Skizotípus személyiségzavar súlyos mentális rendellenesség. Ebben az érintett egyének érzéseikben és kapcsolataikban bekövetkező jelentős változásoktól szenvednek.
Mi a skizotipikus személyiségzavar?
Skizotípus személyiségzavar skizotipikus rendellenességként is ismert. Nem szabad összetéveszteni a skizoiddal személyiségzavar. Ebben mentális betegségek, súlyos viselkedési hiányosságok vannak, amelyek befolyásolják a pszichoszociális és az interperszonális területeket. A skizotipikus személyiségzavar orvosi besorolása nem egyértelmű. Például az ICD-10 kód nem minősíti a rendellenességet személyiségzavarnak, sokkal inkább téveszmés vagy skizofrén rendellenességnek. Ezzel szemben az amerikai DSM-IV osztályozás határozottan a mentális rendellenességet személyiségzavarként értékeli. Ez megnehezíti a skizotipikus személyiségzavar pontos besorolását. A skizoid személyiségzavartól való megkülönböztetés csak újabban fordult elő.
Okok
A skizotipikus személyiségzavar pontos okait még nem sikerült egyértelműen megállapítani. A szakértők a mentális rendellenesség multikulturális eredetére gyanakszanak. Többek között a genetikai tényezők is elképzelhető kiváltóként tekinthetők. Például a tipikus skizotípusos rendellenesség gyakran megjelenik azokban a családokban, amelyekben skizofrénia már megtörtént. Ezért az orvosok feltételezik, hogy mindkét mentális betegség esetében van közös genetikai hajlam. Traumás tapasztalatok korán gyermekkor szerepet is játszhat. Például a skizotípusos rendellenességben szenvedőket gyakran fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták gyermekkor. A nehéz születést traumatikus élménynek is tekintik. Egy másik lehetséges ok az érintett korai elhanyagolása gyermekkor. Ebben az esetben a betegek ebben az időszakban nem voltak szoros kapcsolatban szüleikkel. Ennek elképzelhető oka lehet a mentális betegségek az anya részéről, aminek következtében nem teljesíti kellő mértékben a szerepét. Hospitalizmus másik okként feltételezték.
Tünetek, panaszok és jelek
A skizotipikus személyiségzavar összefüggésében az érintett egyének mély interperszonális és társadalmi hiányokat tapasztalnak. Például a betegek nem képesek szoros kapcsolatokat kialakítani, mert kényelmetlenséget okoznak számukra. Ezen kívül szenvednek a gondolkodás és az észlelés torzulásaitól. Szociális kapcsolatokat a betegek nagyon ritkán létesítenek. Mások iránti bizalmatlanságuk miatt kapcsolataik nem tartósak. Még akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodnak egy embernél, nem csökkenthetik a bizalmatlanságukat. Legtöbbször még az ellenkezője is így van, és a gyanakvás érzése fokozódik. Nem ritka, hogy ingerlékenyek és agresszívak. Emellett érzelemmentesnek, közömbösnek és elérhetetlennek tűnnek. Ezenkívül a skizotipikus személyiségzavarban szenvedő embereknél olyan viselkedés alakul ki, amelyet nem konvencionálisnak minősítenek. Ide tartozik többek között egy ápolatlan vagy szeszélyes megjelenés. Ezenkívül a betegek sajátos nyelvet használnak. Ez lehet kínos, akadozó és kínos. Néhány érintett személynek sikerül rendkívüli műalkotásokat létrehoznia, ami kifejezett érzékenységüknek köszönhető. Magas fokozatú embereknél skizofréniaa művészi tehetség azonban nagyon ritka. Ehelyett gondolkodásuk általában elvont vagy technikai-funkcionális. A skizotipikus személyiségzavar egyéb lehetséges tünetei a paranoid ötletek, kapcsolati ötletek vagy az autista elsüllyedés kialakulása. Ezenkívül a szenvedők gyakran kényszeresen kérődznek, és nem ritka, hogy gondolkodásuk agresszív vagy szexuálisan motivált. Súlyos esetekben hallucinációk lehetségesek is. A betegek körülbelül kétharmadának egyéb mentális rendellenességei vannak. Ezek lehetnek depresszió, szorongási rendellenességek, addiktív rendellenességek vagy étkezési rendellenességek.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A skizotipikus személyiségzavar azonosítása nem mindig egyszerű. Például a betegek ritkán fordulnak orvoshoz saját akaratukból.A terapeuta bázisok diagnózisa a betegen kórtörténet valamint a rendellenesség olyan tipikus tüneteire, mint a rögeszmés kérődzések, paranoid gondolatok, különc viselkedési minták, sajátos megjelenés, társadalmi visszahúzódás vagy hallucinációk. A skizotipikus személyiségzavar általában krónikus lefolyású. Az intenzitás egyénenként változik. Bizonyos esetekben egyértelmű skizofrénia kialakulhat. A. Menete mentális betegségek többnyire konvencionális személyiségzavarnak felel meg.
