különféle tüneteken keresztül nyilvánulnak meg, mint pl fejfájás, görcsrohamok, neurológiai hiányosságok (pl. látásromlás) vagy jellemváltozások. Körülbelül minden tizedik betegnél diagnosztizálnak rákot, mert agyi áttétek képződtek, amelyek tüneteket és panaszokat okoznak (pl epilepsziás roham). Az agyi áttétek kezelése sok tényezőtől függ. A legtöbb esetben az agyi áttétek prognózisa meglehetősen kedvezőtlen, mivel az agyi áttétek jelenléte mindig egy tumorbetegség előrehaladott stádiumát jelzi.
Eredet
Az agyi áttétek más szervek rákos megbetegedései. Ez azt jelenti, hogy a rák eredetileg úgynevezett elsődleges daganatként indult a centrumon kívüli testszövetben idegrendszer. Ha ennek az elsődleges daganatnak az egyes sejtjei leválnak, akkor a testen keresztül vándorolhatnak (pl. A véráramon keresztül), letelepedhetnek (áttétet adhatnak) egy másik helyre, és ott szaporodhatnak.
Ha ez az agyban történik, agyáttétnek nevezzük. Az áttét kialakulásának pontos mechanizmusai még nem teljesen ismertek. Továbbá az a tény, hogy miért például a mell vagy tüdő a daganatok gyakran képeznek áttéteket, és miért nem mutatják ki ezt a tendenciát más daganatok, még nem sikerült egyértelműen tisztázni.
Így az agyi áttétek nem tartalmaznak idegsejteket, hanem az elsődleges daganatéhoz hasonló szövetekből állnak. Mivel azonban a sejtek degenerált rákos sejtek, néha nem lehet mikroszkóp segítségével meghatározni az elsődleges daganat helyét a testben. Az agyi áttétek tehát másodlagos agydaganatok. Különbséget tesznek a „valódi” agydaganatok között, amelyek közvetlenül az agyszövetből származnak.
