A látóideg-gyulladás meghatározása
A pontos név attól függ, hogy melyik része a látóideg be van gyulladva. Ha a gyulladás a látóideg fej, papilitisznek hívják. Ha a gyulladás hátrébb van a látóideg, retrobulbaris neuritisnek nevezik.
A a látóideg gyulladása idegrostok duzzadását (ödémát) okoz a látóidegben fej. Gyakran előfordul, hogy a betegséget a vér keringés, ami viszont károsodáshoz vezet a látóideg és károsodott látás. Ez a látásromlás ahhoz vezethet, hogy vakság. A legtöbb esetben a a látóideg gyulladása egyoldalú.
Milyen gyakori a látóideggyulladás?
Optikai ideggyulladás az egyik leggyakoribb betegség a retina területén. Leggyakrabban a 20 és 45 év közötti felnőttek érintettek. A férfiak kisebb valószínűséggel szenvednek optikától, mint a nők ideggyulladás.
Ha az elülső része a látóideg begyullad (papillitisz), az érintett személy tompa nyomást érez a szemgolyó hátsó részén, és súlyos látászavart érez. A szemmozgások fájdalmasak, mert a megduzzadt látóideg nem tudja könnyen követni a szemmozgásokat, és így további irritációt okoz. Láz gyakori kísérő tünet és színérzékelési zavar (szín vakság) előfordulhat.
Ha az elülső része a látóideg érintett, a gyulladás szemészeti vizsgálattal kimutatható. A szemgolyó mögött viszont nem látható gyulladás az oftalmoszkópon, és a papilla az optika esetében szinte változatlan formában jelenik meg ideggyulladás, hiszen a gyulladás csak mögötte található. Az úgynevezett vizuális terepvizsgálat kiterjedt veszteséget mutat a látómező közepén.
A látóideg gyulladása eredményeként fordulhat elő sclerosis multiplex (lásd alább) vagy bakteriális fertőzés. Más betegségek, mint pl lupus erythematosus is lehet az oka. Az olyan tipikus tünetek mellett, mint a látásromlás és a látómező elvesztése, a betegek kellemetlenségről is beszámolnak fájdalom.
A fájdalom az érintett szemben fordul elő. Mivel a gyulladás mindkét szemben egyszerre is előfordulhat, a fájdalom ezért mindkét szemen is érezhető. A betegek fájdalomról számolnak be a szem körül vagy a szem mélyén fej.
A gyulladásból eredő fájdalom is terjedhet és vezethet fejfájás. A fájdalom jellege nagyon eltérő lehet. Lehet diffúz, tompa, lüktető vagy szúró, és fejfájás kísérheti.
If idegek a látóidegen kívül mást is érint a gyulladás, például a szemmozgásokért felelős idegeket, fájdalom is előfordulhat, ha a szemeket különböző irányba mozgatják. A szemek is nagyon érzékenyek lehetnek. Az erős fény további irritációt okozhat a gyulladás miatt, és rövid ideig ronthatja a fájdalmat.
A szem nyomásra is érzékeny lehet. Ezenkívül a forró fürdők vagy forró zuhanyok formájában fellépő hő szintén növelheti a kényelmetlenséget. A látóideg gyulladása általában önmagában is jól gyógyul.
A gyulladás enyhülését gyulladáscsökkentő szerek támogathatják és gyorsíthatják, mint pl kortizon. A fájdalom kezelésére további fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint pl ibuprofen lehet venni. A legtöbb esetben a fájdalom a gyulladás csökkenésével enyhül, és fejfájás és a fényérzékenység is alábbhagy.
A teljes gyógyulás azonban több héttől hónapig is eltarthat. A látóideg gyulladása ezután kiújulhat, és hasonló tünetekkel járhat. A látászavarokat és a szem fájdalmát orvosnak kell megvizsgálnia, hogy kizárja a súlyosabb alapbetegséget.
Ha a tünetek nem enyhülnek, tanácsért és kezelésért is érdemes orvoshoz fordulni. Ha fertőzési gócok a agy a látóideg gyulladásának okai, nagy dózisok kortizon ajánlottak. A kiváltó betegséget papillitis esetén kezelik.
Ha a retrobulbaris neuritis oka nem állapítható meg, a hatékony kezelés előtt neurológus, fül-orr-gégész és belgyógyász kivizsgálása szükséges. Súlyos látóideggyulladás esetén nagy dózisú kezelés kortizon sürgősen biztosítani kell a látás gyorsabb helyreállítását. Előzetesen azonban ki kell zárni a következő betegségeket: Tuberkulózis, gyomor fekély, cukorbetegség mellitus és magas vérnyomás.A kortizon egy szteroid hormon, amelyet a szervezet maga szintetizál a mellékvesekéregben.
A szintetikusan (mesterségesen) előállított kortizon-acetátot különféle gyulladásos betegségek kezelésére használják. A testben, különösen a máj, lebomlik az aktívan aktív kortizolra és fejlesztheti annak hatékonyságát. A kortizont tehát a látóideg-gyulladás kezelésére is használják.
Gyulladáscsökkentőként lassítja a gyulladásos folyamatokat és támogatja a szervezetet a gyógyulási folyamatban. A kortizon szájon át, vagy heveny esetekben nagy dózisban intravénásan is beadható, így gyorsabban hat. A kortizon kezelés gyorsabban csökkenti a gyulladást, de hátterében sclerosis multiplex, a betegséget nem lehet megállítani.
