Scheuermann-kór a gerinc olyan betegsége, amely gyakran növekvő életkorban nyilvánul meg. Mivel a növekedési rendellenesség a csigolyatestek közül ék alakú csigolyák képződnek, beszűkülve a közöttük lévő csigolyatárcsákat. Ennek eredményeként a púp tipikus üreges hátával Scheuermann-kór.
Mi a Scheuermann-kór?
Scheuermann-kór Holger Scheuermann dán radiológus fedezte fel és róla nevezték el. Több serdülő férfit érint, mint nőstényt. Becslések szerint a lakosság körülbelül 10-20% -át érinti ez növekedési rendellenesség a csigolyatestek többé-kevésbé kifejezett formában. A szomszédos csigolyatestek alap- és felső lemezének rendellenességei fordulnak elő, főleg a mellcsigolyákban, ami a csigolyatestek ék alakú kialakulását eredményezi. Ennek eredményeként a csigolyatestek között elhelyezkedő intervertebrális lemezek keskenyebbé válnak, ami a későbbi életévekben különféle panaszokhoz vezet. Ha a mellcsigolyákat érinti a növekedési rendellenesség, a tipikus púp üreges háttal és gerincgörbület alakul ki. Ha viszont az ágyéki gerinc csigolyateste érintett, lapos hát alakul ki. A Scheuermann-kórt osteochondritis deformans juvenilis dorsi-nak is nevezik.
Okok
A növekedési rendellenesség tényleges okai még mindig nem ismertek. Úgy gondolják azonban, hogy mind a genetikai hajlam, mind a külső hatások elősegítik a növekedési rendellenességeket. A genetikai hajlam mellett az anyagcserezavarok és a pubertás kori hormonális hatások is szerepet játszanak. Különböző külső tényezők, például a rossz testtartás, ha órákon át ül asztalnál hajlított testtartásban, vagy az elégtelen testmozgás miatt gyenge izmok, szintén a Scheuermann-kór elősegítésére szolgálnak. A hajlított testtartás fokozott nyomást okoz a mellkasi gerinc elülső szélein. Mivel a csigolyatestek növekedési zónája az élterületeken helyezkedik el, a csigolyatestek növekedését az elülső élre gyakorolt megnövekedett nyomás károsítja és lassítja. Ennek eredményeként a csigolyatestek nő erősebben a hátsó szélénél, mint az élénél, ami ék alakú csigolyatestek kialakulásához vezet. Ez viszont a csigolyatestek közötti távolság csökkenéséhez, az intervertebrális lemezek ellapulásához és a törés a csigolyatestek alap- és felső lemezei. A Scheuermann-kór másik okának a gerinc mechanikai túlterhelését tekintik, például versenyző sportolóknál.
Tünetek, panaszok és jelek
A Scheuermann-kór sokszor már külsőleg is felismerhető az edzett szem számára a mellkas gerincének egyértelmű lekerekítésével és egy esetleges kompenzáló üreges háttal az ágyéki gerinc területén. A Scheuermann-kórhoz kapcsolódó tünetek és panaszok közvetlenül a külső megjelenésből származhatnak. A mellkasi régióban az erős görbület hátulja következik fájdalom és a nyak feszültség, különösen az előrehaladott állapotban. Fejfájás lehetségesek is. További izomfeszültség abból adódik, hogy a gerinc jelentős mozgékonyságot veszít az érintett területen. A BWS területén ez is vezet nak nek fájdalom a vállakban és a karokban. Az sem ritka, hogy belső szervek hogy reagáljon a nem fiziológiailag szűkülő állapotokra. Így a Scheuermann-kór súlyos megnyilvánulása esetén a tüdő nem tud szabadon fejlődni mély inspiráció céljából. Szívritmuszavarok és a gyomor a problémák szintén a Scheuermann-kór késői tünetei közé tartoznak. Az ágyéki gerinc gyakran kompenzálja a mellkas gerincének görbületét azáltal, hogy kifejezett üreges hátat és hipermobilitást hoz létre. Ez is vezet problémákra. Tipikus tünet az fájdalom a hát alsó részén, ami különösen akkor fordul elő, amikor a hasizmok gyenge képzettségűek. Egyéb szövődmények a következők fájdalom a lábakban jelentős sugárzó karakterrel, amely a lemez anyagának a szaporodásának eredménye lehet gerinccsatorna megnövekedett üreges hátképződés okozta.
