Rövid áttekintés
- Eredete: korpásodás akkor alakul ki, amikor az elhalt hámsejtek nagyobb csoportjai leválnak
- Okok: gyakran örökletes, de lehetségesek bőrbetegségek (például pikkelysömör), hormonális ingadozások, nem megfelelő hajápolás, bizonyos éghajlati viszonyok, stressz
- Mi segít? Sok szenvedő segíthet magán, például korpásodás elleni samponokkal, megfelelő hajápolással és egészséges táplálkozással, valamint fényvédelemmel. Ha azonban vannak alapbetegségek, orvosi kezelésre (például gyógyszeres kezelésre) lehet szükség.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Tartós vagy visszatérő korpásodás, bőrbetegség gyanúja, hajhullás, bőrpír, gyulladás, viszketés és/vagy a fejbőr kifolyása esetén.
Mi segít a korpásodás ellen?
Számos termék bizonyult hatékonynak a korpásodás elleni küzdelemben. Ezek egy részét csak orvos írhatja fel, mások vény nélkül kaphatók. Az egyedi esetre megfelelő gyógymód megtalálásához ismerni kell a korpásodás okát. Elvileg azonban vannak például a következő lehetőségek a korpásodás ellenőrzésére.
Korpásodás: Mit csinál az orvos
Különösen a pikkelysömör ellen, amely gyakran bosszantó fejkorpásodásban nyilvánul meg, különféle terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a bőrgyógyász (bőrgyógyász) számára:
- D3-vitamin analógok: ezek a D-vitamin származékai, amelyek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Ezenkívül lassítják és normalizálják a korpásodás folyamatát. A készítmények hosszabb távú, akár egy éves terápiára is alkalmasak.
Zsíros korpásodás és gombás fertőzés esetén a bőrgyógyász gombaellenes szerekhez, mint korpás samponokhoz folyamodhat. Ezek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint a ketokonazol vagy a klotrimazol.
Korpásodás: Amit magad is megtehetsz
A könnyű korpásodás általában ártalmatlan, de bosszantó vagy kellemetlen. A következő „korpásodás elleni intézkedésekkel” sok érintett személy segíthet magán:
- Használja helyesen a korpásodás elleni sampont: A korpás samponok megakadályozhatják az új korpásodás kialakulását. Gyakran tartalmaznak gombaölő hatóanyagokat is (pl. cink-pirition). De legyen óvatos: a korpás samponok általában nem alkalmasak napi vagy hosszú távú használatra. Ellenkező esetben kiszáríthatják a fejbőrt, majd erősíthetik a korpásodást ahelyett, hogy enyhítenék. Alkalmazza őket hetente egyszer vagy háromszor, és legfeljebb egy hónapig.
- A száraz fejbőr megfelelő ápolása: Ne mosson hajat naponta. Mosás után alaposan öblítse le a hajat tiszta vízzel. Kerülje a forró hajszárítást, hogy megelőzze a száraz fejbőr kialakulását. Általában enyhe sampont használjon száraz, érzékeny fejbőrre.
- Hajápoló termékek: balzsamok, hab, hajlakk és hajzselé emellett irritálhatja a fejbőrt és elősegítheti a korpásodást. Ezért csak néhány hajápoló terméket használjon, majd csak azokat, amelyek egymással összhangban vannak.
- Olívaolaj: A sima fejbőrért masszírozhat bele kis mennyiségű olívaolajat, hagyja rajta egy ideig (például egy éjszakán át), majd mossa ki. Ez jó a száraz fejbőr számára, amelyet gyakran erősen megterhel a samponozás.
- Fényvédelem: Könnyű, szellős fejfedővel megelőzheted a túlzott napozást a fejen. A mértékkel való napozás azonban nem károsítja a bőrt és a hajat.
- Helyes táplálkozás: Az alkohol, a búzaliszt, a cukor és a kávé kedvezőtlen, mert elősegítik a bőr mikroorganizmusainak táplálékellátását. Kerülje a magas zsírtartalmú diétákat is, mert fokozhatják a bőr faggyútermelését. Ehelyett az étrendnek megfelelő mennyiségű „bőrvitamint” kell biztosítania az A-vitaminból, az E-vitaminból és a biotinból. Ezek belülről gyönyörű bőrt és hajat biztosítanak, és így segíthetnek a korpásodás ellen.
Hogyan alakul ki a korpásodás?
Csak a körülbelül ötszáz cellából álló nagyobb klaszterek láthatók léptékként. Akkor keletkeznek, amikor a bőr túl gyorsan taszítja a pelyheket, és összetapadnak. Tipikus tünet a fejbőr viszketése. Azt jelzi, hogy a fejbőr irritált, például agresszív sampon vagy túl gyakori mosás és hajszárítás miatt.
A legtöbbször a lecsepegő korpásodás ártalmatlan, és pusztán esztétikailag nem vonzó, különösen sötét ruhákon. De a korpásodás olyan betegségeket is jelezhet, mint a pikkelysömör vagy a neurodermatitis.