Rövid távon segít megállítani a gyulladást, de a súlyos mellékhatások miatt a kortizon kezelést alaposan meg kell fontolni. A mellékhatások közé tartozik a súlygyarapodás, csontritkulás, vízvisszatartás és általános immunhiány. Cushing-szindróma megváltoztatja a testképet.
A beteg hízik, a zsír újraeloszlik, és hosszú távon az izomtömeg is csökken. Ezeket a további tüneteket figyelembe kell venni a kortizon kezelés során. Különösen gyermekeknél a látóideg-gyulladás oka általában általános fertőzés.
Ha a látóideg feje begyullad (papillitis), az ok az esetek 70%-ában nem állapítható meg. Gyulladásos folyamatok lehetségesek olyan fertőző betegségekben, mint pl Lyme-kór, malária or szifilisz. Hasonlóképpen, az autoimmun betegségek (arc orbánc, polichondritis, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, panarteritis nodosa, Wegener-kór) a látóidegfej gyulladását okozhatja.
A látóideg hátsó részének gyulladásának leggyakoribb oka az sclerosis multiplex. Egy ilyen gyulladás az esetek 30-40%-ában kezdődő sclerosis multiplexet jelent. Ezzel szemben a retrobulbaris neuritis csak minden ötödik sclerosis multiplexben szenvedő betegnél fordul elő.
A retrobulbáris neuritis másik oka lehet a gyulladás orrmelléküregek. Az esetek 20-40%-ában a neuritis (ideggyulladás) agyvelőgyulladás, mivel a struktúrák nagyon közel vannak egymáshoz és a látóideg része a agy fejlődéstörténeti szempontból. Különösen a szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél a látás általában javul a kezelés alatt.
Előtt a látásélesség felépül, a betegség alatt átmeneti további csökkenés következhet be. Ritka esetekben a központi látótér elvesztése megmarad. A látóideg-gyulladásban szenvedő betegek 95%-ánál jelentős látásjavulás figyelhető meg egy év elteltével.
Azonban gyakran megfigyelhető az újrabetegség, az esetek 15% -ában 2 éven belül jelentkezik. Egyes esetekben a látóideg atrófiája a gyulladás enyhülése után következik be. A látóideg-gyulladás nagyon gyorsan kialakulhat, és nem mindig ugyanazokat a lefolyást és tüneteket mutatja.
Ha a gyulladás már jó előrehaladott állapotban van, akár két hétig is eltarthat, mielőtt spontán javulás látható. A gyulladás enyhülése felgyorsítható gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, például Corstionnal végzett célzott kezeléssel. Ennek ellenére több hétbe vagy akár hónapba is telhet, amíg minden tünet eltűnik.
Ha azonban nagyon súlyos gyulladásról van szó, vagy ha a látóideg károsodása autoimmun betegség, például sclerosis multiplex részeként nyilvánul meg, egyes tünetek tartósan megmaradhatnak. A fennmaradó károsodás a gyulladás súlyosságától és a szemre való terjedésétől függ. A gyulladás időtartamának lerövidítése érdekében fontos, hogy a beteg ne hagyja figyelmen kívül az első jeleket, és időben forduljon orvoshoz.
Ez az orvos megkezdheti a megfelelő terápiát, és így elkerülheti a súlyos szövődményeket. A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a centrális mielinhüvelyeket idegrendszer. Ez egy progresszív krónikus gyulladásos betegség.
A szervezet saját immunsejtjei megtámadják az egészséges idegszövetet és elpusztítják azt. Egyelőre nincs olyan terápia, amely megállíthatná ezt a pusztulást. SM-ben a szem látóidegét is megtámadják.
A látóideg gyulladását az orvosi terminológiában opticus neuritisnek vagy neuritis nervi opticinak is nevezik. Gyakran ez a sclerosis multiplex első tünete. A látóideg gyulladása kezdetben fájdalommal jelentkezik a szem környékén.
Sok beteg beszámol a szemgolyó mögött érzett fájdalomról. Az ideg végül demielinizálódik, és ezáltal olyan mértékben károsodik, hogy végül látászavarok is fellépnek. Ezek a látászavarok növekvő elmosódott látómezőként nyilvánulnak meg. A látómező egyes területei végül teljesen meghibásodhatnak.
Emellett a kontraszt és a szín érzékelése is csökkenthető. E tipikus tünetek mellett fejfájás gyakrabban is előfordulhat. Egyes betegek arról is beszámolnak, hogy fényvillanásokat észlelnek.
Ezek a panaszok szintén a látóideg-gyulladás tünetegyüttesének részét képezik, és a látóideg károsodásának jelei. Ezenkívül kettős képek is előfordulhatnak, amelyek azt jelzik, hogy a vizuális útvonal egyik oldalán a agy már érinti a gyulladás. Az akut gyulladás körülbelül egy-két hétig tart, majd hirtelen leáll.
Az ideg azonban gyakran megsérül, különösen, ha a sclerosis multiplex az oka. A tünetek ezért nem javulnak, és a fennmaradó károsodás mértéke a betegség súlyosságától függ idegkárosodás. A látóideg gyulladása gyakran kiújul a sclerosis multiplex új rohamával.
Minden további gyulladással vagy a betegség súlyosbodásával a látóideg súlyosabban károsodik. Ez végül a teljességhez vezethet vakság. Mivel a látóideg gyulladása általában magától gyógyul, a fennálló sclerosis multiplex terápiája a visszaesés megállítására és a progresszió lelassítására irányul. idegkárosodás.
Így a tünetek is enyhíthetők. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek rövid távú sikereket érnek el, de az alapbetegséget, az SM-et hosszú távon nem lehet megállítani.