Szövődmények
A skizotipikus személyiségek gyakran félreeső életet élnek, kevés kapcsolatban állnak másokkal. Közülük sokan gyenge szociális képességekkel rendelkeznek. Ez néha bonyodalmakat eredményez a barátság, az ismeretség és a családi élet szempontjából. A szakmai karrier a társadalmi hiányoktól is szenvedhet - mind az ügyfelekkel, mind a kollégákkal és feletteseikkel való kapcsolattartás során. Agresszív viselkedés lehetséges, de nem érinti minden skizotipikus személyiségzavarral küzdő embert. Ha az érintett személy paranoid gondolatoktól szenved, akkor ezek is vezet szövődményekig. Az erős bizalmatlanság bizonyos esetekben akadályozza a kezelést, mivel a skizotipikus személyiség nem kérhet segítséget. Néha nemcsak a pszichológiai segítséget utasítják el, hanem orvosi segítséget is, például sérülés vagy betegség esetén. Ennek eredményeként lehetséges egy ilyen fizikai feltétel hogy feleslegesen romoljon. A skizotipikus személyiségzavar társulhat egy másik személyiségzavarral, vagy más mentális betegség kísérheti. A személyiségzavarok gyakori társbetegségei a következők: szorongási rendellenességek és a depresszió. Néhány szenvedőnél kialakul egy evészavar vagy anyagfüggőség. Ez részben a skizotípusos tünetek „gyógyszerének” megkísérlésére irányul. Például néhány szenvedő iszik alkohol hogy lazább és kevésbé gátolt legyen társadalmi helyzetekben. Az ilyen kísérletek könnyen vezet a függőség ördögi köréhez.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A viselkedési rendellenességeket vagy a társas interakció sajátosságait mindig orvosnak kell értékelnie. Ha érzelmi elhatárolódás, társadalmi kötelékképtelenség vagy más emberekkel szembeni erős bizalmatlanság tapasztalható, ajánlott a tünetek tisztázása. A skizotipikus személyiségzavarra jellemző a betegség tudatosságának hiánya. Az érintett személyek normálisnak élik meg magukat, és látják a körülöttük lévő emberek problémáit. Ezért kihívás, hogy az érintett személy orvoshoz forduljon. Szükség van egy szoros és stabil kapcsolatra, amelyet azonban a betegségre jellemzőként elutasítanak. Érzelmi szorongás vagy más emberekkel való érintkezés esetén kellemetlen érzés forduljon orvoshoz. Ha agresszív megjelenés, érzelmi sérülések vagy a társadalmi szabályok ismételt figyelmen kívül hagyása fordul elő, ajánlott orvoshoz látogatni. Különösen súlyos esetekben orvosot kell hívni. Az önkárosító vagy bántó cselekedetek aggodalomra adnak okot. Bemutatják őket orvosnak. Esetében hallucinációk, téveszmék, erős félelmek vagy depressziós megjelenés, az érintettnek segítségre van szüksége. Orvosra van szükség, amint a panaszok teherré válnak a mindennapi életben, vagy új tünetek jelentkeznek. Az étkezési magatartás zavarai vagy a függőségi hajlamok szintén jellemzőek a személyiségzavarra, amelyeket meg kell vizsgálni.
