Meghatározás
A gyulladás a látóideg neuritis nervi optici-nek nevezik. Az látóideg a második koponyaideg, vagyis a központi része idegrendszer, a agy. Kezdődik a a szem retinája és továbbítja a szemmel kapott információt a agy.
Emiatt a betegség gyakran más tünetekkel fordul elő, amelyek befolyásolják a agy. Gyulladása látóideg leggyakrabban 18 és 45 év közötti embereknél fordul elő, és a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A betegség okai nagyon különbözőek lehetnek, és az egyik vagy mindkét szem érintett.
Számos alapbetegség gyulladáshoz vezethet a látóideg. A leggyakoribb ok (az esetek körülbelül 20-30% -a) az autoimmun betegség Sclerosis multiplex (KISASSZONY). Ebben a betegségben a test termel antitestek a hüvelyszerkezeteivel szemben idegek (mielinhüvelyek), ezáltal gyulladnak és csökkentik az idegek vezetőképességét.
Fokozatosan egyre többet idegek elpusztul. A betegség tipikus lefolyása során az optika mielinhüvelyei idegek érinti először. Itt a gyulladás a látóideg kétoldalúan fordul elő.
A szisztémás lupus erythematosus (SLE), egy másik autoimmun betegség, szintén oka lehet az optikának ideggyulladás. Ez szisztémás betegség, vagyis az egész testet érinti. Megalakulása antitestek szövetkárosodást okoz, amely kezdetben bőrkiütésként nyilvánul meg.
Ezenkívül számos szerv, például a tüdő, szív és a vesék károsodhatnak. A központi idegrendszer szintén gyakran érintett. Elvileg olyan betegségek, amelyek kifejezetten a központi idegrendszer gyulladásához is vezethet a látóideg, mivel ez része annak.
Ide tartoznak például agyhártyagyulladás vagy agyi tályogok, azaz az agy gyulladása. Által okozott fertőző betegségek baktériumok idővel a látóideget is befolyásolhatja. Lyme-kór, amelyet kullancsok közvetítenek, krónikus lefolyása alatt erősen befolyásolja a központi idegrendszert, például a látóidegek gyulladása formájában.
De igen malária, tífusz láz, torokgyík or szifilisz ehhez vezethet. A vírusfertőzések gyakrabban vezethetnek a látóidegek gyulladásához gyermekeknél, mint felnőtteknél. Ezt váltja ki kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő, szamár köhögés vagy a fütyülő mirigyet okozó Ebstein-Barr vírus által láz.
A. Gyulladása orrmelléküregek átadható a csontok onnan pedig a látóidegig, ahol gyulladáshoz vezethet. Ezenkívül az alkohol vagy kinin túlzott fogyasztásával történő mérgezés a látóideg gyulladásához is vezethet. A kinint gyógyírként alkalmazzák malária és egyes gyógyszereknél is megtalálható influenza-szerű fertőzések.
Az örökletes betegségek a látóideg gyulladásához is vezethetnek, de viszonylag ritkák. Először is, a látóideg gyulladása a látásélesség (látásélesség) elvesztéséhez vezet. Lassú progresszió esetén ezt általában nem azonnal veszi észre a beteg.
Azonban a legtöbb esetben központi látótér-hiányok, az ún scotoma, hirtelen, azaz néhány órán belül (néha akár napokon belül is) jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy a vizuális észlelés már nem valósulhat meg a látómező közepén, vagyis azon a területen, amely egy szemmel látható. Az érintett személy ekkor fekete pontot lát a környezetről alkotott képe közepén.
Attól függően, hogy az egyik vagy mindkét szem érintett-e, ez egyik vagy mindkét oldalon észrevehető. Szélsőséges esetekben ez a látótér-veszteség egyre súlyosbodhat, amíg teljes nem vezet vakság. Ez azonban rendkívül ritka, és a látásromlás általában idővel visszafejlődik.
