A proteobaktériumok a gram-negatív genetikai doménjei baktériumok amelyek kevés fenológiai hasonlósággal rendelkeznek és rendkívül heterogenitás jellemzi őket. A proteinobaktériumok számos osztálya anaerob fotoszintézist hajt végre energiáért, vagy ezekről ismert nitrogén oxidálószerek. A baktérium domén tartalmaz néhányat kórokozók, mint például a tripper.
Mik azok a proteobaktériumok?
A baktériumvilág számos egyedi törzsből áll, amelyek közül néhány kiterjedtebb, mint mások. A proteobaktériumok alkotják az egyik legismertebb baktériumtörzset, amely a mai napig ismert. A baktérium domén számos területet ölel fel kórokozók valamint különféle nitrogén oxidálószerek, azaz nitrogén-oxidáló baktériumok. A Proteobacteria név a görög Proteus istentől származik. A legenda szerint Proteus alakváltó volt. Az alakzatok sokfélesége a proteobaktériumokat is előállítja. Nem morfológiai, hanem genetikai csoportot alkotnak. Teljesen különböző fenotípusúak. Genotípusuk azonban genetikai közös vonásokkal rendelkezik a kapcsolódó RNS-szekvenciák révén. Mindenekelőtt az RNS-szálak szisztematikája a meghatározó kritérium a genetikai baktériumcsaládba sorolás szempontjából. Ezenkívül a baktérium domén közös jellemzőjének a sejtfalakat tekintik, amelyek alacsony rétegű mureinből és lipopoliszacharidokból állnak. A domain összes faja gram-negatív. Flagellájuk révén egyes fajok képesek mozgásra. Mások csúszósan mozognak. A proteobaktériumok általában nem rendelkeznek maggal, ezért prokariótákként vannak besorolva.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
A proteobaktériumok baktériumtartománya öt osztályra oszlik: alfaproteobaktériumok, betaproteobaktériumok, gammaproteobaktériumok, deltaproteobaktériumok és epsilonproteobaktériumok. Az előbbi osztályba tartoznak a nemkén feldolgozás lila baktériumok és a ecetsav baktériumok. A gammaproteobaktériumok pedig magukban foglalják kén tiszta baktériumok. A Proteobacteria divízió egyes alcsoportjai anoxigenikus fotoszintézist végeznek metabolikus útként anoxikus körülmények között, mint például a lila baktériumok és kén lila baktériumok. Kis energiájú anyagokból nagy energiájú anyagokat állítanak elő fényenergia felhasználásával. Ez lehetővé teszi számukra, hogy olyan környezetben éljenek, ahol nincs oxigén. Kiindulási anyagként a baktériumok ként használnak, hidrogén, hidrogén-szulfid vagy más szerves anyag molekulák mint úgynevezett elektrondonorok. A reakció nem támaszkodik az elemi elemekre oxigén. Sem elemi oxigén a reakció során képződött. A Myxobacteriumok proteobaktériumok alcsoportja eddig az egyetlen ismert csoport a tartományban, amely köztes az egysejtű és a többsejtű élet között. Ezek a baktériumok spórák révén többsejtű termőtesteket alkotnak. A termőtestek iszapformákkal konvergálnak. Például a proteobaktériumok alfa-csoportja tápanyagszegény vizekben fordul elő. A béta-Proteobateria, például a Neisseria részben kórokozók of szexuális úton terjedő betegségek gyulladások és egy másik rész természetesen kolonizálja a nyálkahártyát. A gamma-protein baktériumok osztályába tartoznak az állatok, az emberek és a növények kórokozói, például a Pseudomonas fajok. Epsilonproteobaktériumok, mint pl Helicobacter pylori, található a gyomor emberekben, ahol részt vesznek a gyomorfekély kialakulásában. A baktérium domén heterogenitása rendkívül széles. Ezen a ponton hivatkozni kell az úgynevezett endosymbiont hipotézisre is. Eszerint az endosymbiont proteobaktériumoknak meg kell felelniük mindenki közös származásának mitokondrium eukariótákból. E hipotézis szerint az eukarióták a prokarióta prekurzor organizmusaik szimbiózisával fejlődtek ki. A prokarióta sejtek kemotróf és fototróf baktériumfajtáiról feltételezik, hogy fagocitózis révén felvették őket, és tovább éltek a sejtekben, endoszimbiontokká válva. Ezeknek az endoszimbiontoknak a feltételezése szerint sejtgazdagokká fejlődtek a gazdasejteken belül. A gazdasejt és a benne levő organellák komplexe eukarióta. Az egyes sejtorganellák ebben az elméletben a mitokondrium és plasztidok. Így a növényi, állati és emberi sejtkomplexek a prokarióták fúziójából származnak. Minden sejtmaggal rendelkező élőlény tehát a proteobaktériumoknak köszönheti életét.
Betegségek és betegségek
A proteobaktériumok, bár nem következetesen kórokozók, szokatlanul sok baktériumot tartalmaznak, amelyek kórokozók az emberre. A Neisseria gonorrhoeae alfa fajt gonococcusnak is nevezik, és a kórokozója tripper, ezzel az egyik legismertebb nemi úton terjedő betegség. A baktériumok a vizelet és a nemi szervek nyálkahártyájában élnek, és nemi érintkezés útján terjednek. A férfiak számára a fertőzés kísérheti urethritis, viszketés, gennyes váladékozás, fájdalom vizeléskor, és gyulladás az mellékhere or prosztata. A nők meddővé is válhatnak tripper amikor a bélés a méh és a petevezeték bakteriálisan összetapadnak. Sok esetben a tünetek nem alakulnak ki. A hordozók azonban még mindig nemi érintkezéssel továbbadják a baktériumokat. A gonococcusok orális és anális szex útján is átterjednek, amikor megtelepedtek a nyálkahártya a torok vagy végbél. A kapcsolódó Proteobacteria Neisseria meningitidis a leggyakoribb kórokozó gennyes agyhártyagyulladás. Fiziológiailag gyarmatosítják az orr- és garatüregeket. A Gammaproteobacteriumok osztályába tartozó pszeudomonádok opportunista kórokozók, amelyek legyengült állatokon és növényeken fordulnak elő. A halakon például foltosakat okoznak láz. Emberek számára a Helicobacter pylori szintén érdemes megemlíteni, mivel különféle gyomorbetegségeket eredményezhetnek, és fokozottan okozhatnak gyomorsav kiválasztás. A B típus mellett gyomorhurut, a gyomor karcinóma ma már a baktériumokhoz is társul. Tehát a fertőzések a gyomorfekély, a nyombélfekély és a rosszindulatúvá történő degeneráció rizikófaktorának tekinthetők. rák.
