A mirigyek vagy a mirigyszerű sejtek a szekréció során anyagot engednek a szervezetbe. A váladék akár belsőleg is felszabadul vér vagy külső úton mirigyes utakon keresztül. Bizonyos váladékok túltermelését hiperszekréciónak, míg az alultermelést hipo-szekréciónak nevezzük.
Mi a váladék?
Az emésztéshez számos váladékot is használnak, például az emésztés szekrécióját enzimek ból ből epe. Ábra mutatja epe és hasnyálmirigy. A szekréció során a speciális sejtek bizonyos anyagokat bocsátanak ki a szervezetbe. A legtöbb esetben ezek a speciális sejtek mirigysejtek. Különböző típusú váladék létezik. Például meg kell különböztetni az exokrin szekréciót az endokrin szekréciótól. Endokrin formában a váladék felszabadul a vér rendszer. Ez a változat a belső váladék leggyakoribb típusa. Ettől meg kell különböztetni az autokrin és a parakrin szekréciót. Autokrin formában a szekréció magukra a felszabadító sejtekre hat. A parakrin váladék viszont a környezet sejtjeire hat. Az exokrin vagy külső változatban a sejtek nem belsőleg adják ki a váladékot, hanem a mirigycsatornákba vagy közvetlenül a nyálkahártyák felületére. Az exokrin szekréció tovább differenciálható ekcrin, apokrin és holokrin szekrécióra. Ezenkívül az anyagcsere végtermékeinek kiválasztását néha szekréciónak vagy pontosabban kiválasztásnak nevezik. Minden váladék pótolhatatlan a szervezet számára, és az egyes váladékok teljesen más funkciókat látnak el.
Funkció és feladat
A szekréció önkéntelenül történik a mirigyek vagy a mirigyszerű sejtek által. A szekréció ellenőrzése az autonóm felelőssége idegrendszer és a endokrin rendszer. A váladék különféle feladatokat lát el. Például olyan anyagcseretermékek válnak ki, amelyekre már nincs szükség a szervezetben. A váladékok, például az orrváladékok, a nyálkahártyákat nedvesen tartják és megkötik kórokozók. Sok váladék emésztési célokat is szolgál, például az emésztőrendszer kiválasztását enzimek ból ből epe és a nyál vagy gyomornedv. A táplálkozási funkciót viszont az emlőmirigyek szekréciója teljesíti, amely biztosítja az utódok ellátását az anya tej. A verejték szekréciója a verejtékmirigyek viszont a hőszabályozást szolgálja. A zsírok felszabadulása a faggyúmirigyek felszínére a bőr a bőr kenésére szolgál és haj. Az illatmirigyek viszont illatnyomokat választanak ki. Az állatvilágban lényegesen több szekréciós funkció van. A kígyóméreg például a zsákmányállat megbénítására szolgál. A szúnyogokban egy váladék tartja a harapás sebe nyitva vannak, és az állatok, például a skunk, védekező váladékkal vannak felszerelve, hogy elűzzék az ellenséget. A mirigy szekréciója több funkciót is elláthat. Például az embereknél ez a helyzet az epeváladékkal. A váladék különböző mechanizmusokkal szabadulhat fel. Az epe avesikuláris szekréciójában például a váladék transzport útján ürül fehérjék. Az eccrin szekrécióban viszont kis hólyagok képződnek és átjutnak a membránba, mint például az izzadság esetében. Apokrin szekrécióban a váladék a sejt részeivel együtt felszabadul és sejt membrán.Az ilyen típusú váladékot például az emlőmirigyek működtetik. A holokrin váladékban a faggyúmirigyekmásrészt a teljes váladéksejt felszabadul és elhal. Attól függően, hogy milyen anatómiai struktúrák működnek a szekrécióban, autokrin vagy parakrin szekrécióról beszélünk. Egyes mirigyszekréciók egyidejűleg hatnak magukra a mirigysejtekre és a közvetlen közelében lévő sejtekre is. Ez a jelenség például a herék váladékában van jelen. A váladék konzisztenciája vizes és nyálkás lehet, vagy vegyes formát ölthet. Számos szekréciós mirigy hormonálisan szabályozott és a visszacsatolási mechanizmusok alapján működik. Sejtszinten az egyén kisülése fehérjék szekrécióként is felfogható. Ez a fajta szekréció például a immunglobulinok.
Betegségek és rendellenességek
A mirigyek szekréciójának rendellenességei megfelelnek a hiperszekréciónak vagy a hyposecretiónak. A hiperszekréció egy adott váladék túltermelése. Például a hyperhidrosis a verejték túlzott termelődése. A hyperlacrimáció a könny szekréciójának fokozott szekréciója, a hipersaliváció pedig a nyál. A nyál hiperszekréciója előfordulhat például mérgezés, ill gyulladás és a fertőzés. Azonban, epilepszia és a Parkinson kór a jelenség lehetséges okai is. Ha a testi váladék csökkent felszabadulása kóros méreteket ölt, akkor hiposzekréció van jelen. Ez a jelenség gyakran előfordul bizonyos alulkínálat esetén hormonok. Így a mirigyek csak elégtelen mértékben válnak szekrécióra. A csökkent hormontermelés a agyalapi mirigy hipopituitarizmusnak is nevezik. Ez a jelenség a daganatos betegség összefüggésében fordulhat elő agyalapi mirigy. Magukat a mirigyeket is érinthetik a betegségek, ezért megváltoztatják a szekréciójukat. Cukorbetegségpéldául az endokrin mirigyrendszer betegsége. A pajzsmirigy endokrin betegségeknek is nevezik. Ban ben hypothyreosis, pajzsmirigyhormonhiány van a szervezetben. Az érintett egyének híznak, érzékenyek hideg, és lassultak a reakcióik. Abban az esetben pajzsmirigy-túlműködés, másrészt a fogyás és az idegesség beállt. Ennek részeként túlzott izzadás is előfordul.