Azonban, fájdalom gyakran akkor fordul elő, amikor nyomást gyakorolnak az érintett szemre, és amikor a beteg megmozgatja a szemet, amikor elfordítja a tekintetét. Ezeket gyakran úgy érzékelik fejfájás a szemüreg területén és folyamatosan jelen vannak, de a nyomás hatására még rosszabbá válnak. Néha a pupilla reflexe is károsodik a betegség folyamán, vagyis a szűkülete tanítvány amikor a fény bejön, és a sötétben tágulás már nem működik megfelelően.
A piros-zöld észlelés is megzavarható. A tünetek általában 2–4 hét múlva javulnak. Lehetséges azonban, hogy a látásban enyhe kontrasztzavar marad.
Ha a betegség újra és újra visszatér, akkor ezt krónikus lefolyásnak nevezik. Ez ahhoz vezethet, hogy a látásvesztés fokozatosan súlyosbodik, és a látóideget egyre jobban irritálja a gyulladás, majd atrófiás. Ebben az esetben a látást nem lehet teljesen helyreállítani. Látótér meglévő elvesztése, ill fejfájás a szemüreg területén egy szemész konzultálni kell.
A szemész megvizsgálja a a szem hátsó része (oftalmoszkópiát) egy bizonyos lámpa fényével és visszaverésével. Itt láthatja a látóideg kijáratát a szemből (érzéketlenség). Ez a vizsgálat a látóideg gyulladásának ellenére gyakran nem feltűnő, mivel csak a kilépési pont és nem a teljes ideg detektálható.
Csak ritka esetekben, amikor a gyulladás csak az idegnek ezt a kiindulási pontját érinti, a szemész duzzanatot, az úgynevezett papillemát látni. Ez a duzzanat a megnövekedett koponyaűri nyomás jele is lehet, ezért tovább kell tisztázni ennek a megállapításnak az okát. Vagy az intrabulbaris gyulladásról, azaz a szemgolyó gyulladásáról, vagy ezzel ellentétben a retrobulbaris gyulladásról beszélünk, ha a szemgolyó károsodik.
A szemész a látásélességet úgy is ellenőrzi, hogy egyszerre egy szemével távolról olvassa fel a számokat. A látómezőt is meghatározzák az esetleges hibák észlelése érdekében. Ezt az eljárást látótér perimetriának hívják, és azon a tényen alapul, hogy a betegnek képesnek kell lennie egy-egy fényponttal látni, amely oldalról közelít hozzá.
A pupilla reflexét az a szemész is teszteli, hogy minden szemébe kis lámpát világít, és megfigyeli a pupillák reakcióit. Normális esetben, amikor az egyik szembe ragyog, mindkét szem pupillájának összehúzódnia kell (konzultatív tanítvány reakció). Ha azonban az egyik szem látóidege gyulladt, ez mindkét pupillát nem összehúzza kellő mértékben.
A lengő elemlámpa teszt részletesebb vizsgálatot kínál. Ha a szemész rendellenes eredményeket észlel, ezeket tovább kell tisztázni. Az agy kontrasztanyaggal ellátott mágneses rezonancia képalkotása (MRI) itt hasznos lehet, mivel feltárhatja azokat a területeket, amelyek burkolatának szerkezetében hibák lehetnek.
Ezeket a területeket demyelinizációs gócoknak nevezzük és jelezhetik sclerosis multiplex. Ezenkívül az idegvezetési sebességet neurológus mérheti. Ha ez csökken, ez a látóideg gyulladásának jele.
Nagyon fontos a diagnózis során ellenőrizni az olyan neurológiai betegségeket, mint pl sclerosis multiplex. Ezenkívül figyelmet kell fordítani arra, hogy láz vagy bőrkiütés hozzáadódik a vizuális panaszokhoz, mivel ez fertőzést jelez. A vér tesztre is szükség lehet a vérkép vagy annak eldöntésére, hogy baktériumok jelen vannak a vér.
