Egyszerűen fogalmazva: a megismerés az emberi gondolkodási képesség. Ez a folyamat azonban felhasználja a különféle információfeldolgozási folyamatokat, beleértve a kognitív képességeket, például a figyelmet, tanulás képesség, észlelés, emlékezés, tájékozódás, kreativitás, képzelet és hasonlók, a mentális folyamatok, például vélemények, gondolatok, szándékok vagy vágyak mellett. Az érzelmek fontos hatással vannak a gondolkodásra. Észlelés és fogamzás határozza meg a gondolkodás irányát és így azt is teszik ki az ember jelleme.
Mi a megismerés?
Egyszerűen fogalmazva: a megismerés az emberi gondolkodási képesség. Ez a folyamat azonban felhasználja az információfeldolgozás különféle folyamatait. A megismerés magában foglalja az információ tárolásának és asszimilációjának összes folyamatát, valamint a tanult vagy megértett tartalom alkalmazását. Tudás és gondolkodás teszik ki a megismerés egy része, pszichológiailag a kifejezést ismét nagyon változatosan használják. Az emberek évszázadok óta foglalkoznak ilyen kognitív folyamatokkal, mivel egy tudományos diszciplína ezután a kísérleti pszichológiába került, és először a 19. században tárták fel részletesebben. Itt mindenekelőtt az emberek észlelési képessége képezte a vita fontos részét, különösen a vizuális észlelés. A pszichológia, a biológia, a filozófia, az idegtudomány és a mesterséges intelligencia kutatása mellett a kognitív folyamatok is ismertté váltak. Mindezen mezők teszik ki a kognitív tudományok.
Funkció és feladat
A megismerés ebben az értelemben az egész neurális információ feldolgozására utal agy, az érzékeléssel, gondolkodással és emlékezet. A mentális eseményeket elmélyíti a megismerés, beleértve az ismereteket, meggyőződéseket, a léthez és a világhoz való hozzáállást vagy az elvárásokat. A megismerés történhet tudatosan vagy öntudatlanul. Például, ha az ember matematikai képletet akar megoldani, akkor tudatos folyamatokat használ, de saját nézetének kialakításához gyakran öntudatlan folyamatokat használ. A kognitív folyamatok a behaviorizmus óta összefüggenek egy inger-válasz mintával. Különösen a gondolkodási folyamatokban tanúsított viselkedést vizsgálták így és pontosabban a feldolgozási szakaszok határozták meg. Minden belső felfogás tartozik hozzá, hogy az emberi lény hogyan érzékeli világát szubjektív nézetében, hogyan reagál rá, amit megragad, ismer és lát, feldolgoz vagy újjáépít. Az információfeldolgozási folyamatok éppúgy a megismerés részét képezik, mint az emberek gondolkodásmódja önmagukról, környezetükről, mit tapasztaltak és mit várnak a jövőjüktől. Pontosabban, ez azt jelenti, hogy az érzelmek nemcsak a megismerést, hanem fordítva befolyásolják az érzelmi világot is. A kognitív képességek ereje itt korlátozott. Az érzékszerveken keresztüli észlelés az információk felhasználásával kiszűri és megváltoztatja a megragadottakat, amíg azok be nem hatolnak a személy tudatába. Az előre kialakult vélemények formálódnak, és így nem teszik lehetővé a körülmények egyszerű felszívódását és semlegesként való tárolását. Mindig a saját tudása, gondolkodása és érzése vezérli és változtatja meg őket. Az érzékelés tehát véglegesen átalakul, feldolgozódik, tárolódik, csökken, aktiválódik vagy újra aktiválódik. Néha lehet vezet a felfogás teljes megváltoztatásához, pl. nem létező feltételek értelmezéséhez, ahogyan ez a helyzet a hallucinációk. A gondolkodás és a megismerés károsodásai is vannak tanulás. A gondolkodás munkán vagy rövid távon alapszik emlékezet. Ennek meglehetősen kicsi a kapacitása, és főleg a tartalom ideiglenes tárolására szolgál, amely aztán rövid idő alatt elérhető. Ily módon meg lehet ragadni és megérteni a környezetet, vagy például egy elolvasott mondatot. Hosszú távra emlékezet, a kognitív képesség még manipulatívnak is bizonyul. A tárolt tartalmat előre és utána megváltoztatjuk. Az elvárások például befolyásolják az emlékezés felfogását. Hasonló az újonnan hozzáadott információkkal. Koncentráció, a figyelem és a motiváció alapvetően a kognitív képességektől függ, és befolyásolja őket a figyelemelterelés, fáradtság, kedvetlenség és hasonló körülmények. Ebben az összefüggésben nemcsak az érzékszervi ingerek fizikai tulajdonságai határozzák meg az emberek felfogását és észlelését, hanem a belső folyamatok is agy. Az elvárások konkrét és megtanult tapasztalatokon alapulnak. A megismerés és az információfeldolgozás folyamatait mindig befolyásolják.
Betegségek és panaszok
A megismerési rendellenességek különféle jellemzők formájában jelentkeznek. Elsősorban memória- és retentivitási rendellenességek, amelyek általában mentális betegségek, többek között depresszió or skizofrénia. Hasonló a szerves betegségekkel a idegrendszer. A szklerózis multiplex, Alzheimer-kór betegség vagy demencia, Például a vezet jelentős kognitív rendellenességekhez. A kutatási eredmények azt is kimutatták, hogy még a diéta hatással van a kognitív folyamatokra és rendellenességekre. Ban ben demencia, a homocisztein szint általában megemelkedik és a vér plazma alacsony. A testet ilyenkor gyakran nem eléggé látják el vitaminok. A kognitív zavarok tehát nemcsak a gondolkodás és a memória teljesítmény területén találhatók meg, hanem hatással vannak a beszéd és az új tartalmak megtanulásának képességére is. A mindennapi helyzetekkel való megbirkózás ilyenkor gyakran már nem lehetséges. A változások teljes észlelésének képessége. A megismerés korlátozását gyógyszeres kezelés is okozhatja. Ez egyrészt az idős emberek központi idegi mellékhatások iránti érzékenységén alapul, mivel az egész anyagcsere az életkor előrehaladtával változik, különösen a neurotranszmitterek területén. A. Átjárhatósága vér-agy gát fokozódik, és a szerek gyorsabb. A szerek majd eléri a központi idegrendszer könnyebben. A mellékhatások közé tartozik a gyógyszer által kiváltott kognitív károsodás, például károsodás koncentráció és figyelem, memóriaproblémák nyúlnak delírium, a tudat és az észlelés károsodása. Egyéb tünetek a lassabb motoros aktivitás és az állandó nyugtalanság. Kábítószer amelyek antikolinerg tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen problematikusak, mert a kolinerg idegsejtek alapvető szerepet játszanak a megismerésben és a tudatosságban. Parkinson kórpéldául ezzel a gyógyszerrel kezelik, amely további kognitív károsodást válthat ki, különösen az időseknél.
