Mellékhere

Bevezetés

Az epididymist használják sperma sejtek érése és érett spermasejtek tárolása. Ez is a végrehajtó hatalom része spermatikus csatornák. Három részre oszlik, és a herén fekszik.

Az epididymis kialakulása közvetlenül kapcsolódik a herék és a vesék fejlődéséhez. Az embrionális periódusban alakul ki a Wolff-csatornából, miután a nem genetikai meghatározása megtörtént. Az epididymis a helye sperma a sejtek érése és az érett spermiumok tárolására szolgál.

Ezenkívül a mellékvese is a végrehajtó hatalom része spermatikus csatornákmivel sperma a herékből az epididymis részein és az epididymalis csatornán keresztül szállítják. Az epididymis a here felett fekszik, és kissé hátrafelé tolódik (craniodorsalis). A heréhez egy felső és egy alsó szalag kapcsolódik (ligamentum epididymis superior és inferior).

A herét és az epididymust különféle izomszövetek borítják. A két szerkezet között van egy kis rés, amelyet epididymális sinusnak neveznek. Az epididymist számos kis végrehajtó csatorna (Ductuli efferentes) és az epididymális csatorna (Ductus epididymidis) alkotja.

Ezek nagyon erősen szűkültek, kiterjesztett állapotban az epididymális csatorna kb. 5m hosszú, egy kis ductus efferens kb. 20cm hosszú.

A mellékhártya három részre oszlik: összehúzódások az epididymis csatorna izmai közül a spermiumok a szomszédos sperma csatornába (Ductus deferens) kerülnek. Az epididymális csatorna átmérője és lumenje a fenék felé csökken (caudalisan). Az nyálkahártya az epididymális csatorna kettős sorból áll hámszövet és elágazó sertoli sejtek.

Ezenkívül a fal kisebb miofibroblasztokat tartalmaz, amelyek a csatorna összehúzódására szolgálnak. A kisebb Ductuli efferentes mikroszkóposan szabálytalan hullámzó lumenet mutat. Ezeket kontraktilis miofibroblasztok köpenye veszi körül.

  • A fej Az epididymis (Caput epididymidis) a herék tetején fekszik, és 10-20 kis csatornát (Ductuli efferentes) tartalmaz, valamint az epididymális csatorna elejét.
  • Az epididymis (Corpus epididymidis) teste a herén fekszik főleg hátulról (hát). Ebben a részben a spermasejtek tárolása történik.
  • Az epididymis farka (Cauda epididymidis) a spermiumok tárolásának helye is.

Az epididymis artériás ellátása az artéria testicularisán, a vénán keresztül történik vér az áramlás a pampiniform plexuson keresztül történik. Ez egy vénás plexus, amelyet a kis here vénái alkotnak.

Onnan a vér továbbra is a herék vénáin (V. testicularis dexter és baljóslatú) áramlik az alsóbbrendűbe vena cava. A heréhez hasonlóan az ideg beidegződése a cöliákia plexuson keresztül megy végbe, amelynek rostjai együtt járnak az artériával hajók. Ezek a rostok idegfonatot képeznek a vese onnan pedig eljutnak a herékig és az epididymákig.

A paraszimpatikus rostok vegetatív rostokként mozognak a mellékhártyába. Ott az összes idegrost együttesen alkotja a plexus testicularist, és innerválja a heréket és az epididymist. Ban ben mellékheregyulladásA gyulladásos folyamat az epididymisben különféle lehetséges okok miatt következik be.

Előnyösen ez a betegség 30 év feletti férfiaknál fordul elő, gyermekeknél pedig az ún.akut herezacskó”Csak az esetek körülbelül 2% -ában. Felnőtteknél a betegség oka általában növekvő csíra tól prosztata vagy a húgycső, amelyek főleg húgyúti fertőzések útján vagy nemi aktus során kerülnek a húgycsőbe. A növekvő okok mellett a gyulladás a vér, nyirok, epididymális tubulusok, poszttraumás, immunológiai vagy vírusosak (különösen mumpsz).

