Agyi pacemaker: okok, módszerek, kockázatok

Mi az agyi pacemaker?

Az agyi pacemaker egy technikai eszköz, amelyet különféle neurológiai betegségek kezelésére használnak. A sebész az agyi pacemakert – a szívritmus-szabályozóhoz hasonlóan – behelyezi az agyba, ahol az nagyfrekvenciás elektromos impulzusokat továbbít az agy bizonyos területeire. Ezt mély agyi stimulációnak nevezik. Bár az eljárás pontos hatásmechanizmusa még nem tisztázott, feltételezhető, hogy az elektromos impulzusok gátolnak bizonyos agyterületeket, és így enyhítik a neurológiai betegségek tüneteit.

Mikor történik az agyi pacemaker terápia?

Alkalmazási területei különböző neurológiai betegségek. Az agyi pacemakert leggyakrabban Parkinson-kórban használják: itt a „mély agyi stimuláció” javítja az érintettek tipikus remegését (remegés) és túlzott mozgékonyságát (diszkinéziát). Egyéb betegségek, amelyekben a betegek számára előnyös lehet az agyi pacemaker használata:

  • esszenciális remegés (mozgászavar, általában a kézben)
  • generalizált vagy szegmentális dystonia (a vázizmok akaratlan összehúzódása)
  • Huntington korea
  • fokális epilepszia
  • pszichiátriai rögeszmés-kényszeres zavar

Mit csinálsz az agyi pacemakerrel végzett terápia során?

Mielőtt az orvos behelyezi a pacemakert, megvizsgálja a beteget. Gondosan dokumentálja a beteg jellegzetes betegségjeleit, és meghatározza, hogyan alakulnak a nap folyamán. Az agy vizsgálata mágneses rezonancia képalkotással (MRI) és memóriateszt következik.

Ezen előzetes vizsgálatok alapján az orvos mérlegelni tudja a lehetséges mellékhatások egyéni kockázatát az agyi pacemaker előnyeivel.

Agyi pacemaker: beültetés

Először az idegsebész rögzíti a páciens fejét egy úgynevezett sztereotaktikus gyűrűben. Ez helyi érzéstelenítésben a koponyacsonthoz kapcsolódik, és megakadályozza a fej mozgását. A fej ismételt MRI-képe megadja a szükséges információkat a keresett agyterületről, és lehetővé teszi a hozzáférési útvonal pontos tervezését.

A bőrön egy kis bemetszésen keresztül az idegsebész akadálytalan rálátást kap a csontos koponyafejre. Most egy apró lyukat fúr a csontba, amelyen keresztül több mikroelektródát helyez az agyba. Az elektródák behelyezése fájdalommentes, mert magának az agynak nincs fájdalomérzékelője.

A műtét többi részét általános érzéstelenítésben végzik. A sebész most az agyi pacemaker impulzusgenerátorát a kulcscsont alá vagy a mellkasi területre helyezi a páciens bőre alá, és egy szintén a bőr alatt futó kábelen keresztül csatlakoztatja az agy elektródáihoz. Az egész eljárás körülbelül öt-hat órát vesz igénybe.

Milyen kockázatokkal jár az agyi pacemakerterápia?

A mélyagyi stimulációhoz bizonyos kockázatok társulnak, amelyekről az orvos előzetesen részletesen tájékoztatja a beteget. Különbséget tesznek a műtéti beavatkozásból adódó szövődmények és a kiválasztott agyi régió elektronikus stimulációja által okozott mellékhatások között.

A műtét miatti kockázatok

Mint minden műtét, az eljárás vérerek sérülését és ennek megfelelő vérzést okozhat. Ha a vérzés az agyszövetet nyomja, ritka esetekben neurológiai tünetek jelentkezhetnek, például bénulás vagy beszédzavar. Ezek azonban általában visszafejlődnek. Egyéb lehetséges szövődmények:

  • Az elektródák helytelen elhelyezése vagy elcsúszása (ezután új eljárásra lehet szükség).
  • Agyi fertőzések vagy agyhártyagyulladás (encephalitis, meningitis)
  • @ az agyi pacemaker technikai hibái

Az elektromos stimuláció miatti kockázatok

Mit kell figyelembe vennem az agyi pacemaker behelyezése után?

Az agyi pacemaker impulzusgenerátora a bőrön keresztül programozható, és csak néhány nappal a műtét után kapcsol be. Először is vissza kell térnie az eljárásból. Ne feledje, hogy több hétbe is telhet, amíg az impulzusok egyedileg beállnak. Tehát legyen türelmes, ha nem érzi a kívánt kezelési sikert rögtön az elején.

Ne feledje azt is, hogy az agyi pacemaker nem kezeli az állapot okát, csak enyhíti a tüneteit. Ez azt jelenti, hogy a tünetek visszatérnek, ha az agyi pacemakert kikapcsolják vagy eltávolítják.

Az agyi pacemaker elemei körülbelül két-hét év után lemerülnek, és ki kell cserélni. Ez a követési eljárás azonban nem igényel általános érzéstelenítést; helyi érzéstelenítő is elegendő.