Negatív befolyásoló tényezők a várható élettartamra szívelégtelenség esetén | A várható élettartam szívelégtelenséggel

Negatív befolyásoló tényezők a várható élettartamra szívelégtelenség esetén

A szívelégtelenséget negatívan befolyásoló tényezők között mindenekelőtt túlsúly, de súlyos is soványság gyengíti a szív tartósan. Kiegyensúlyozott, gazdag diéta az alapterápia szerves része. Kerülni kell az olyan ételeket, mint a hús (különösen a vörös hús és a kolbász), a cukros ételeket és italokat (kóla, fanta, energiaitalok) és a gyorsételeket.

Az állati eredetű termékekben (teljes tej, zsíros sajt) található telített zsírsavak különösen károsak. A zsír nemcsak gyors súlygyarapodáshoz vezet, hanem növeli a koleszterin szint. Ez letétbe helyezve vér hajók és érrendszert okoz okklúzió és a szívkoszorúér fejlődésének kedvez szív betegség és szívroham, ami viszont a szívelégtelenség oka lehet.

Ugyanez vonatkozik az alkoholfogyasztásra és nikotin. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknek következetesen kerülniük kell őket. Egy másik negatív tényező a pszichés stressz.

A stressz felszabadulása hormonok növeli a szív ütemét és további megterhelést jelent a legyengült szívben. A szívelégtelenségben szenvedő betegek számos egyéb betegségben szenvednek, amelyek negatívan befolyásolják egymást. Ezek tartalmazzák cukorbetegség, magas vérnyomás or szívritmus zavar. A szívre gyakorolt ​​következményeket csökkenthetjük az alapbetegségek tartós gyógyszeres kezelésével és rendszeresen vér cukor és vérnyomás kontroll. Ha a szívelégtelenség akutan fordul elő úgynevezett akut szívelégtelenség, a várható élettartam élesen csökken, és néhány óra múlva gyakran végzetesen véget ér.

A várható élettartam az 1. szakaszban

Az 1. stádiumú szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív strukturális változásai már kimutathatók, vagy mérhető a szív ejekciós képességének csökkenése. Az érintettnek azonban nincsenek tünetei, sem nyugalmi állapotban, sem erős stressz alatt. A stresszteszt során több mint 100 watt érhető el.

A szívteljesítmény percenként normális. Ezért ebben a szakaszban nehéz diagnosztizálni a szívelégtelenséget, mivel sok beteg nem érzi rosszul magát, és nem megy orvoshoz. Általában a szívelégtelenség az 1. stádiumban más betegségekkel összefüggésben diagnosztizálják.

A koszorúér-ellenőrzés során ütőér betegség, a szívroham, magas vérnyomás vagy a háziorvos által végzett rutinvizsgálat, az EKG lehetséges változásai vagy a szív és a tüdő meghallgatása figyelhető meg. Ha szívelégtelenség ebben a korai stádiumban észlelhető, a terápiát azonnal el kell kezdeni. Még akkor is, ha nincsenek tünetek, a páciensnek tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy súlyos betegség, amelyet nem lehet gyógyítani.

Az 1. szakaszban 8-18% közötti éves halálozási arány várható. Csak következetes terápiával javítható a prognózis. Szigorú kiigazítása vér nyomás, szívfrekvencia és a vércukor szintek tartós megkönnyebbülést nyújthatnak a szív számára.

  • Kimutatható-e szívelégtelenség az EKG-ban?
  • A szívelégtelenség tünetei