A mozgásérzék része az interoceptív és kinesztetikus mélységérzékenységnek, amely állandó visszajelzést ad a agy a mozgás mértékéről. Proprioreceptorok az izmokban, inak, csontokés ízületek felelősek a mozgásérzékelésért. A neurológiai betegségek megzavarhatják a mozgásérzetet.
Mi a mélység érzékenysége?
A mozgásérzék része az interoceptív és kinesztetikus mélységérzékenységnek, amely állandó visszacsatolást nyújt a agy a mozgás mértékéről. Az emberi érzékelés exterocepcióból és interocepcióból áll. Az exterocepció megfelel a környezeti ingerek észlelésének, és meghatározza azokat a benyomásokat, amelyeket az ember a helyzetekből és a világból nyer. Az interocepció viszont a saját testéből származó ingerek érzékelését jelenti, és jelentős része az önészlelésnek. A felület érzékenysége például a bőr, az exterocepció példája. Mélységérzékenység vagy proprioceptionmásrészt összefoglalja az emberi képességeket a saját testhelyzetének felismerésére az űrben, és megfelel egy interoceptív érzékelési minőségnek. A mélységérzékenység révén az embereket kinesthesia, azaz mozgásérzet látja el. Tudattalanul irányíthatja és irányíthatja testrészeinek mozgását. A 19. században Henry Charlton Bastian brit neurológus meghatározta a mozgásérzetet és a agy a mozgás kinesztéziaként történő feldolgozásának területe. A mozgásérzék a mélységérzékenység három tulajdonságának egyike, és a helyzetérzékkel és az erő- vagy ellenállástudattal együtt alkotja a mélységérzékeny érzékelési képességek összességét. A helyzetérzék tájékoztatást nyújt a személy számára az aktuális testhelyzetről. Az erő és az ellenállás érzete közvetíti az adagolást a lökés és a húzás között, a mozgásérzet pedig folyamatos visszajelzést ad az agynak a mozgás mértékéről. Így a mozgásérzet öntudatlanul szabályozza a test helyzetét a mozgások során. A mozgásérzékelés érzékelő sejtjei mélységérzékeny izomorsó, ínorsó és receptorok az ízületben kapszula, szalagok és periosteum.
Funkció és feladat
A mozgásérzéknek köszönhetően az ember például hozhatja indexét ujj az övéig orr lehunyt szemmel. Járhat, ugrálhat és futhat a sötétben, és nem kell a látásérzetre támaszkodnia a mozgásakor. A mélységérzékeny észlelés tulajdonságai szorosan összekapcsolódnak. A mozgás irányát és sebességét a mozgásérzékelés méri. Az észlelés érzése folyamatosan továbbítja a mozgásról és helyzetről szóló információkat az agyba. Eközben a mozgás végrehajtására szolgáló erőt az erőérzékkel mérjük, a test jelenlegi helyzetét pedig a helyzetérzék határozza meg. A mélység érzékenysége nemcsak önmagában szoros szerepet játszik, hanem szorosan összefügg az érzékével is egyensúly. A mélységérzékenység és így a mozgásérzékelés receptorait proprioreceptoroknak nevezzük. Az ingerhez kötődnek molekulák és ily módon regisztráljon információkat az izmok feszültségéről és hosszáról. Minden vázizom középen elhelyezkedő izomorsókat tartalmaz. Az egyes izomrostok orsó alakban vannak elrendezve az izomorsó körül. Az izom az ínnel és a Golgi ínszervvel végződik. Az ínszerv szintén szenzoros sejt, az izomrostok és az ín határán helyezkedik el. Az izomorsó és a Golgi-ínszerv fontos információkat nyújt a test helyzetéről és a test mozgásáról. Az izomorsókat mindegyik körül a idegszál amely felveszi az izomfeszültséget. Amikor egy izom összehúzódik vagy mozogni kezd, az izomrostokon forgási mozgás megy végbe. A csavaró mozgás kiváltja a monoszinaptikus csavarási reflexet. Az izomorsókon lévő idegrostok érzékelik az impulzust és továbbítják az agyba. A idegek az információt afferens reflexkomponensként továbbítja a motoneuronoknak. Ezek a mozgásra specializálódott idegsejtek továbbítják az impulzust a tractus spinocerebellaris-on keresztül a kisagy és keresztül hátsó agy hoz nagyagy. Így az ízületi receptorokkal együtt részletes információkat szolgáltatnak a test helyzetéről a kéregben. Ezen információk tudatos érzékelése megfelel a kinesthesiának. Az értelme egyensúly fontos kiegészítő információkat nyújt a test helyzetének kiegyensúlyozásához. Receptorsejtjei a haj sejtek és gyakran a mozgásreceptorok közé tartoznak.
Betegségek és rendellenességek
A mélységérzékenység, amelynek fő alkotóeleme a mozgásérzet, nem minden emberben fejeződik ki ugyanolyan mértékben. Bár minden megfelelő anatómiai szerkezetű ember legalább képes érzékelni a mozgást, a mozgásérzet csak a mozgásélmények. Emiatt a mozgáshiányos embereknek néha kevésbé kifejezett a mozgásérzékük. Ez a jelenség különösen a 21. században játszik szerepet, mivel a nyugati világ modern életmódját gyakran a mozgás hiánya kíséri. Az átlag alatti mozgásérzet megnyilvánulhat például abban, hogy képtelenség vizuális kontroll nélkül végrehajtani a mozgásokat. A mozgásérzet egyéni megnyilvánulásán kívül a testérzet területén jelentkező panaszok neurológiai betegségeknek is köszönhetők. polyneuropathiapéldául a perifériás megbetegedés idegrendszer amelyek mérgezéssel fordulhatnak elő, alultápláltság, fertőzés és cukorbetegség or alkoholizmus. Különféle idegek kárt szenvednek. A felületi érzékeny érzékszervi zavarok mellett a betegség mélységre érzékeny érzékszervi zavarokat is okozhat. Ennek eredménye bénulás vagy egyéb mozgáshiány. Az ismerős mozgásokat néha nehéznek tartják, ha károsodnak a mélységérzékeny struktúrák és az idegpályák. Gyakran a mozgáshiány az érzékenység zavaraival is összefügg bőr, különösen perifériás idegrendszeri rendellenesség esetén. Még gyakrabban a mély érzékenység és a mozgásérzék zavarai társulnak a központi idegrendszeri rendellenességekkel. Autoimmun betegségben sclerosis multiplexpéldául a beteg immunrendszer támadja a központi idegszövetét idegrendszer és így károsíthatja a mozgásérzetet. A mozgásérzékkel járó panaszoknak azonban nem feltétlenül betegségeknek kell lenniük, hanem gyógyszeres kezelés vagy alkohol és a szerek. A neurológiai betegségektől vagy traumától eltérően a gyógyszerek és alkohol or szerek csak egy ideig kapcsolja ki a mélységérzékelő érzékelést.
