Síráskor a szem könnymirigyei többet választanak el könnyfolyadék. A szemben lévő idegen testek esetében a sírás tehát fizikai védelmi reflex. Az érzelmi könnyek összetételükben különböznek ezektől a reflexkönnyektől, és úgy gondolják, hogy a társadalmi interakciót szolgálják.
Mi a sírás?
Amikor sírunk, a szem könnymirigyei többet választanak el könnyfolyadék. A sírás testreflex, valamint érzelmi kifejezés. Amikor sírunk, a szem könnyében a könnymirigyek reflexszerűen túlzott mennyiségű könnyfolyadék. Ez fiziológiai védelem érdekében történhet, ha például idegen testet helyeztek a szemre. Például az emberek sírnak, amikor egy szúnyog repül a szemükbe. A könnyfolyadék a megelőzés érdekében kiöblíti az idegen testet a szemből gyulladás. Másrészt az emberek érzelmi okokból is sírnak. Túlzott öröm, érzelem vagy harag, de érzelmi is fájdalom emiatt sírásra késztetheti az embert. A könnymirigyek könnyfolyadéka sós testfolyadék. Kémiai összetétele a könnyek alkalmával eltérhet. Az érzelmi eseményekből fakadó könnyek többet tartalmaznak hormonok és a fehérjék. Kálium és a mangán az érzelmi könnyekben is magasabb a koncentráció, mint a reflexes könnyekben. Archetipikus kifejezési formaként az emberek kultúrától vagy földrajzi származástól függetlenül megérthetik a könnyeket. Az alkalom értelmezése általában a kísérő arckifejezések összefüggésében történik.
Funkció és feladat
A tapintható cellák a kötőhártya a szem érzékeli az érintési ingereket. Például az emberek idegen testeket vesznek észre a szemben. Amikor az érzékszervi sejtek a idegen test a szemben, továbbítják az érzékelt ingert a agy biokémiai folyamatokon keresztül. A paraszimpatikus idegrendszer majd felszólítja a könnymirigyeket, hogy több könnyfolyadékot termeljenek, így a reflexkönnyek kiürítik az idegen testeket a szemből. Ettől eltekintve ők is kivédenek kórokozók a vizuális készülékben az anyaggal lizozim. A sírásnak ez a formája védi a szemet a betegségektől és gyulladásoktól. Így a reflexkönnyek végső soron a látás megőrzését és általában a test védelmét szolgálják. Az 1980-as évekig olyan orvosok, mint William Frey, védelmi hatásokat tulajdonítottak az érzelmi könnyeknek is. Frey úgy vélte, hogy a test a könnyfolyadékon keresztül méregteleníti a káros anyagokat. Például egészségtelen fehérjék bánat és harag alatt keletkeznek. Frey szerint állítólag a könnyek lebontják ezeket az anyagokat, és így megvédik a testet az oxidatív hatásoktól feszültség. Az empirikus vizsgálatok most bebizonyították fehérjék érzelmi könnyekben. Azonban a koncentráció ezen fehérjék túl alacsonyak ahhoz, hogy beszélhessünk róla méregtelenítés. A mai napig az érzelmi könnyek jelentése ellentmondásos. A protektív reakció elmélet hívei most általánosságban látják feszültség csökkentése, mint az érzelmi könnyek feladata. Így a sírás feltételezhetően lehetővé teszi az úgynevezett „katarzis” hatást. A síró mindent elenged, ami érzelmessé tette, és így állítólag képes enyhíteni a feszültséget és feszültség. Ez állítólag megkönnyíti a pszichét és lehetővé teszi kikapcsolódás fordul elő. Ennek az elméletnek azonban ellentmond az a tény, hogy maga a sírás nagy stresszt okoz a test számára. Ahelyett kikapcsolódás, a könnyek gyakran még nagyobb feszültséget okoznak. Tanulmányok szerint alig senki sem érzi megkönnyebbülését sírás után. Sokan utána még rosszabbul is érzik magukat. Ma tehát a fiziológiai magyarázatokat szembeállítják az evolúciós biológiai megközelítésekkel. Ezek szerint a sírás a társas viselkedés egyik formája, azaz a kommunikáció és a társadalmi interakció. Bizonyított, hogy az érzelmek intenzívebben érik el a másik embert, ha könnyek kísérik őket. Ez a könnyektől jelet ad a környezetnek. Egy 2011-es izraeli tanulmány még azt is megállapította, hogy a könnyek kémiai hírnököket tartalmaznak a néma kommunikáció érdekében. Így a síró automatikusan befolyásolja a körülötte élők viselkedését. Ez a befolyás általában öntudatlan szinten történik. A hasonmása öntudatlanul is a könnyekhez igazítja viselkedését. Ezzel a megfigyeléssel látszólag ellentétes a könnyek és a gyengeség közötti kapcsolat. Ha a sírás a kommunikációt és a társadalmi interakciót szolgálná, miért lehetne egy állandóan síró embert gyengén szociálisan hiteltelenné tenni? A kutatók azt feltételezik, hogy ez a kapcsolat a szocializációhoz, vagyis a szociálishoz vezet vissza tanulás jelentéseinek.
Betegségek és betegségek
A sírással kapcsolatos kóros jelenségek leggyakrabban társulnak mentális betegségek. Például egyesek már nem tudnak érzelmileg sírni. Így, a szenvedő természetétől függően, depresszió bizonyos körülmények között vezet abszolút bénulásig. Másrészt az ellenkezője is igaz lehet. Néha a depressziós emberek is intenzívebben sírnak. A fokozott sírás néha idegösszeomlásnak is köszönhető. Az idegösszeroppanás általában pszichés stresszből adódik. Az érintett személynek általában nincs megfelelő megküzdési stratégiája ehhez a rendkívüli stresszhelyzethez. A fizikai stressz túlterhelése, sírás miatt görcsök és remegés következik be. Izzadó, hányinger, fejfájás, szívdobogás és idegesség kísérheti a síró rohamokat. A szenvedők gyakran tehetetlenséget és ürességet éreznek. Néha csak kívülről látják saját életüket. Egy hónap elteltével az idegösszeomlás néha poszttraumás stressz rendellenességgé válik. Különösen gyermekeknél a figyelemzavar is jelen lehet a kóros sírás kapcsán. Ritka esetekben kóros sírási epizódok fordulnak elő izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS). ALS-ben a motoros idegpályák apránként megsemmisülnek. Ennek oka egyelőre nem világos. Az ellenőrizetlen és önkéntelen sírás és nevetés mellett az ALS izomgyengeségeket és később bénulást vált ki.