Diagnózis és lefolyás
Hátfájás Scheuermann-kórban. A Scheuermann-kórt radiográfiai diagnózissal diagnosztizálják. A Röntgen mutatja a gerinc tipikus görbületét, valamint az ék alakú deformált csigolyatesteket. A betegség kezdetén alig vannak tünetek. A betegség előrehaladtával a vállak előre húzódnak, és a púp alakul ki. A púpos az ágyéki gerinc fokozott megterheléséhez és egy üreges hát kialakulásához vezet. A fájdalom csökkentése érdekében a betegek gyakran helytelen testtartást követnek el, ami kopáshoz és csigolyákhoz, valamint az izmok károsodásához vezet, inak és szalagok. A Scheuermann-kór legtöbb esetben azonban a klinikai kép teljes kialakulása nem következik be, mert a növekedési fázis végével a téves növekedés is véget ér.
Szövődmények
Elsősorban a Scheuermann-kór vezet a gerinc görbületéhez a betegben. A legtöbb esetben ez viszonylag súlyos fájdalommal jár, így az érintettek mozgáskorlátozásoktól szenvednek. A fájdalom éjszaka is jelentkezhet és vezet alvási problémák vagy egyéb kellemetlen érzések és depresszió. Nem ritka, hogy a hátfájás a test más területeire is átterjed. A hátfájás önmagában jelentősen korlátozza a beteg mindennapjait, és a beteg jelentősen csökkent ellenálló képességéhez vezet. Ezenkívül a gyermekek növekedését a Scheuermann-kór is észrevehetően korlátozza és késlelteti. Ez felnőttkorban is következményes károsodáshoz vezethet, amely a legtöbb esetben visszafordíthatatlan. A Scheuermann-kór kezelése különféle terápiák segítségével történik. Ezekkel a fájdalom korlátozható és viszonylag jól kezelhető. Különleges szövődmények nem fordulnak elő. A sebészeti beavatkozásokat általában csak súlyos eset esetén hajtják végre. Az érintett személy várható élettartamát szintén nem csökkenti a Scheuermann-kór.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A csontrendszer jellemzőit mindig orvosnak kell megvizsgálnia. Ha rendellenességek lépnek fel a gyermekek vagy serdülők növekedési folyamatán belül, a lehető leghamarabb fel kell keresni az orvost. Ha vizuális változás tapasztalható a gerincben, különös gonddal kell eljárni. Ha érzékelhető a test helytelen elhelyezkedése, akkor orvoshoz kell látogatni. Hátfájás vagy kellemetlen érzés a nyak orvoshoz kell mutatni. A fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazása általában csak orvossal konzultálva ajánlott, mivel a mellékhatások vagy szövődmények kockázata nagyon magas. Fejfájás, izom-csontrendszeri panaszok, rendellenességek szív meg kell vizsgálni és kezelni a légzési képességgel kapcsolatos problémákat. Ha az egyén nem képes mély lélegzetet venni, akkor aggodalomra ad okot. A súlyos üreges hátsó kialakulást, a mozgási lehetőségek korlátozását vagy a szokásos fizikai ellenálló képesség csökkenését orvosával kell megbeszélni. Ha a napi iskolai vagy munkahelyi kötelezettségek nem teljesíthetők, vagy a sporttevékenységekben való részvétel korlátozott, orvosra van szükség. Ha érzelmi vagy mentális problémák jelentkeznek a vizuális folt, valamint a csökkent mozgásképesség miatt, orvoshoz kell fordulni. Ha depressziós hangulatok, agresszív magatartás vagy a társadalmi életből való kivonulás jelentkezik, tanácsos orvoshoz fordulni.
Kezelés és terápia
Enyhe esetekben a Scheuermann-kór, célzott fizikoterápia elegendő. Alatt fizioterápiás gyakorlatok, az egészséges testtartás edzett és a hátizmok megerősödnek. A rendszeres testmozgás fontos a gerinc görbületének ellensúlyozására. Speciális hátsó gyakorlatok, úszás és a turisztika segítenek az izmok megerősítésében és az egészséges testtartás fenntartásában. Hasznos a fűző viselése a növekedési szakaszban is, amely egészséges testtartásra kényszeríti a felsőtestet és elősegíti a csigolyatestek egészséges növekedését. Csak különösen súlyos esetekben, amikor már kifejezetten rossz a testtartás és az ezzel járó súlyos hátfájás, műtétre lehet szükség. Ebben az esetben a meghibásodott csigolyatárcsákat eltávolítják és helyükre a csontdarabok kerülnek borda vagy a iliac címer. Ez a műtéti módszer azonban csak az esetek körülbelül felében sikeres és bizonyos kockázatokkal jár.
