A paraplegia tünetei
Számos tünet fordulhat elő a kétoldali bénulás. A károsodás gerincvelő az idegpályák megszakadásához vezet. Ezek így elveszítik funkciójukat.
Ezért az érzékenységi rendellenesség mellett az izomzat is érintett, ami bénulást eredményez. E bénulások mértéke változhat. Egyrészt meghatározó, hogy a gerincvelő kár keletkezett.
A keresztmetszeti szindróma a nyaki gerinc területén a karok és a lábak bénulásához vezet. A légzőizomzat szintén befolyásolható. A mellkasi vagy ágyéki gerinc területének károsodása esetén a karok gyakran normálisan mozgathatók, de a keresztmetszet alatt fekvő testrészek megbénulnak.
A paraplegikus szindróma kezdetén ezek petyhüdt bénulások. A karok és a lábak ernyedten lógnak a testtől. A betegség során azonban a petyhüdt bénulás általában kialakul görcsösség.
Ez az izmok tónusának, azaz állandó feszültségének növekedése. A hólyag és a beleket is a gerincvelő. Gyakran be van zavarva kétoldali bénulás.
A gerincvelő sérülése nem fájdalmas. Azonban, fájdalom csigolyatörés vagy lágyrész-szerkezetek sérülése okozhatja. A kezdő tünetek kétoldali bénulás a gerincvelő károsodásának mértékétől függ.
A bénulás neurológiai tünetei jelentkeznek. Kezdetben ezek csak átmenetileg fordulhatnak elő, és súlyosságukban változhatnak. A neurológiai hiányok egyrészt érzékszervi zavarok, például bizsergés fájdalom vagy zsibbadás érzése.
Másrészt a betegek panaszkodnak a mozgásszervi rendellenességekről, például izomgyengeségről. A betegség további lefolyása során akár az izomzat bénulása is előfordulhat. A mobilitási rendellenességek mellett problémák is felmerülhetnek a bél kiürítésekor ill hólyag.
Ha ilyen tünetek jelentkeznek, fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, mert a kezdeti paraplegia gyakran gyógyítható azonnali műtéti beavatkozással. A tünetek teljes és hiányos paraplegiára oszlanak. Teljes paraplegia esetén a gerincvelő idegrostjai teljesen megszakadnak.
Ennek eredményeként a vezetési utak teljesen megszakadnak. A megfelelő izmokat már nem tudja irányítani a idegrendszer és így nem mozgatható. A bénulás az eredmény.
Hiányos paraplegia esetén a gerincvelő szegmensének összes idegrostja nem szakadt meg. A jelek egy része továbbra is továbbítható. Így megmarad az izomzat maradék funkciója, még az érzékenységi rendellenességek is csak kevésbé kifejezettek.
A paraplegia gyanúját általában maga az érintett fejezi ki. Ennek megerősítésére az orvosnak a gyanús októl függően különféle tesztek és képalkotó eljárások állnak rendelkezésére. Ha baleset történt, az orvosnak vagy röntgen, számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) hajtottak végre, amelyekkel a törés Egy gerinces test és a kapott képen kimutatható a gerincvelő zúzása. Ezek a képek ezután információt nyújtanak a kár mértékéről és helyéről, valamint segítenek eldönteni, hogy szükség van-e műtétre vagy sem.
Ha azonban a paraplegia lassan kialakult, az orvos alapos neurológiai vizsgálatot végez. Ez több tesztet fog tartalmazni az érzékenység és az izomerő ellenőrzésére. Annak kizárása vagy igazolása érdekében a gerincvelő gyulladásaEgy vér tesztre lehet szükség. Fontos differenciáldiagnózisok a idegek a agy vagy maga az izom betegsége. Ezekben az esetekben azonban az érzékenység még mindig sértetlen.
