Bevezetés
A agyvérzés (koponyaűri vérzés) a koponya. Megkülönböztetik az intracerebrális vérzést (a agy szövet) és a szubachnoid vérzés (vérzés az agyi membrán középső és belső rétege között). Mindkét esetben a vérzés a környező tömörítést okozza agy területek csökkentése vér hoz agy - az érintett ér által szállított szövet és a nyomás növekedése a koponya. Az okok a agyvérzés sokrétűek. A trauma (esés, ütés) mellett érrendszeri betegségek, daganatok és alvadási rendellenességek is kiválthatják a agyvérzés.
Okok
Számos oka van az agyi vérzésnek. Meg lehet különböztetni traumatikus és nem traumatikus okokat: Craniocerebrális trauma (esés, ütés, közlekedési baleset) Aneurysma (az érfalak kidudorodása) Hipertóniás mikroangiopathia (az érfalak károsodása magas vérnyomás) (agy) daganatok Koagulációs rendellenességek (fokozott vérzési hajlam) Amyloid angiopathia (betegség fehérjék a hajók az agy szűkületeit - az érszűkületet - és aneurysmákat - az érfal kiemelkedéseit okozza). (például
AV malformáció kialakulásával, rövidzárlati kapcsolatokkal az agy artériái és vénái között) Vasculitis (az érfal krónikus gyulladása)
- Craniocerebrális traumák (esés, ütés, közlekedési baleset)
- Aneurizma (az érfal kidudorodása)
- Hipertenzív mikroangiopathia (érfal károsodás a magas vérnyomás miatt)
- (agy) daganatok
- Alvadási rendellenességek (fokozott vérzési hajlam)
- Amyloid angiopathia (a fehérjék lerakódásával járó betegség az agy erekben, ami szűkületeket - az erek szűkülését - és aneurysmákat - az érfal kiemelkedéseit eredményezi)
- Veleszületett érrendszeri rendellenességek (pl. AV fejlődési rendellenességek az artériák és az agy vénái közötti rövidzárlatú kapcsolatokkal)
- Vaszkulitidek (az érfal krónikus gyulladása)
Az agyi vérzések gyakori oka az koponya-agyi trauma (SHT). Súlyos esések vagy csapások során a koponya, az agy hajók felszakad és elvérzik az agyszövetbe. Megkülönböztetik az elsődleges és a másodlagos agykárosodást koponya-agyi trauma.
Először is, a zuhanás vagy ütés során alkalmazott erő a törés a koponya és a mögöttes agyszövet összenyomódása vagy károsodása (elsődleges agykárosodás). Ezen felül a felszínes agy repedése hajók gyakran vérzést eredményez a szövetbe. A másodlagos agykárosodás a craniocerebrális trauma szövődményeit írja le, amelyek a betegség további lefolyása során jelentkeznek.
Ezek bekövetkezhetnek közvetlenül a trauma után, vagy néhány nap vagy hét után. A másodlagos agykárosodás magában foglalja vérömleny (vér felhalmozódás), agyödéma (a szövet duzzanata a folyadék visszatartása miatt), agyduzzanat, hipoxia (oxigénhiány) és hipotenzió (alacsony vérnyomás). Különösen a haematomák, az agyödéma vagy az agy duzzanata által okozott nyomásnövekedés miatt fennáll annak a veszélye, hogy az agytörzs és a középagy beszorul a csontos koponyába az életfunkciók elvesztésével (pl. A légzőközpont összenyomódása miatt).
Az agyi vérzések másik gyakori oka a krónikus károsodás magas vérnyomás (hipertóniás mikroangiopathia). A tartósan emelkedett vér a nyomásértékek arterioszklerotikus átalakuláshoz vezetnek az érfal megkeményedésével (a falvastagság növekedése). Ezt a folyamatot fokozzák más kockázati tényezők (például cukorbetegség mellitusz, dohányzás vagy megnövekedett LDL koleszterin koncentrációk).
Ennek eredményeként az edények elveszítik az edény átmérőjének szabályozásának képességét a vérnyomás érték. Ennek a folyamatnak a végső szakaszában a meszesedett érfalak törékennyé válnak, ami elősegíti az aneurysma (az érfal kidudorodása) vagy a vérrögök kialakulását. A meggyengült falstabilitás miatt megnő az érfal megrepedésének veszélye is.
Az agyat ellátó kis erek gyakran érintettek. Az aneurysma messze a leggyakoribb oka szubachnoid vérzés (SAH). Ez egy vérzés az ereket ellátó erekből agyhártya az agyszövet felszínes rétegeibe.A neurózisok a véredény, amely emellett megnyújtja és elvékonyítja az érfalakat.
Ennek eredményeként megnő az érfal megrepedésének kockázata a környező szövetek vérzésével. Az aneurysma kialakulásának számos oka van. Nagy részük hajlamos a születésre, és az élet folyamán kockázati tényezők (pl magas vérnyomás, dohányzás).
Krónikusan emelkedett vérnyomás különösen az ér további tágulásához és kidudorodásához vezet. Ha a vérnyomás nagyon magas, akkor az érfal már nem képes kompenzálni a vérnyomást, és szakadás következik be. A repedés előtti aneurizma általában nem okoz kellemetlenséget vagy tüneteket, ezért nehéz diagnosztizálni.
A daganatok az agyi vérzések másik okai. Az agyba áttétes daganatok agyi vérzésekhez is vezethetnek. Részben kiszoruló növekedésük miatt károsíthatják és behatolhatnak (behatolhatnak) a környező érfalakba.
Ez növeli az agyszövetbe történő vérzés kockázatát. Az agyi vérzések az agydaganatok első tünetei lehetnek agyi áttétek. Számos alvadási rendellenesség növeli az agyi vérzés kockázatát is.
A fokozott vérzési hajlam miatt a koponya területén még enyhe elváltozások vagy törések is hatalmas vérzéshez vezethetnek. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy még nagyon apró falhibák sem zárhatók le, ha fokozott a vérzésre való hajlam, és ezért a vérzés nem áll le. Különbséget tesznek az orvosilag kiváltott koagulációs rendellenességek és a veleszületett koagulációs rendellenességek között.
A fokozott vérzési hajlamhoz vezető gyógyszerek közé tartoznak a vérhígítók (antikoagulánsok), mint pl heparin, Marcumar, Apixaban és Rivaroxaban. Trombocitaellenes szerek, például ASA vagy clopidogrel elősegítheti az agyi vérzést is a vérzésre való hajlam növelésével. A fokozott vérzési hajlamú veleszületett koagulációs rendellenességek magukban foglalják a vér betegségeit vérlemezkék (trombocitopátiák vagy thrombocytopenia), vérzékenység (hemophilia) vagy vWF szindróma. C-fehérje hiány, májelégtelenség