Gyermekeknél az urogenitális rendszer rendellenességei, például az urethralis szelepek, vetélés vagy egy „neurogén hólyag”Általában a betegség oka. An mellékheregyulladás egy akut esemény, amely általában egy nap alatt jelentősen súlyosbodik, és ezáltal tünetessé válik. A fő tünet növekszik fájdalom in a herezacskó, amely sugározhat az ágyékba, a hasba és a szárba.

A legtöbb esetben ez a bőrpírhoz és duzzanathoz is vezet a herezacskó (herezacskó). Gyakran kimutatható egy úgynevezett pozitív „Prehn-jel”. Ez azt jelenti, hogy a fájdalom csökken, ha az érintett herét felemelik.

Gyakran láz és fáradtság is lehetséges. Akut esetben fájdalom a herezacskó régióban minden esetben gyorsan konzultálni kell egy urológussal a „here torzió".epididymitis főleg a mellékhártya emelésével, lehűléssel, szigorú ágynyugalommal és kenőcs alkalmazásával kezelik. Továbbá, antibiotikumok beadható és / vagy helyi fájdalomcsillapítók befecskendezték.

Mivel az epididymis közvetlenül a herén fekszik és kapcsolódik hozzá, fontos megkülönböztetni, hogy a fájdalom vagy a duzzanat befolyásolja-e a herét, az epididymist vagy mindkettőt. Ezt gyakran nehéz felmérni, és orvosnak kell tisztáznia. Az epididymis területén a duzzanat leggyakoribb oka a fentebb már ismert epididymitis.

Ez a herék gyulladásával együtt is előfordulhat, majd „epididymalis moorchitisnek” nevezik. A gyulladáson kívül további lehetséges okok lehetnek a ciszták (spermatocele), tályogok, visszerek ér szakadás (varicocele), hidrocele, trombózis, daganatok, sérvek, a here torzió vagy spermium granulomák. Egy spermium granuloma a spermatikus zsinór kemény, noduláris formájának változása, amelyet a spermium szivárgása okoz a környező szövetbe.

E különböző okok megkülönböztetésére több kritérium van. Ha a duzzanat mellett fájdalom is jelentkezik, akkor valószínűleg gyulladásos folyamat, an tályogEgy trombózis, daganat vagy üszkösödés (szövet elhalás). Ezenkívül további megkülönböztetés lehetséges a duzzanat pontos tapintásával.

Különösen fontos tudni, hogy hol található a duzzanat, meddig terjed, kiterjed-e az egész herére, vagy csak annak egy részére, és milyen konzisztenciájú a duzzanat. Azonban csak az urológus képes pontos diagnózist felállítani, és az észlelt változások esetén konzultálni kell vele. An epididymális cisztaspermatocele vagy „retenciós ciszta” néven is ismert, a mellékhártyán belüli folyadék áramlásának elzáródása okozza.

Mivel az epididymis a sperma továbbadását és érését szolgálja a herék a vas deferenshez fehérjetartalmú spermiumok felhalmozódása következik be. Ezt az elzáródást általában különböző vagy szokatlan epididymális tubulusok okozzák, de műtét vagy egy korábbi epididymitis is okozhatja. A spermiumok ilyen elzáródása és torlódása nagyon gyakori, és a férfiak mintegy 80% -ában megtalálható.

Mivel azonban az esetek többségében nagyon kicsi, általában nem okoz problémát, ezért legfeljebb csak véletlenül fedezik fel. Kis százalék (5%) azonban erőteljes méretnövekedést eredményez, amelyben a ciszta átmérője meghaladhatja a 10 cm-t. A méret növekedésével olyan tünetek is vannak, mint a fájdalom és a nyomásérzet a mellékhártyában.

Ha egy epididymális ciszta véletlenül fedezi fel és tünetek nélkül nyilvánul meg, további terápia nem szükséges. Ha azonban a spermatocele fájdalmat vagy nyomásérzetet észlel, műtéti eltávolítást jeleznek. Az epididymális fájdalom nagyon gyakori tünet, amely gyakran lehet akut, de krónikus is.