Kezelés és terápia
A skizotipikus személyiségzavar kezelése hasonlóan nehéz, mint a diagnózis. Így jó néhány beteg ellenáll terápia a korai szakaszban. Csak a partnerek vagy rokonok meggyőzésével vagy kényszerítésével érhető el az együttműködés. Egyéb Egészség olyan problémák, mint a függőségek vagy depresszió is szerepet játszik. Csakúgy, mint az összes többi személyiségzavar esetében, a skizotipikus személyiségzavarban sem a betegség gyógyítására kell összpontosítani. Inkább a páciens szociális kompetenciáját, valamint társadalmi környezetét kell javítani. Pszichoterápia és a szocioterápiát használják erre a célra. A kezelés kezdetén fontosnak tartják a bizalomépítő kapcsolat kialakítását a beteg és a terapeuta között. Ez azonban általában minden résztvevő számára nagy kihívást jelent. Ha a fenntartható kapcsolat kiépítése nem sikerül, ez a kezelés leállításával végződik. Ha a beteg más mentális rendellenességekben szenved, megfelelő gyógyszert kap, például antidepresszánsok depresszió esetén. Ha viszont van kísérő szorongási zavar, gyakran kapják meg neuroleptikumok. Lítium és a karbamazepin a stabilitás biztosítására is használják. nyugtatók mint például benzodiazepinek kezelésére alkalmasak pánikrohamok.
Megelőzés
Mivel a skizotipikus személyiségzavar okai nincsenek jól megértve, nincs megfelelő megelőző intézkedések rendelkezésre állnak.
Utógondozás
Pszichoterápiás nyomon követés szükséges a skizotipikus személyiségzavarhoz. Időtartam és intenzitás (azaz a terápia ülések) a rendellenesség súlyosságától függenek. A skizotipikus személyiségzavar viselkedési problémákkal jár. A magatartási utógondozás ezért ajánlott a pszichoterápia. A pszichiátriai osztályon töltött tartózkodás után az érintett személyt a mindennapi életbe való visszatérés kíséri. A cél a tünetek nélküli élet a kezelés befejezése után. Az orvos és a beteg közötti kölcsönös bizalom a sikeres utógondozás alapvető előfeltétele. Az utógondozás során a beteg megtanulja tudatosan kezelni betegségét. Ugyanakkor meg kell erősíteni önértékelését, mivel az érintettek gyakran társadalmi megbélyegzést tapasztalnak. Ez történhet munkahelyen, ismerősök között vagy a családon belül. A túlfeszített rokonoknak lehetőségük van személyes kérdésekkel a pszichoterapeutához is fordulni. Gyógyszeres kezelés esetén a terapeuta figyelemmel kíséri a gyógyulás hosszú távú előrehaladását. A cél az ebből eredő gyógyszeres függőség megelőzése. Haladás hiánya vagy romlása esetén a adag megnövekszik, megfelelőbb gyógyszert alkalmaznak vagy az egészet terápia megközelítés módosul. A nyomon követés részeként a szakember gondoskodik a kórházi kezelésről, ha a beteg feltétel jelentősen romlik és / vagy a beteg maga kéri.
Itt tudod megtenni magad
A skizotípusos személyiségzavar skizofréniává válhat. A skizofrénia lényegében súlyosabb és egyértelműbb tünetekkel jellemezhető, mint a skizotipikus személyiségzavar. A tünetek jellege azonban hasonló. Ezért van értelme az érintett egyéneknek, hogy szorosan figyelemmel kísérjék magukat, és tájékoztassák kezelőorvosukat vagy terapeutájukat, ha a tünetek súlyosbodnak. A külső életkörülmények is figyelmet érdemelnek. Nem minden életkörülmény szabályozható - általában nem akarnak munkahelyet vagy válást elválni. A szenvedőknek azonban szem előtt kell tartaniuk, hogy az élet ilyen szakaszaiban a visszaesés vagy a romlás valószínűsége különösen nagy. A jó öngondoskodás ezért különösen fontos ilyenkor. A stabil környezet segít a psziché stabilizálásában. A skizotípusos személyiségzavarral küzdő emberek mindennapjaikban gondoskodhatnak rendszeres társadalmi kapcsolataikról, amelyeket élvezetesnek tartanak. A skizotipikus személyiségzavar egyik jellemzője azonban az, hogy a szenvedőknek nehézséget okoz a mély kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Ezért a pszichológusok hasznosnak tartják a célzott szociális készségek képzését. Ha az önsegítés ebben a tekintetben nem elegendő, megfontolható például a viselkedéses szociális képzés.
