Diagnózis | Herniated lemez az L5 / S1 szintjén

Diagnózis

Az L5 / S1 közötti feltételezett herniated disc diagnosztizálása általában több lépést tartalmaz. Először is, egy részletes orvos-beteg beszélgetés (anamnézis) elősegíti a lehetséges meglévő betegségek szűkítését. A beszélgetés során az érintett betegnek a lehető legpontosabban le kell írnia a megfigyelt tüneteket.

Ezen túlmenően a különböző életmódok (például sporttevékenységek), a munka és a meglévő korábbi betegségek meghatározó szerepet játszanak ebben az orvos-beteg beszélgetésben. Ezután orientáló neurológiai vizsgálatot kell végezni. Az egyes idegszegmensekhez rendelt bőrterületek érzékenységének ellenőrzésével hozzávetőlegesen megbecsülhető, hogy van-e porckorongsérv és milyen szinten helyezkedik el a változás.

Az érzékenységi teszt mellett reflex és az izomerőt is tesztelni kell. Ha bizonyíték van az idegrostok károsodására, meg kell mérni az idegvezetési sebességet is. Mivel a különféle belső betegségek hasonló tüneteket okozhatnak, mint az a porcsérv L5 és S1 között ellenőrizni kell mindkét láb legfontosabb impulzuspontját is.

Ily módon, keringési rendellenességek a lábak (pl. az úgynevezett „perifériás artériás elzáródásos betegség, röviden pavK”) kizárható. Ha a diagnózis során beigazolódik az L5 és S1 közötti herniált lemez jelenlétének gyanúja, akkor képalkotó eljárásokat kell elrendelni. Különösen a röntgensugarak előkészítése a különböző testtartásokban játszik döntő szerepet az L5 / S1 közötti herniált lemez diagnosztizálásában.

A hagyományos röntgenfelvételek hátránya azonban, hogy ily módon csak a csontos csigolyatestek értékelhetők, amelyeknek bármilyen kopás jele van. Maga a lemez nem értékelhető ezeken a funkcionális képeken. Emiatt, ha az L5 / S1 között herniált lemez jelenléte gyanítható, további mágneses rezonancia képalkotás (MRI), számítógépes tomográfia (CT) vagy ún. mielográfia kell elvégezni. Ezen képalkotó eljárások segítségével a gerincvelő és idegszálak is megjeleníthetők és értékelhetők. Ezen struktúrák képalkotása tovább javítható speciális kontrasztanyag beadásával.

Terápia

Az L5 / S1 közötti herniált porckorong legmegfelelőbb kezelési stratégiájának megválasztása elsősorban annak mértékétől és a meglévő tünetektől függ. Ha az L5 és S1 közötti herniás lemezt korán diagnosztizálják, általában először konzervatív (nem műtéti) terápia következik. Ha az érintett beteg által észlelt tünetek hat-nyolc héten belül nem javulnak, alternatív kezelési stratégiát kell fontolóra venni.

Az L5 / S1 közötti porckorongsérv nem operatív kezelése mindenekelőtt a megfelelő fizikai pihenést foglalja magában fájdalom terápia és a kockázatos életmód megváltoztatása. Akut esetben fájdalom, a gerincet lehetőleg rögzíteni kell. A hosszabb ideig tartó abszolút ágynyugalom azonban negatívan befolyásolhatja a gyógyulási folyamatot.

Ezért az érintett beteget mindig arra kell tanácsolni, hogy sportoljon, amely kíméletes a gerincen. Úszás különösen alkalmas a tünetek enyhítésére. Sok esetben az izmok ellazítására szolgáló gyógyszerek is sikeresen alkalmazhatók.

A műtéti kezelést csak akkor szabad megfontolni az L5 / S1 közötti sérvkorong esetén, ha más terápiás intézkedések nem mutatják a kívánt sikert. Továbbá az érzékeny vagy motoros idegvezetés kifejezett károsodása lehet a műtéti kezelés oka. Ha az L5 / S1 közötti sérvkorongot korán diagnosztizálják, akkor a tisztán konzervatív terápia a legtöbb esetben teljesen elegendő.

Általában feltételezhető, hogy az érintett betegek körülbelül 90 százaléka jól reagál a konzervatív terápiára, és nem igényel műtétet. A konzervatív terápiának azonban három-négy hónapos időszak után kezdeti sikert kell mutatnia, különben sürgősen át kell gondolni a kezelési stratégiát. Az érintett gerincoszlop védelme meghatározó szerepet játszik a konzervatív terápiában.