Csakúgy, mint az epididymis duzzanata esetén, néha nehéz megkülönböztetni a herék és az epididymis, ezért a megfelelő másik szerv betegsége is oka lehet. A fájdalmas epididymis leggyakoribb oka a felnőtteknél a fent említett epididymitis. Gyermekeknél a fájdalmas, akut herezacskó egy olyan here torzió (here torzió), amely vészhelyzet és a lehető leghamarabb kezelendő.

Egyéb lehetséges okok a tályogok, daganatok, trombózisok, külső sérülések vagy szövetek elhalás. A gyulladás és a here torziójának megkülönböztetésének meglehetősen jó módja az úgynevezett „Prehn-teszt”. Gyulladásos folyamatok esetén a fájdalom általában enyhül, amikor az érintett herét felemelik (pozitív Prehn-jel).

Az epididymis fájdalma mellett gyakran vannak egyéb kísérő tünetek, például duzzanat, bőrpír, kiütés, nyomásérzet vagy nehézség, valamint láz és gyengeség. Különösen a gyorsan növekvő és / vagy hirtelen fellépő fájdalom esetén a lehető leghamarabb fel kell hívni az urológust az urológiai vészhelyzet kizárására vagy időben történő kezelésére. Műtéti eltávolításra lehet szükség krónikus és visszatérő epididymitis vagy hidrocele.

A műtéti reszekció egyéb okai a daganatok, a visszatérő gyulladás és egyéb meglehetősen ritka okok, amelyeket az adott urológus egyedileg értékel. Az epididymectomiában a spermatikus csatorna egy részét is gyakran eltávolítják a posztoperatív szövődmények (epididymovasectomia) valószínűségének csökkentése érdekében. A műtét során a mellékhártyát kis bemetszéssel távolítják el a herezacskó. Mivel általában csak az egyik oldalt érinti a gyulladás vagy a hydrocephalus repedése, a kompenzációt az egészséges oldal biztosítja, így a termékenység és az erekció nincs korlátozva.

Azonban a posztoperatív szövődmények, mint pl sebgyógyulás rendellenességek vagy fertőzések, gyakoriak ezen eljárás során. Fennáll a „leszálló” gyulladás veszélye is, ami a herék utólagos további eltávolításának szükségességéhez vezethet. Tüdő rák nagyon ritka betegség ahhoz képest herékrák (kb. 10-szer gyakoribb).

A herezacskóban van egy göbös változás / duzzanat, amelyet általában maguk a betegek észlelnek. Az epididymális daganatok meglehetősen lassan növekvő, többnyire fájdalommentes daganatok, ezért sokáig észrevétlenek maradhatnak. A gyanú megerősítése érdekében egy ultrahang először készül.

Tömeg észlelése esetén a herét és a mellékhéjat kiteszik, és mikroszkópos szövetvizsgálatot végeznek a pontos diagnózis felállítása és a jóindulatú és rosszindulatú daganatok megkülönböztetése érdekében. Az epididymis tapintható göbös változásának számos oka lehet. A legtöbb esetben ciszta, an tályog vagy gyulladás.

Ritka esetekben ez lehet daganat vagy a trombózis. Fontos megkülönböztető jellemző a meglévő fájdalom, amely inkább gyulladásos vagy trombotikus folyamatokra mutat. A kidudorodó, fájdalommentes duzzanat azonban valószínűleg cisztát (spermatocele) jelez.

Mindenesetre urológushoz kell fordulni. Az epididymis az epididymális csatornák része, és a spermium sejtek érlelésére és tárolására szolgál. A herék tetején fekszik, és a herével együtt különféle izomszövetek határolják.

A herékhez két szalag kapcsolódik. Az epididymis számos kis csatornából (Ductuli efferentes) és egy nagyobb kiválasztó csatornából (Ductus epididymis) áll. A spermiumok érését és tárolását szolgálja, és az epididymális csatorna összehúzódásával továbbítja azokat a magvezetékbe. Az érellátást és az ideg beidegzését a herével együtt végezzük.