Konvergencia: Funkció, Feladatok, Szerep és Betegségek

A konvergencia kifejezés a latin „convergere” szóból származik, és azt jelenti: „egymás felé hajolni”, „felé hajolni”. A konvergencia a szemek helyzete, amelynél a látóvonalak közvetlenül a szemek előtt metszenek.

Mi a konvergencia?

A konvergencia a szemek helyzete, amellyel a látóvonalak közvetlenül a szemek előtt keresztezik egymást. A fiatal felnőttek és gyermekek a távollátás (hiperópia) ellenére képesek élesen látni a refrakciós hiba kompenzálásával. A kártérítés technikai kifejezése a szállás. A szem ciliáris izmai megfeszülnek, ami növeli a lencse fénytörő erejét. Emberek nélkül látáskárosodás nincs szükségük a látásélességük beállítására, hogy élesen láthassák közelről. A közeli látás megfelelő kiindulási helyzetének elfogadásához mindkét szem egyszerre mozog befelé. Ez a folyamat konvergencia néven ismert. Mindkét folyamatot együtt közel fókusznak vagy közel rögzítésnek nevezzük. Ezen természetes folyamat révén az emberek képesek közvetlen közelről megtekinteni a tárgyakat anélkül, hogy kettős képeket látnának.

Funkció és feladat

Az önkényes konvergencia mozgás megindítását gyakran strabismusnak nevezik, de ez nem helyes, mert a bal és jobb szem arcvonala párhuzamosan rögzül a tárgyak közelében, és nem tér el egymástól. Csak akkor, ha a pupillák reflexív összehúzódása károsodik, jelen van az úgynevezett strabismus. Ezután mindkét szem korlátozott befelé irányuló mozgásokat mutat. A konvergencia-rendellenesség súlyosságától függően a sztrabizmus mértéke változó. Az orvosok konvergenciatöbbletről beszélnek. Konvergencia és konvergenciareakció nélkül az emberek nem tudnának három dimenzióban látni. A háromdimenziós látás megköveteli, hogy mindkét szemgolyó ugyanahhoz a ponthoz igazodjon, hogy háromdimenziós képet hozzon létre a központi idegrendszer (CNS). A konvergencia válasz neurofiziológiai folyamat. Ez a vezérlő hurok magában foglalja tanítvány szűkület (miózis) és elszállásolás. Az elhelyezés a szemek beállítása, hogy interferencia nélkül biztosítsák a közeli látást. A komplexum tanítvány a szűkületet, a konvergencia reakciót és a közeli beállítást közeli kiigazítási triásznak nevezzük. A konvergencia válasz a harmadik koponyaidegen keresztül történik. Ennek szakkifejezése az okulomotoros ideg. A hatodik koponyaideggel (nervus abducens) és a negyedik koponyaideggel (nervus trochlearis) együtt ez az ideg felelős a szemmozgások végrehajtásáért. A harmadik koponyaideg motoros magja kiváltja a külső szemizmok összehúzódását. Ezen szemizmok segítségével a szemgolyók képesek befelé mozogni. Ezt a folyamatot konvergencia mozgásnak hívják. A szemgyűrűs izmok (Musculus sphincter pupillae) összehúzódása átmeneti tanítvány szűkület. Ugyanakkor a külső szemizmok összehúzódnak a közeli tárgyak rögzítéséhez. A konvergencia reakció a szem befelé forgatásával lehetővé teszi a két arcvonal átfedését és elkerüli a kettős képeket. E folyamat nélkül az objektumok közvetlen közelről történő megtekintése nem lehetséges.

Betegségek és rendellenességek

Ha a konvergencia-válasz romlik, alul- vagy túlzott aktivitás van jelen. A jelenlévő konvergencia-diszfunkció mértékét az AC / A hányados segítségével határozzuk meg a strabismusban (sztrabológia). Ez a kóros állapot indikátora feltétel binokuláris látás. Az orvos meghatározza, hogy a beteg mennyire képes mindkét szem motorikus és érzékszervi képességeit együttesen használni. Mindkét szem konvergenciája perenként két-három fok között mozog dioptria. A konvergencia zavar mértékét gradiens és heterophoria módszerrel lehet meghatározni. A sztrabizmust egy túlzott konvergencia-reakció okozza, amelyet konvergencia-többletnek neveznek. Amikor az ember a távolba néz, a szeme párhuzamosan halad előre. Közelről nézve a szemek befelé mozognak, és kissé lefelé irányulnak. Ha a tekintet visszafelé irányul a távolba, akkor eltérés tapasztalható. A külső szemizmok (csillóizmok) interferencia nélkül felelősek a vergenciáért. Konvergencia gyengeség esetén a szemek nem tudnak alkalmazkodni a távolságokhoz, mert az izmok túl gyengék és már nem tudnak kellően összehúzódni. Ezután a személy már nem láthatja tisztán a közelben lévő tárgyakat. A agy aktiválja a látóközpontot, hogy csökkentse ezt a konvergencia rendellenességet azáltal, hogy retusálás és tapasztalatszerzés útján próbálja optimalizálni az észlelt képek minőségét. Ez a folyamat azonban kimerítő, és a tiszta látás csak ideiglenesen lehetséges. Hosszú távon csökken a látásélesség, és az optikai hiba már nem pótolható. Egy állandó látáskárosodás beáll, amit ki kell javítani. Ezután az egyik szem impulzusát kikapcsolják, míg a másik átveszi a látás közelségét. Ily módon különböző típusú strabismus alakul ki. 40 és 50 éves kor között távollátás Egy távollátó ember gyorsan észreveszi ezeket a változásokat, mivel gyakran függ a látószög beállításától. Részben alkalmazkodó sztrabizmus az, amikor szemüveg ne szüntesse meg teljesen ezt a töréshibát, hanem csak csökkentse a kancsal szög. A görcsös konvergencia akkor van jelen, ha a pupilla összehúzódásával és a látás fokozódásával járó görcs van. Az elégtelenséget leggyakrabban a szem szögének változásának zavara okozza. Ennek oka lehet neurogén vagy szenzomotoros elváltozás. Ezt a látászavart a prizma részben korrigálhatja szemüveg vagy vizuális gyakorlatok. Szemműtét egyformán lehetséges. Az endokrin orbitopátiában gyengesége van a konvergenciának. Az „endokrin” kifejezés egy pajzsmirigy betegségre utal, amely kiváltja ezt az autoimmun rendellenességet. Jellemző a szemgolyók kiemelkedése (exophthalmos) kitágult palpebralis hasadékkal. Ezt a szemgolyó mögötti szöveti változások váltják ki. Ezek a méret és a szerkezeti változások befolyásolják a kötőszövetet, az izmokat és a zsírszöveteket. A beszivárgó szövet miatt a szem megduzzad, míg az izmok nyújthatósága korlátozott. A szem mozgása fájdalmas, a tekintetek használata korlátozott.