Kitekintés és előrejelzés
Általában a Scheuermann-kór prognózisa kedvező, ha terápia korán kezdődik. A gerinc deformációja általában pubertáskor alakul ki, és ha nem kezelik, a gerinc többé-kevésbé súlyos deformációjához vezethet (púpos, scoliosis, hyperkyphosis). Ezért fontos a diagnózis időben történő elvégzése és a rendszeres utóellenőrzések elvégzése, amelyek során meghatározzák az úgynevezett „Cobb-szöget” (a csigolyák görbületének mértékét). Ebből a intézkedések amelyek lelassíthatják, vagy ideális esetben akár megállíthatják a gerincdeformitás progresszióját. A hátizmok célzott edzése megfelelő módon fizikoterápia kedvezően hat a prognózisra. A hátizmokat erősítő sportok (mint pl úszás) pozitív hatással lehet a gerinc tüneteire és fejlődésére is. Nagyon jó eredményeket érünk el egy támogató fűző használatával. A táplálkozást sem szabad figyelmen kívül hagyni. A hiánytünetek kedveznek a Scheuermann-kórnak. A növekedés végével a Scheuermann-kór nem halad tovább. Másodlagos károsodások (herniált porckorongok, testtartási rendellenességek, neurológiai érzéketlenség) mégis előfordulhatnak. Fontos tényezők itt mindenekelőtt a túl kevés testmozgás, a kedvezőtlen testtartás (sok görnyedt ülés) és elhízottság. Ezek általában negatív hatással vannak a Scheuermann-kór prognózisára.
Megelőzés
A Scheuermann-kór megelőzése magában foglalja a gyermekek és serdülők rossz testtartásának elkerülését, például az asztal magasságának a test magasságához igazításával és egy ergonomikus alakú szék használatával. A rendszeres testmozgás erősíti a hátat és hasizmok, támogatja a gerincet és elősegíti az egészséges testtartást. Kitartás olyan sportok, mint úszás és a futás kedvezőek, míg a versenysport, a nehéz teher emelése és szállítása, valamint az ezzel járó nehéz mechanikus feszültség a gerincen kerülni kell.
Utógondozás
Mint terápia, a Scheuermann-kór utókezelése a fájdalom mértékétől, a púpos mértékétől és a beteg életkorától függ. Az utókezelés során az ortopédok és a gyógytornászok általában együtt dolgoznak. Fontos szerepet játszik azonban a beteg együttműködése is. Például rendszeresen végeznie kell az otthon megtanult gyógytorna gyakorlatokat a gyógyulás elősegítése érdekében. A fizioterápiás gyakorlatok rövidülnek mellkas izmok és megakadályozza az egészségtelen hajlított testtartást. Az izmok erősítése a hát felső részén történik. Ez viszont pozitív hatással van a gerinc kiegyenesítésére. Mind a rehabilitáció, mind pedig a alkalmasság stúdiókban pontos kivitelezés lehetséges az izmok erősítésére. A sérülés veszélye is csökkenthető így. Mind az érintett gyermekek, mind szüleik számára a fizioterápiás kezelés mellett a sporttanácsadás is hasznos intézkedések. Fontos tudni, melyik sportágnak van pozitív hatása és melyiknek nem. Víz olyan sportok, mint hátúszás előnyösnek tekintik. Ezzel szemben a torna, kerékpározás, trambulinozás és evezés negatívnak tekintik. A nyomon követés célja a gerinc illesztésének stabilizálása a progresszív deformitás ellensúlyozása érdekében. A túlsúly negatívan befolyásolhatja a kezelést. A legtöbb esetben azonban nem kell aggódni a Scheuermann-kór súlyos progressziója miatt.
Mit tehetsz te magad
A Scheuermann-kór tipikus panaszmintázata szorosan összefügg a testtartással. Sok esetben ez azt jelenti, hogy minél görnyedebben ül vagy áll a beteg, annál több fájdalmat jelentenek. Itt jelentkezik az önsegítés a Scheuermann-kór körül: Minél egyenesebb a testtartás, annál nagyobb a jólét érzése és gyakran annál jobb terápiás sikere van a hagyományos orvoslásnak, ill. fizikoterápia. Már csak ezért is segíthet a beteg, ha következetesen betartja az előírtakat fizikoterápia minden foglalkozásával, és lelkiismeretesen végzi az otthoni használatra ajánlott gyakorlatokat is. A fűzőt, amelyet súlyosabb esetekben is előírhatnak, szintén nagyfokú önfegyelemmel kell viselni. A mindennapi életben a beteg sokat tehet a Mobus Scheuermann által okozott kellemetlenségek enyhítéséért vagy akár megszüntetéséért is. Ez magában foglalja különösen a törzs izmainak megerősítését (has és főleg a hát), amelyek felelősek a test és így a gerinc kiegyenesítéséért. Ezt mindig a kezelőorvossal vagy gyógytornásszal konzultálva kell megtenni. A tornateremben kifejezetten ezeknek az izomcsoportoknak tervezett gépek erősítő gyakorlatai megfelelőek. Az úszás vagy a gyaloglás nemcsak a hátsó izmokat, hanem a vonatokat is edzi kitartás. Alvás vagy olvasás közben fekve gyakran hasznos, ha ismételten felveszi a hajlamos helyzetet is.