Ezenkívül a beteget ösztönözni kell a hátizmok megerősítésére a speciális gyógytorna során annak érdekében, hogy ellensúlyozza az ágyéki gerinc változását. Azt, hogy elegendő-e a járóbeteg fizioterápiás terápia, vagy fekvőbeteg rehabilitációt kell-e végrehajtani, eseti alapon kell eldönteni. Akut fájdalom, amely az L5 / S1 közötti porckorongsérvvel fordul elő, a helyileg alkalmazott hővel konzervatív terápia során enyhíthető.

A speciális kenőcsök és tapaszok különösen alkalmasak konzervatív terápiára az L5 / S1 közötti herniated lemez esetén. Ezenkívül az akut fájdalomfázisban érintett betegeknek fix ütemterv szerint kell fájdalomcsillapítót szedniük. A tünetekre legmegfelelőbb gyógyszert és az érintett beteghez igazított adagolási rendet azonban sürgősen meg kell beszélni egy szakemberrel.

A tünetek fokozódása konzervatív terápia alatt, vagy a diagnózis felállításakor különösen kifejezett bénulás szükségessé teheti a sérvkorong azonnali műtétjét. Különösen az L5 / S1 közötti friss vagy kevésbé hangsúlyos sérvkorong esetén a konzervatív kezelési módszerek, például a speciális gyakorlatok és a fizioterápia hasznosak lehetnek. Az L5 / S1 közötti porckorongsérv első terápiás kísérleteinek elsősorban az akut fájdalom tüneteinek enyhítését kell szolgálniuk.

Ezenkívül a gerinc stabilitását mindenképpen növelni kell speciális gyakorlatokkal és fizioterápiával. Különösen a hátizmok felépítését szolgáló gyakorlatok segíthetnek a tünetek javításában nagyon rövid idő alatt. Abban az esetben azonban, ha a porcsérv az L5 / S1 között a gyakorlatokat csak szakember felügyelete alatt szabad megtanulni.

A helytelenül végrehajtott gyakorlatok egyébként maradandó károsodást okozhatnak a gerincben. Ezenkívül az L5 / S1 közötti sérvkorong konzervatív kezelésénél (például fizioterápia segítségével) meg kell jegyezni, hogy a tünetek kezdeti javulásának néhány héten belül meg kell történnie. Ha nem ez a helyzet, sürgősen más kezelési módszereket kell fontolóra venni.

A műtétet mindig figyelembe vesszük az L5 és S1 közötti sérvkorong esetén, ha a konzervatív kezelési intézkedések nem hatékonyak, vagy fennáll a idegkárosodás. Különösen azoknál a betegeknél kell mérlegelni a műtétet, akiknél az L5 / S1 közötti herniált porckorong során érzékenységvesztés vagy motorhiány figyelhető meg. Általánosságban elmondható, hogy a sérvkorong jelenlétében végzett műtét indikációját csak nagyon óvatosan veszik figyelembe.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a nyílt műtéti beavatkozás óriási kockázata miatt ma szinte kizárólag úgynevezett minimálisan invazív eljárásokkal kezelik. Minimálisan invazív eljárások segítségével, amelyek bizonyos körülmények között szintén elvégezhetők helyi érzéstelenítés, az L5 és S1 közötti fejlett herniated lemezeket nem lehet kezelni. Különösen az úgynevezett „kemonukleózis”, amelyben a belső zselatinos gyűrű csigolyák kémiai anyagokkal cseppfolyósítják, majd elszívják, standard eljárássá vált.

Ezenkívül a lézerrel végzett műtét hasznos lehet az L5 / S1 közötti friss porckorongsérvnél. Ebben az eljárásban az elmozdult lemezt lézerrel kell eltávolítani. Ily módon az idegrostokra nehezedő nyomás csökkenthető vagy teljesen eltávolítható.

Az L5 / S1 közötti herniált lemez másik és különösen népszerű műtéti módszere az úgynevezett perkután nukleotomia. Ebben a módszerben a zselatinos mag felesleges térfogatát a bőrön keresztül kiszívják. Ebben a műveletben kémiai anyagokat nem használnak.

Az L5 / S1 közötti fejlett herniated lemezek azonban általában hagyományos nyílt műtétet igényelnek. Ez gyakran vonatkozik az L5 / S1 közötti herniated lemezre, amely már kifejezett érzékeny vagy motoros hiányokat okozott. A nyílt korongműtétnél nagy bőrmetszést kell végezni, és ki kell tüntetni az érintett csigolyaszakaszt. Emiatt gyulladás ill sebgyógyulás rendellenességek fordulhatnak elő a műtét után. Ezek a lehetséges szövődmények azonban általában könnyen kezelhetők a fekvőbeteg-ellátásban.