Száraz és zsíros korpásodás
A korpásodás két kategóriába sorolható:
Száraz korpásodás: A száraz, fehér korpásodást elsősorban a száraz fejbőr, a téli meleg levegő, a szárító samponok és ápolószerek, a hajszárítás vagy a forró, száraz éghajlat okozza. A nőket ugyanolyan gyakran érinti, mint a férfiakat. Száraz korpásodás bizonyos betegségeknél is előfordul, például psoriasis vulgaris.
Korpásodás: okai és lehetséges betegségek
A legtöbb esetben a korpásodás okai ártalmatlanok. A háttérben azonban betegségek is állhatnak. A gyakori korpásodást kiváltó tényezők a következők:
- Hormoningadozás: A faggyútermelést a hormonok befolyásolják, és bosszantó problémává válhat például a pubertás alatt. A bőr zsírossá válik, ami elősegíti a mitesszerek és pattanások kialakulását, valamint a fejbőrön a sárga, leragadt korpásodást. A száraz korpásodás viszont gyakran a menopauza kísérő tünete a nőknél.
- Nem megfelelő hajápolás: A gyakori hajmosás agresszív samponokkal és forró hajszárítás száraz fejbőrhöz és korpásodáshoz vezethet.
- Kedvezőtlen éghajlat: A meleg és a száraz levegő száraz fejbőrt okoz, ami viszketést és apró, fehér korpásodás kialakulását idézi elő. A zsíros korpásodás viszont magas páratartalom mellett hajlamos kifejlődni.
- Örökletes hajlam: A szakértők feltételezik, hogy az öröklődés is szerepet játszik a korpásodás kialakulásában. Valójában néhány családban gyakrabban fordul elő korpásodás, ami alátámasztja ezt az elméletet.
- Stressz: A pszichés stressz befolyásolja a szaruhártya anyagcseréjét – korpásodás az eredménye. Mivel a bőr védekező gátja is megsérül, a bőrgombák is könnyebben megtelepedhetnek.
- Malassezia furfur: Ez az élesztőgomba a normál bőrflóra része, és különösen a faggyús bőrben található zsírsavakkal táplálkozik. Ha a fejbőr faggyútermelése megnövekszik, növekedése az egekbe szökhet és gyulladást okozhat. Ennek jellemző tünete a viszkető fejbőr és a zsíros korpásodás. A karcos bőrfelületeken baktériumok is megtelepedhetnek.
- Atópiás ekcéma: Ez a betegség, más néven neurodermatitis, gyakran kora gyermekkorban fordul elő. Pikkelyes, nagyon viszkető bőrkiütések formájában nyilvánul meg. Egy atipikus változatban az atópiás ekcéma csak a fejet és a nyakat érintheti, és az erősen viszkető fejbőr miatt hámláshoz vezethet.
- Seborrheás ekcéma: Ez a nem fertőző, krónikus gyulladásos bőrkiütés különösen az arcot és a fejbőrt érinti. Jellemző tünetei a viszketés és a sárgás pikkelyek.
- Kontaktallergia: Vannak, akik olyan összetevőkre reagálnak, mint a hajápoló vagy a kozmetikai termékek, viszketéssel, hámlás, hámlás és kérgesedés a bőrön.
Korpásodás: Mikor kell orvoshoz fordulni?
A korpásodás sok szenvedő számára kozmetikai probléma, de általában orvosi segítség nélkül is kezelhető korpásodás elleni samponokkal, megfelelő hajápolással és egészséges táplálkozással. A következő esetekben azonban érdemes bőrgyógyászhoz (bőrgyógyászhoz) fordulni:
- súlyos viszketés, bőrpír vagy duzzanat a fejbőrön
- hajhullás
- a fejbőr égése vagy gyulladása
- síró vagy kérges területek a fejbőrön
Első konzultáció és vizsgálatok
A korpásodás okának tisztázása érdekében az orvos először felveszi az Ön kórtörténetét (anamnézisét). Megkérdezi például:
- Mióta van korpásodásod?
- Próbáltál már különböző szereket (pl. korpásodás elleni sampont)? Milyen sikerrel?
- Súlyos viszketéstől szenved?
Aztán megnézi a tested bőrét. A test más részeinek bőrelváltozásai döntő támpontokat adhatnak az orvosnak. A bőrbetegségek gyakran másként jelentkeznek a fejbőrön, mint a kevésbé szőrös testrészeken.
Szintén fontos különbséget tenni a száraz és a zsíros korpásodás között. Főleg gyulladt fejbőr esetén egy kórokozó vizsgálattal kimutatható, hogy gombás fertőzésről, bakteriális fertőzésről vagy parazitafertőzésről van-e szó. Szükség esetén a bőrgyógyász vér- és/vagy szövetmintát is vehet.
Ha végre kiderül, hogy mi okozza a korpásodást, az orvos megfelelő terápiát javasolhat.
