Alsóbbrendű mesentericus ganglion: felépítése, működése és betegségei

Az alsó mesenterialis idegdúc a hasban helyezkedik el, és összegyűjti a nagyobb splanchnicus ideg és a kisebb splanchnicus ideg rostjait, amelyek az alsó mesenterialis plexusként folytatódnak, és felelősek egyes bélszegmensek szimpatikus szabályozásáért. Hiányzó sejtek az alsó mesentericusban idegdúc hozzájárulhat a Hirschsprung-betegség kialakulásához.

Mi az alsó mesenterialis ganglion?

A mesenterialis alsóbbrendű idegdúc csoportja idegsejt testek (somata) a periférián idegrendszer, ahonnan az idegrostok elágaznak, amelyek a törzsön át, mint a splanchnicus ideg major és a splanchnicus ideg kisebbek. Az alsó mesenterialis ganglion a hasüregben fekszik, és így a prevertebrális ganglionokhoz tartozik („a csigolyák előtti idegcsomók”). A harmadik szintjén ágyéki csigolya, azon a helyen helyezkedik el, ahol az alsó zsigeri ütőér (alsó mesenterialis artéria) elágazik a hasi aortától (hasi aorta). A másik három prevertebrális ganglion szintén a gerinc mentén helyezkedik el; ezek a coeliaca ganglionok, az aortaorenalia ganglionok és az alsó mesenterialis ganglionok.

Anatómia és felépítés

A határkábel egyes rostjai kezdetben áttérnek más idegsejtekre; a mesenterialis alsóbb ganglionnál és a többi prevertebrális ganglionnál ennek megfelelően szinapszison keresztül továbbítják szignáljaikat egy downstream neuronhoz a határkábel ganglionjai óta. Az alsó mesenterialis ganglion a szimpatikusok közé tartozik idegrendszer, amely túlnyomórészt teljesítménynövelő hatást (ergotropiát) gyakorol a szervezetre. A mesentericus inferior ganglionban konvergáló rostok túlnyomórészt a nagyobb visceralis idegből (splanchnicus major major) és a kisebb visceralis idegből (splanchnicus ideg minor) származnak. A gangliontól alsó mesenterialis plexusként futnak az alsó mesenterialis mentén ütőér. Az alsó mesenterialis plexus a idegek főleg viszceroszenzitív és motoros rostokat tartalmaz, amelyek nemcsak a bélmozgásokat, hanem a mirigyekből származó váladék szekrécióját is szabályozzák.

Funkció és feladatok

A ganglion feladata a bejövő idegsejtek (preganglionikus idegsejtek) átkapcsolása másokra (posztganglionikus idegsejtek). A kapcsolás a segítségével történik szinapszisok, amelyek kettő találkozásánál helyezkednek el idegek. A szinapszis a preganglionikus idegsejtek véggombjaiból áll, amelyek biokémiai hírvivőkkel (neurotranszmitterekkel) töltött vezikulákat tartalmaznak. Amikor az elektromos inger eléri a idegszál, a terminálgombok felszabadítják neurotranszmittereiket; minél több akciós potenciált kap a preganglionikus neuron, annál több neurotranszmitter szabadul fel. A legfontosabb neurotranszmitter szimpatikusan idegrendszer is acetilkolin Az molekulák így adja meg a szinaptikus hasadék és elérheti a posztganglionikus idegsejt membránját a másik oldalon. A receptorok abban a membránban helyezkednek el, amelyhez a neurotranszmitterek ideiglenesen kötődnek, ezáltal előidézve a következő neuron válaszát: Az ioncsatornák megnyílnak a posztszinaptikus membránban, és depolarizálják a sejtet. A neuron elektromos feszültsége megváltozik és újat generál akciós potenciál a posztganglionikus sejtben, amely ismét terjedhet a idegszál. Az alsó mesenterialis ganglionban nemcsak két neuron találkozik, hanem sok is; ezért egymást gátolva vagy erősítve befolyásolhatják egymást. Ez a folyamat nagyon fontos az információk szűrése szempontjából. A nagyon gyenge jelek vagy az idegsejtek spontán aktivitása tehát kevésbé valószínű, hogy a végszerv reakcióját eredményezi, mert útközben elveszhet. Ezzel szemben a ganglionok ily módon összpontosíthatják a agy, például. Az alsó mesenterialis ganglion idegrostjai három bélszegmens szabályozásában vesznek részt. Az ereszkedő vastagbél, mint a szigmoid vastagbél, amely közvetlenül csatlakozik hozzá, a vastagbél része. Végül az emésztőszerv megnyílik a végbél, más néven végbél, amely a végbélnyílás vagy bélkivezetés.

Betegségek

Az alsó mesenterialis ganglion fontos szerepet játszik a Hirschsprung-kórA betegség más néven (bél) aganglionosis, veleszületett aganglionos megacolon vagy megacolon congenitum. Harald Hirschsprung gyermekorvos először 1888-ban írta le a veleszületett obstrukciót Hirschsprung-kór, a gyűrű és a hosszanti izmok közötti ganglion sejtek vastagbél és a végbél nincsenek (kellően) jelen. Ugyanakkor a lamina propria nyálkahártyákban, valamint a bélszakasz lamina muscularis nyálkahártyáiban elhelyezkedő parasimpatikus utak túlfejlődtek. Ennek eredményeként több acetilkolin elérhető: A tartós irritáció miatt a bélizmok görcsbe kerülnek, ami a bél nagymértékű kitágulását okozza. A rendellenességek károsítják az emésztőszerv működését az érintett újszülöttekben, és általában duzzadt hasként jelentkeznek. Hirschsprung-kór eredményezhet bélelzáródás (ileus), ha az első székletet nem hajtják ki mesterségesen, ami viszont képes vezet nak nek nekrotizáló enterocolitis. Ez egy gyulladás a bél kitágult hasa, hiánya bélmozgás, felismerhető bélhurkok, hányás, és a nyálka és vér a székletben. Továbbá, nekrotizáló enterocolitis légzési elégtelenséget (apnoe) okozhat, bradycardia, a testhőmérséklet ingadozása, az ivás gyengesége és a szürkés bőr. A Hirschsprung-kór súlyos eseteit az orvosok gyakran röviddel a születés után észlelhetik, de a tünetek az elválasztás után és a diéta. A kezelési lehetőségek között szerepel a műtét, amelyben az orvos mesterséges gyógyszert hoz létre végbélnyílás és eltávolítja az érintett bélszakaszt. A Hirschsprung-betegség különösen gyakori a 21. triszómiában, Waardenburg-szindrómában, Laurence-Moon-Biedl-szindrómában, Smith-Lemli-Opitz-szindrómában és más veleszületett rendellenességekben szenvedő gyermekeknél.