Megelőzés
Azt szokták feltételezni, hogy idővel átmeneti fájdalom nem ártana a betegnek. Manapság valószínűbb, hogy az embernek nem kell elhúzódnia fájdalom, mivel azáltal, hogy fájdalomcsillapítóval enyhíti a fájdalmat, megakadályozza a fájdalom kialakulását is emlékezet. Megelőzés céljából gyenge fájdalomcsillapítók mint például paracetamol alkalmasak, de erősen erősek is fájdalomcsillapítók mint például opioidok, amely magában foglalja a jól ismert fájdalomcsillapítót is morfin.
A megelőzést azonban csak akkor lehet végrehajtani, ha közelgő fájdalom esemény várható. Mivel a betegek általában csak az orvoshoz fordulnak, ha a fájdalom már krónikusan fennáll, és ezáltal fájdalom emlékezet már kialakult. Ebben az esetben már nem lehet megelőzni.
A fájdalom emlékezet úgynevezett szinaptikus, hosszú távú potencírozással fejlődik ki, ezáltal szenzitizációval ellentétes fájdalommal jár. A fájdalom kialakulása során beáramlik kalcium idegsejteket közvetítő fájdalomba. Ezt a beáramlást a glutamát receptorok (NMDA altípus) közvetítik.
Itt lehet különféle megelőzési lehetőségeket alkalmazni. Egyrészt a fájdalmat közvetítő szálak, a nociceptív rostok néven ismert glutamát felszabadulása csökkenthető, vagy akár teljesen leállítható. Erre a célra különféle érzéstelenítés technikák használhatók a gerincvelő, beleértve az infiltrációt, a vezetést és a plexus anaesthesiát. Másrészt az úgynevezett NMDA receptor (= glutamát receptor) gyógyszerekkel blokkolható. Ketamin vagy például a Memantine alkalmas erre.
