A szívfonat az autonóm idegfonata idegrendszer, más néven szívfonat. Ennek a hálózatnak a mély részei szimpatikus és parasimpatikus idegrostokból állnak, és szabályozzák a szív, amely kívül esik minden külső befolyáson. A plexus károsodása szívdobogást, szív szívdobogásérzés vagy egyéb diszkomfortérzés.
Mi a szívfonat?
Az anatómusok úgy hívják a plexusokat, mint a vénák, a nyirokerek, az artériák vagy az idegpályák hálózatai vagy szövevényei. Idegfonatok vagy idegfonatok képződnek a különböző idegszálak egymás mellé állításával gerincvelő szegmensek vagy ganglionok. Az idegfonatokban az egyes rostok retikuláris rosthálózatokat képeznek. Rendkívül finom idegfonat található az emberi testben a szív. Ezt a plexust szívfonatnak vagy szívfonatnak nevezzük, és azon kívül fekszik szívburok. A szívfonat az autonóm része idegrendszer. Így jelentősen részt vesz a szív automatikus vezérlésében, és ennek következtében a szív akaratlan irányításában vér kínálat. A felső szív-nyaki ideg a három szimpatikus szív egyikét képviseli idegek és a szívfonat egyik legfontosabb idege. A plexus egy felületes pars superficialis és egy sokkal hangsúlyosabb pars profunda, amely a szövet mélyén fekszik. A szívfonat lefolyása követi a koszorúér menetét ütőér.
Anatómia és felépítés
A szívfonat pars profundája az aortaív mögött helyezkedik el, a légcső elágazásakor. Ez a rész a szív mindkét oldalán található szívidegszálakat tartalmazza. A felületes rész az aortaív alatt helyezkedik el, a jobb tüdő közelében ütőér és elsősorban a bal szív szívrészeit hordozza idegek. Funkcionálisan a két rész szorosan összekapcsolódik. Az idegfonat szimpatikus és parasimpatikus módon is beáramlik idegek az autonóm idegrendszer. A paraszimpatikus mellékfolyók közé tartozik a vagus ideg és a gége visszatérő idege. A szimpatikus mellékfolyók megfelelnek a felső, a medius és az alsó szívidegnek. A szívfonat többet tartalmaz idegsejt a szív csomópontjai, az úgynevezett ganglia cardiaca. Idegsejt a csomópontok idegsejt testek gyűjteménye, amelyeket technikailag ganglionokként ismernek. A szívfonat legnagyobb idegcsomópontja a Wrisberg idegdúc a ligamentum arteriosum közelében lévő aorta ív üregében történő lokalizációval. Kapcsolatok vannak a mellkasi aortafonattal és a tüdőfonattal. A motoros szálak mellett fájdalom-vezető rostok, valamint a kemoreceptor és a pressoreceptor rostok futnak a szívfonat idegcsatornáiban.
Funkció és feladatok
A szívfonat az autonóm idegrendszer része. Így a szívfonat részt vesz a különféle automatikus rendszerek vezérlésében. Az autonóm idegrendszer által irányított folyamatok elkerülik az önkéntes befolyást, és parasimpatikus és szimpatikus tevékenységekre oszthatók. A szívfonat mindkét rész idegrostjait hordozza. Paraszimpatikus és szimpatikus rostokkal a plexus beidegzi a szívet, és ezáltal ellenőrzi az automatikus szívműködést. Alatt feszültségpéldául a szimpatikus idegrendszer fokozza a szív működését a szimpatikus szívidegeken keresztül. Ily módon a testet a teljesítményre való felkészültség állapotába hozza, és felkészíti a szervezetet nagyobbra feszültség, amelyhez elegendő energiának kell rendelkezésre állnia. A paraszimpatikus idegrendszermásrészt társul kikapcsolódás. Az autonóm idegrendszer ezen része csillapítóan hat a szimpatikus idegrendszer és ezáltal mérsékelt nyugalmi állapotot hoz létre a teljes feszültség és a teljes között kikapcsolódás. A szimpatikus-prasimpatikus interakció révén a szervezet alkalmazkodik feszültség és evolúciós-biológiai szempontból extrém helyzetekben is fenntartja az életet. A szívfonat nem az egyetlen szimpatikus, valamint parasimpatikus rostokkal rendelkező idegfonat. Funkcionális feladatai miatt a szívműködés kontrollálásában és az szív-és érrendszer, mindazonáltal az emberi test egyik legfontosabb plexusa. A szív szabályozását elsősorban a plexus mély részén található ágak végzik. Ezekkel az ágakkal a szívfonat különösen befolyásolja a szívfrekvencia.
Betegségek
Az aritmiák vannak szívritmuszavarok.Ebben a jelenségben a szív szabálytalan sorrendben dobog. Enyhe vagy alkalmi szívritmuszavarok gyakran észrevétlen marad. Hosszú távon azonban a szabálytalan szívverés olyan tüneteket okozhat, mint pl szédülés, ájulásos varázslatok, rohamok vagy mellkasi fájdalom. Ezenkívül súlyos ritmuszavarokat is okozhat sokk. Az aritmiák különböző formái ismertek a klinikai gyakorlatból. Az elektromos impulzusok zavart képződésével járó stimulációs rendellenességeket megkülönböztetjük a hibás szívvezetésből eredő rendellenességektől. A felgyorsult, lelassult vagy megbotlott szívverés szerves okai a szívfonat károsodásához kapcsolódhatnak. Különösen, gyulladás ezen a területen az idegszövet súlyos szívműködési zavarokat okozhat. Pszichológiai szívritmuszavarok meg kell különböztetni ettől. Az ilyen zavarok oka lehet idegesség, izgalom vagy félelem. A stressz stresszhelyzetet hirdet, és fokozza a szív aktivitására gyakorolt szimpatikus hatást. Ez az elmozdulás a szimpatikus idegrendszer növeli a szívfrekvencia. Ezen túlmenően, a szívfrekvencia a túlzott alkoholfogyasztással változik koffein és a alkohol, valamint gyógyszerek, gyógyszerek és toxinok használatával. Az autonóm idegrendszer diszfunkciói elvileg számos neurológiai és belső betegség tünetei lehetnek. Ebben az összefüggésben olyan szisztémás degenerációk, mint pl Parkinson kór or Parkinson-szindróma ugyanolyan relevánsak, mint általánosítottak idegkárosodás abban az értelemben polineuropátiák, mint amilyen eredményeként előfordulhat cukorbetegség mellitus. Az autonóm idegrendszer funkcionális károsodásának minden esetben, beleértve idegkárosodás a szívfonatban tipikus tünetek szédülés és rövid eszméletvesztés. A tudattalan rövid periódusait szinkopának nevezzük.
